Műemlékvédelem, 2009 (53. évfolyam, 1-6. szám)

2009 / 6. szám - A védetté nyilvánított műtárgyállomány

példány provenienciája indokolja a védetté nyilvánítást. Egyedi dokumentumoknál vé­dési szempont a forrásérték, az ereklyeérték, a kiemelkedő esztétikai érték. Minden egyes védettséget helyszíni szemle előz meg, ár­verések esetén a műkereskedőnél, antikvári­usnál, egyébként a tulajdonosnál. Kőszeghy-Puska Ildikó A TERMÉSZETTUDOMÁNYI EMLÉKEK -Mennyiség: 19 db gyűjtemény, 7 db egyedileg védett műtárgy.­­ Műfaji megoszlás: 55% ásvány-, 10% növény-, 10% trófea-, 10% földtani, őslénytani, ősmaradvány-, a fennmaradó rész madár-, lepke- és biológiai gyűjtemény; az egyedi tárgyak ásványok, valamint egy darab egyéb tárgy. - Közgyűjteményi átadás időpontja: 2001 folyamán. - KÖH-IR nyilvántartás jelenlegi feldolgozottsági aránya: 100% (gyűjteményi tárgyjegyzékek nélkül). - Tudományos-közgyűjteményi „törzs­anyag-válogatás”, megtörtént. A gyűjtemények jellemzően közintézmé­nyek (általános iskola, egyetem) tulajdonát képezik, ahol oktatási célok, illetve a tudo­mányos kutatások alapjául is szolgálnak. Ezen gyűjtemények példányai részben kiegé­szítik a Magyar Természettudományi Múze­um anyagát, vagy ha ott nem találhatók ha­sonló példányok, hiánypótló a szerepük. A védetté nyilvánítások szempontjai kö­zött meghatározó volt az adott anyag taxo­nómiai rangsorban elfoglalt helye, vagyis hogy a vizsgált ásvány, növény vagy állat­példány ún. típuspéldány (holotypus), vagy a lelőhelyről származó referenciapéldány-e (paratypus). (Ilyen a 2009-ben védettséget kapott a Hreblay-féle lepkegyűjtemény.) Fi­gyelembe vették az életföldrajzi és ökológi­ai előfordulást, ásvány-kőzettani, őslénytani kifejlődés tekintetében a különlegességet, de a ritkaság és az esztétikai megjelenés is szerepet játszott. Fontos volt még a lelőhely szempontjából, hogy Magyarországról ke­rült-e elő az adott példány. A gyűjtemények­nél a tudományos alapokon összeállított egy­ségek képzése igen jelentős szempontként szerepelt. Tudománytörténeti értékkel is szá­molhatunk azon 100-150 éves együttesek esetében, amelyek a muzeológia és a termé­szettudományok fejlődését is bemutatják. (Utóbbira példa a közelmúltban védetté nyil­vánított Eszterházy Károly Főiskola herbá­riuma Egerben.) Ezen tárgyak esetében lassú gyarapodás­sal találkozunk. Tekintettel arra, hogy a kul­turális szempontból is értékes természettudo­mányi emlékek gyűjtése komolyabb tudomá­nyos felkészültséget igényel, ezért az ilyen gyűjtemények száma alacsonyabb (és termé­szetesen a szakma előtt ismertek is), és újabb gyűjtemények kialakulása is lassabb, akár több évtizedes folyamat eredménye. Tomanicz Anikó (Fotók: KÖH közhiteles nyilvántartás archívuma) Kazinczy Ferenc auto­gráf levele Eszterházy Károly egri püspökhöz, 1787 (Védett magántulajdon)

Next