Mozinet Magazin, 2010 (7. évfolyam, 1-12. szám)
2010-03-01 / 3. szám
Amit a dal elmond, azt mondják el a képek is Interjú Fábián Juli énekesnővel Fábián Juli, az egyik legtehetségesebb fiatal magyar jazz énekesnő, adja meg a 41. Magyar Filmszemle versenyprogramjában is szereplő Poligamy című Orosz Dénes-film egyik legfontosabb jelentének alaphangulatát. A Hello című betétdal, amit énekel, eredetileg Katona Klári dala volt. Fábián Juli legfrissebb, még csak pár hónapos, Flaney at Chili című lemezén (saját együttesével, a Fábián Juli Jazz Riffel vette fel), van egy híres filmdal is, a Le Tourbillon. A Jules és Jim című filmben hallható, a filmtörténet egyik legbájosabb és legjobb dala Georges Delerue szerzeménye, és ha valamiért, akkor azért maradt meg emlékezetünkben, mert hamvadó tábortűz mellett a filmtörténet egyik legszebb színésznője, Jeanne Moreau énekli. Fábián Juli előadása előtt még nem hallottam Moreau-éhoz méltó, ahhoz fogható verzióját e szerzeménynek. E dalt hallgatva lett számomra egyértelmű, hogy - az ezek szerint a filmeket kedvelő - énekesnőt kell felkeresni a Poligamy filmzenéit előadók közül. ■ Van civil foglalkozásod is: ha jól tudom, elvégezted a Külker Főiskolát... Mikor érezted úgy, hogy énekesnő akarsz lenni, és semmi más? A családban senki sem volt művész, de mindenki érzékeny volt a művészetekre, mindenki zenei alapképzésben részesült. Én és a testvéreim a régi Skodánkban végigénekeltünk minden kirándulást. Több szólamban is gyakran. Zenei általános iskolába jártam, tagja voltam az énekkarnak, és zongorázni tanultam, de nem is gondoltam eleinte arra, hogy énekesnő legyek. A gimnáziumban már kevesebbet zenéltem, másképpen éltem ki a kreativitásomat, írtam az iskolai újságba, festegettem. Rengeteg impulzus ért a gimnáziumi években, nagyon sokat jártunk koncertekre, nagyon sok zenét hallgattunk, jártunk a Fonóba, népzenei előadásokra, ugyanúgy, mint jazz koncertekre, alternatív zenekarok koncertjeire, vagy Palya Beára. ■ Kik hatottak rád akkoriban? Lehet, hogy egy kicsit furcsán hangzik, de a Török Ádám és a Mini például nagyon, de fontos zenekar volt, nagyon fontos, a Trio Stendhal is. ■ Tehát a Dés Lászlók... Igen, a Toldi Gimnáziumban Dés fia, Dés András osztálytársam volt, ő is segített abban, hogy ne csak a jazz-zel, hanem a fiatal zenészekkel, jazz-muzsikusokkal is megismerkedjek: eleinte fiatal művészekkel játszottam. Ekkor még nem merült fel komolyan, hogy énekesnő legyek. Elmentem például tizenhat évesen egy énektanárhoz, aki azt mondta, hogy addig nem is tud vállalni, amíg nem műtetem meg magam. Nem volt semmi komoly bajom, valószínűleg egy hangképzési hibát hallott betegségnek. A Külkeren harmadéves voltam, amikor az éneklés beszippantott. Játszottam az Eric Sumo Banddel, a Barabás Lőrinc Eklektrickel, a Gyárfás István Trióval, a Regős trióval és a Free Style Chamber Orchestrával. Nem voltak önértékelési zavaraim, tudtam, hol a helyem és kikkel tudok együttműködni, így többnyire a kezdő jazz-zenészekkel álltam összejátszani. Poligamy