Műemlékvédelem, 2006 (50. évfolyam, 1-6. szám)

2006 / 5. szám - Baják László: A Magyar Nemzeti Múzeum 1956-ban és ma

Baják László A Magyar Nemzeti Múzeum idén 160 éves épülete a története során többször volt or­szágos események színhelye. A XX. század azonban a második világháború végén és főleg 1956-ban elszenvedett súlyos pusztu­lások miatt maradt emlékezetes. 1956 őszén az épület véletlenül került az események középpontjába. A nemzeti függetlenséget, politikai és polgári szabadságjogokat kívánó október 23-i tüntetők érthető módon a Múzeum szomszéd­ságában működő Magyar Rádióban kívánták közzétenni a követeléseiket. A hatalom azonban nem kívánt engedményeket tenni, és elrendelte a tüntető tömeg erőszakos feloszla­tását. Végzetes hiba volt, amely nem számolt az emberek elszánt szabadságvágyával. A Rádiót őrző, illetve az erősítésként folyama­tosan érkező államvédelmisek (ÁVE1) hiába lőttek rá a tömegre, az nem szaladt szét, sőt fegyvereket szerzett, és ostromolni kezdte az épületet. Összecsapások kezdődtek a tömeg­oszlatásra kivezényelt tűzoltókkal, rendőrök­kel és katonai egységekkel is. Kezdetben az AVH-nak, valamint a 20. híradós ezred 150 kirendelt katonájának sikerült megtisztítania a Rádió környékét. Az egység parancsnoka a katonák egy részéből a Múzeum mögött, a Puskin utcában (ma: Pollack Mihály tér) kettős kordont állított fel, míg az alakulat másik része a Múzeum-kertből igyekezett kiszorítani a tüntetőket.­ Később azonban a katonák, de különösen a beérkező harckocsik átállásával, vagy legalábbis passzivitásával, illetve a fegyverek átadásával megváltoztak az erőviszonyok. A tömeg mindenhol feltar­tóztatta a rendőri és a 12 kerületből felvonuló tűzoltóegységeket.2 A Múzeum körúton felvonuló IX. és XI. kerületi tűzoltókat pl. a Nemzeti Múzeum főbejárata előtt állították meg, a fecskendők kerekeinek levegőjét kiengedték, a motort leállították, majd a kocsikat elölről egy tehergépkocsi, oldalról egy villamos, hátulról pedig egy autóbusz kerítette be, így továbbhaladásuk teljesen lehetetlen volt. A felkelők más tűzoltókocsi­kat is elfoglaltak, és a fecskendőket részben szétvagdosva, részben összeszerelve az ÁVH ellen fordították. A Rádió hajnalig tartó ostroma során, késő este cél­lövő puskákkal felszerelt fel­kelők hatoltak be a Múzeum oldalkapuján, hogy a jó rálátást és kilövést nyújtó emeleti könyvtárablakokból tűz alá vegyék a Rádió hátsó épületei előtt felsorakozó katonákat.­ Mire azonban a rendcsinálásra hajnalban Budapestre érkező szovjet csapatok elérték a Múzeumot, már üres volt az épület, amelyet a katonák csak átfésültek, de nem szálltak meg.­ így történt, hogy a nap folyamán újabb felkelő csoportok foglalhattak állást az eme­leteken a környező utcák, illetve a Kálvin tér ellenőrzésére. A fontos felvonulási utak közelében álló, biztonságos, vastag falakkal rendelkező monumentális épület sajnos stra­tégiai jelentőséggel bírt. Az események ezt követően válságosra fordultak. Október 24-én déltájban a harcok egyik központjának számító Kálvin tér felől szovjet tüzérségi belövést kapott a 2. emelet, és két helyiség kigyulladt.­ A kiérkező tűzol­tók a környéken dúló heves harcok ellenére ezt a tüzet még elfojtották, bár valószínűleg nem tökéletesen, mivel a szovjet katonaság parancsnoka hamarosan az épület elhagyásá­ra utasította őket. Hat óra tájban a tűz ismételt fellobbanását jelentették, de ezúttal a heves harcok miatt a tűzoltók már nem jutottak el a helyszínre egészen másnap délután két óráig. Ekkorra a Múzeum utcai oldal 2. emeletén már égett az ásvány- és kőzettani osztály, a 3. emeleti (padlástéri) Afrika-kiállítás és a felettük lévő tető. A tűz a 2. emeleten veszélyesen terjedt a Puskin utcai oldal felé, és veszélyeztette a Széchényi Könyvtárat. Az „afrikai rész” tüzének terjedési iránya a Múzeum körút felé s a Puskin utca felé jelentett veszélyt. A helyszínt végül nagy nehezen megközelítő egyik tűzoltócsapat kemény küzdelemben megállította 2. emeleti tűz terjedését, és ezzel sikerült megmenteni a Puskin utcai oldalon a Széchényi Könyvtárat. A tetőtűz lokalizálását azonban nagyban megnehezítette, hogy a tűzoltóktól kb. 30 méterre lévő kupolából néhány felkelő géppisztollyal és golyószó­róval tüzelt a szovjet páncélosokra, amelyek a tüzet géppuskával viszonozták.­ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM 1956-BAN ÉS MA

Next