Műemlékvédelem, 2009 (53. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 6. szám - Buzinkay Péter: A hivatali Műtárgyfelügyelet 10 éve (1998-2008)
rens” kivételével - a Műtárgyfelügyeletre kerültek. A Műtárgyfelügyelet vezetője 2001 októberétől annak megszüntetéséig, 2003. június 12-ig a jelen cikk szerzője volt. 29. A szervezeti egység neve 2001-től: Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság (majd 2005 májusától Dokumentációs Igazgatóság), Nyilvántartási Osztály. 30. Ezek közül legfontosabbak, melyek a műtárgyas területet közvetlenül is szabályozó rendelkezések voltak: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet; Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet; A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet; A kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól szóló 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet; A kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet; A kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet. 31. Ez az iratmintatár - az általános eljárási iratmintákon túl több mint 20-fajta a védetté nyilvánításhoz, megszüntetéshez, különböző engedélyezésekhez és egyéb eljárásokhoz kapcsolódó „műtárgyas” iratmintát tartalmazott. 32. A jogszabály által meghatározott 9 tagjelölő intézményhez kimentek a felkérések, ahonnan a tagjelölések meg is érkeztek, de a bizottság létrehozatalával és folyamatos működtetésével járó munkát, költségeket az új hivatalvezetés már nem vállalta. 33. Így születtek meg 2002 őszén (a jelen cikk szerzője írásaiként) a honlap műtárgyas oldalai, hozzáférhetővé téve szinte mindent: a műtárgy-felügyeleti munka történeti, hivatali előzményeit, külföldi kitekintést, a vonatkozó jogszabályok teljes szövegét, egyes eljárásokra vonatkozó útmutatókat, formanyomtatványokat, hivatali elérhetőségeket. Később ehhez csatlakozott a Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság által működtetett informatikai rendszerben (KÖHIR) eltárolt védett műtárgyak adatbázisának kereső felülete is. 34. A szervezeti különállás nemcsak a szakmai irányításban nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a teljes adatállományt (pl. a tulajdonosi adatokat) még a műtárgyfelügyelők sem láthatták, azokat esetről esetre külön kellett az ügyintézéshez átkérni. 35. A legfontosabb különleges EU-szabályozások: Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (1957. évi Római szerződés) 30. cikke; A Tanács 1992. december 9-i 3911192IEGK rendelete a kulturális javak kiviteléről; A Bizottság 1993. március 30-i 752193IEGK rendelete a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911192IEGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról; A Bizottság 2004. április 7-i 656/2004/EK rendelete a kulturális javak kiviteléről szóló 39111921 EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 7521931EGK rendelet módosításáról; A Tanács 93171EGK irányelve (1993. március 15.) a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról. 36. A magyar nemzeti jogalkotás eredményeként létrejött és a műtárgyak védelmére vonatkozó jogszabályokat az EU-szabályozással összhangban módosították 2001-2002-ben, és a 93/7/EGK irányelv alapján megalkották az azt a magyar szabályozásba átültető jogszabályt is. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény. 37. Buzinkay Péter: Műtárgyvédelem és az Európai Unió. A kulturális javak védelme és Magyarország uniós csatlakozása. Műemlékvédelem, 47. 2003. 31-36. 38. „Kulturális javak kivitelének szabályozása a Magyar Köztársaság 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően” címen, a Réti, Szegheő és Társai Ügyvédi Iroda szervezésében az UNIQA Biztosító Rt., a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetsége, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal együttműködésében, 2004. január 26-án. 39. A 17/2003. sz. elnöki körlevél a KÖH Szervezeti és Működési Szabályzatának 2003. június 12-én hatályba lépett módosítása kapcsán a következőkről „tájékoztat”: „A kulturális javakkal kapcsolatos teljes körű ügyintézés 2003. június 12-től a Budapesti Fővárosi Iroda hatáskörébe tartozik. Kérem, hogy a kulturális javakkal kapcsolatos ügyiratokat - az újonnan érkezőket és a már irattározottakat egyaránt illetékességből juttassák el a Budapest Fővárosi Irodához.” A hatályos jogi szabályozás ugyanakkor változatlanul a 9 regionális irodát nevezte meg eljáró hatósági egységként. 40. A korábbi műtárgy-felügyeleti vezető a Budapest Fővárosi Irodánál „műtárgy-felügyeleti irodavezető-helyettes” lett korlátozott kiadmányozási joggal, csak az irodavezető által előre meghatározott ügyekben írhatott alá, küldhetett ki levelet. 41. „ 150 év - 150 műtárgy’’- Válogatás a magyarországi magángyűjtemények védett Zsolnay-kerámiáiból. Örökség Galéria, 2003. szeptember 16.október 26. 42. „Tegnap harangoztak, holnap harangoznak..." Történelmi harangjaink. Örökség Galéria, 2004. június 17.-szeptember 12. A kiállításhoz azonos címmel a KÖH kiadásában (Túrok Margit és Ghyczy Gabriella szerkesztésében) kísérő kiadvány is készült. 43. A projekt hivatalos neve: Capacity building for the identification, registration and export control of national cultural heritage in Hungary [A teljesítőképesség fejlesztése Magyarország nemzeti kulturális örökségének azonosítása, nyilvántartása és kiviteli engedélyezése érdekében] (project number: MAT03/HU/9/3).