Műemlékvédelem, 2009 (53. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 5. szám - Simon Anna: Az esztergomi strandfürdő
István - H. Kelemen Márta - Torma István: Magyarország régészeti topográfiája. 5. Komárom - Esztergom megye. 1979. Esztergom. 159-161.; Horváth István: Az esztergomi fürdők története I—III. In: Esztergom és Vidéke 2003. febr. 20., márc. 6., márc. 13. A város önkormányzatának felkérésére az 1990-es években G. Korompay Judit építész készített tanulmányt, amelynek nyomán műemlékké nyilvánították a jelenlegi formájában zömében az 1910-es, 20-as években kialakított strandfürdőt. Értékes adatokkal és fényképgyűjteménnyel rendelkezik Herr Lajos, a fürdő jelenlegi igazgatója, akinek szíves segítségét itt köszönöm meg. 3. Knauz Nándor: A jánoslovagok Esztergomban. Magyar Sion, 1865, 647. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis I. Strigonii 1874, Ferdinandus Knauz, 326. A Szent Anna-templomot egy 1595-ös metszet az útnak a Szent Tamás-hegyi oldalán mutatja. Horváth István a Bajcsy-Zsilinszky út 35-37. számú házak helyére lokalizálja. 4. Horváth István: Az esztergomi fürdők története I. 2003. febr. 20. 13. Osváth Andor: Esztergom. In: Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi. Budapest, 1909. 5. Kohn Sándor: Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez. 1881. 56. Shlomo J. Spitzer - Komoróczy Géza: Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig. Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 2003. 21. szöveg, 159-160. 6. Horváth - Kelemen - Torma, 1979, 159-161. Horváth István kutatásai szerint a malmot a török időkben lőpormalommá alakították. 1982-ben, 1985-ben az Esztergomi Balassa Bálint Múzeum és a Magyar Vízügyi Múzeum ásatásokat végzett, amelynek során feltárták a Fürdőszálló és Bástya áruház közötti parkoló területén a malom maradványainak egy részét. Lásd: Molnár Erzsébet: Régészeti feltárás az esztergomi Hévíztó környékén. In: Vízgazdálkodás. 1987/2, 22-24. o. Meyerpeck Farkas, Johann Sibmacher, W. Zimmermann XVI. század végi, Andreas Krey 1754- 1756. évi metszete. Lásd: Lépesd Antal: Esztergom régi látképei. Budapest, 1944. 34., 52., 174. sz. 8. „Esztergom vármegye statisztikai, történeti és helyrajzi leírása", Helischer József kézirata. Fordította: Prokopp Gyula. Esztergom Évlapjai, 1988. 126. A kézirat szerzője 1779-ben született. Jogász, aljegyző, 1829-től városi tanácsos. 9. Vö. Horváth István: Az esztergomi fürdők története I. 2003. márc. 13. A Malom utcában, a strand főbejáratával szemközt állt tornyos épületet ma már csak ábrázolásról ismerjük, 1968-ban lebontották. 10. Bartal Ernő: Az esztergomi fürdőszálloda. In: Műemlékvédelem, 1966/2, 149-153. 11. A 473 m hosszú boltozott csatorna még működő részét 1995-ben állították helyre. A dorogi bányaművelés következtében a karsztforrás az 1940-es évektől elapadt, vize az utóbbi időkben kezd viszszatérni. 12. Bartal 1966 hivatkozása: Protocollum Consistoriale V. Metropoli Strigoniensis 1841-1842. Esztergom, Érseki Levéltár. 14. Született 1877-ben Esztergomban. Mérnöki diplomáját 1900-ban szerzi Budapesten. 1905-től dolgozik Vác városának. Legkorábbi munkái mérnöki jellegűek, a Duna part- és vízszabályozással kapcsolatosak. 1913-ban átszervezi a Mérnöki Hivatalt. 1944-ben városi főmérnökként megy nyugdíjba. 15. Esztergomi Friss Újság, 1912. április 14. VI. évf. 85. szám, 1. 16. Osváth Andor főszerk.: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest, 1938. 332., 401. 17. Komárom - Esztergom Megyei Levéltár, Esztergomi Takarékpénztár Iratai. Esztergomi Duna Múzeum, Esztergomi iratok. 18. A KEMOL, XI. 242. alaprajz szerint a mai Bajcsy- Zsilinszky utca felőli oldalon 3 bejárat helyét alakították ki, lehetőséget adva későbbi megnyitásukra. 19. A villa 1909-ben épült a váci Duna korzó és a Petróczy utca sarkán (2005 óta helyi védelem alatt). 1910-1911-ben a telek hátsó részén gyermekei számára épített többszintes lakóházat, amelyen az említett elemek némelyike visszafogottabb módon, de szintén megjelenik. Tervanyaga a Pest Megyei Levéltár Váci Fiókjában. 20. KEMOL, Takarékpénztár, XI, 242. 1912. ápr. 25. Végszámla melléklete. Eredetileg a fedett fürdőn is vakolatlannak tervezi a homlokzati falakat, végül a megrendelő kívánságára, esztétikai okból vakolják. 21. Az építészeti kiírásban „cca. 200 db 16/16 cm-es Zsolnay majolika lap” szerepel. Ezek egy része ma is megvan: a rövid homlokzatokon kék kerámialapok, a belsőt díszítők már csak archív fényképeken kivehetők. 22. KEMOL, Takarékpénztár, XI, 242. 1912. ápr. 25. Végszámla melléklete. 23. Jelenleg az utcai oldalon az ablakok alatti tagolt falfelületet késői bővítmény takarja, a Duna felőli figurális plasztika nem látható, kérdés, hogy a női fürdő elbontásakor megsemmisült, vagy a XX. század végi előcsarnok még takarja. 24. A terveken nem szerepel, talán utólag áthelyezve ide. A belső erkély eredete is kérdéses. 25. Esztergomi Friss Újság, 1911. december 7. V. évf. 280. szám, 1., 1912. április 14. VI. évf. 85. szám, 1. 26. Egy tervlap az Esztergomi Duna Múzeumban, számos más a budapesti Építészeti Múzeum gyűjteményében található. 27. Tervei nagyszámban találhatók az Esztergomi Duna Múzeumban. 28. Osváth 1938. 332-333., 443. 29. Esztergomi Takarékpénztár Rt. Szent István Artézi Fürdőtelepe. Prospektus, é. n. (1927 után) OSZK, Kisnyomtatványtár, Ltsz.: 380.8.