Mozgó Világ, 2022. július-december (48. évfolyam, 7-12. szám)
2022 / 7-8. szám - DOKUDOSSZIÉ - Várady Tibor: Míg tartott a világháború ...Béke a háború alatt: lóval és tehenekkel kapcsolatban a 12104/4 és a 12148 számú aktákban rögzítve
Várady Tibor Míg tartott a világháború...* Béke a háború alatt - lóval és tehenekkel kapcsolatban, a 12104/a és 12148 számú aktákban rögzítve A Cerba-réten történtek nyomán Milivoj Vidic indított pert. Hogy ne legyenek kétségek azonossága körül, a keresetben ott áll a beceneve is: Misa. Arról volt szó, hogy 1942. április második felében (pontosabb dátum nincs a keresetben) Misa szántóföldjén áttaposott egy disznókkal kiegészített tehéncsorda. Egy kézzel írt feljegyzésben látom, hogy ezzel kapcsolatban az „invázió” szót is kimondták. Háborús években nagyon sokszor elhangzott ez a szó a rádióban, ott állt az újságokban is, ismertté vált, és a szentmihályiak is befogadhatták közösségi használatra. Misa a „megszállás” (okkupáció) szót is bevetette a csorda behatolásával kapcsolatban. Egyszerűen magához vett egyet-kettőt a történelem által elszórt szótöltények közül, hogy maga is jól odadurrantson. És ilyet nem csak szentmihályiak csinálnak. Ha manapság egy nagy ország áttapos egy kis országon, akkor útközben szétlövi a hírt, hogy most valamilyen nácizmus ellen küzdenek, vagy azt a hírt durrantja, hogy ők most demokratizálják a célországot. Esetleg használni lehetne a „megdemokratizálás” szólövedéket is. Szóval egy csorda, idegen haderők felelőtlen mozgását másolva, áttaposta (vagy megszállta, vagy megdemokratizálta) Milivoj Vidic birtokát. Azt tudom csak a javukra mondani, hogy nem maradtak a megszállt területen. Azért tapostak át, mert így rövidebb lett az út. A tehenek és a disznók Szentmihály község tulajdonába tartoztak, és két hajcsár terelte őket: Farkas Mihály és Jovica Juon. (A Jovica keresztnév inkább szerb, a Juon vezetéknév inkább román hajcsárra utal. Farkas Mihály nevével kapcsolatban nincsenek kételyeim.) Misát Luka Mijajev ügyvéd képviselte, Szentmihály községet és a hajcsárokat pedig a nagyapám. A per 1942. szeptember 11-én indult. A keresetben el van magyarázva, hogy nagyon sok hó esett a télen, tavasszal át volt ázva a föld, és az átgázoló csorda taposó tevékenysége révén gorombán kemény földbuckák alakultak, nagy kínnal lehetett csak szántani, így aztán két holdon egyáltalán nem nőtt kukorica, tizenhárom holdon pedig kevesebb a vártnál és szokásosnál. A szántásnál pluszkiadások adódtak. Szó volt arról, hogy a község majd segít, de nem segített. A kereset szerint 32 000 dinár volt a teljes kár. Misa megjegyzi, hogy Szentmihály község tudomásul vette a helyzetet, kártérítést ígért, de nem fizetett. Ez volt a helyzet Kiss Ernő dédunokája szentmihályi vonatkozású követeléseivel is. 1942 áprilisában Farkas Geiza még várta, hogy Nikolics Báró kifizesse a vételár hátramaradt részét. De hiába várta. Egyébként Pesten volt, a német megszállás alatt nem is tért vissza Bánátba. Pesten várt a pénzre akkor * Részlet egy készülő könyvből. 141