Műemlékvédelem, 2011 (55. évfolyam, 1-6. szám)

2011 / 5. szám - Borovi Dániel: Zala György bécsi Erzsébet királyné-síremléke és az Erzsébet-kultusz szakralizáló emlékei az 1900 körüli magyar szobrászatban

májusában hívták életre. Erzsébet halála után az egyesület elhatározta, hogy az intézményt a király­néról nevezi el. Emlékkönyv az Erzsébet királyné Sanatorium fennállásának negyedszázados évfor­dulója és Dr. Korányi Frigyes [...] szobrának le­leplezése alkalmával. Budakeszi, 1927. 9-11. 23. Vasárnapi Újság, 1900. november 25. 776. A rajz eredeti példánya lappang. 24. Az Erzsébet-szanatórium alapkőletételének ünne­pélye. Vasárnapi Újság, 1900. november 25. 781-782. A fej előzménye a Benczúr által a későbbiekben többször is felhasznált 1866-os Rabending-féle profilfotó. 25. Liber 1934. i. m. 408-409. 26. Pályázati hirdetés Erzsébet királyné szobrára. Műcsarnok, 3. 1900. 130-131. A pályázat elő­készítése során is többször felmerül, hogy rendez­zék a Szent György teret, és ennek részeként a Sán­dor-palota lebontása után új miniszterelnökségi palotát építsenek. Forster 1907. i. m. 24—26. 27. Művészet, 2. 1903. 276-278.­ Forster 1907. i. m. 21. 28. A döntési folyamatról és a felmerülő új helyszí­nekről Id.: Forster 1907. i. m. 21., 24-34. 29. Liber 1934. i. m. 411-412. 30. Művészet, 12. 1913. 206-211. Stróbl sem a meg­adott helyszínre, hanem a városligeti köröndre il­letve a János-hegyre tervezi az emléket. Uo. 31. Magyar Iparművészet, 19. 1916.257-263. 32. Liber 1934. i. m. 412-114. 33. Liber 1934. i. m. 408. 34. Tóth 1992. i. m. 25.; Prohászka László: Szoborhis­tóriák. Budapest, 2004. 47. 35. Korábban, még 1900-ban, Korfun egy Erzsébet ál­lította tempiettóból távolítják el az eredeti figurát - ott a királyné kedvenc költője, Heinrich Heine alakját - hogy később átadja helyét a királyné em­lékszobrának. 36. Ráday Mihály: Városvédőbeszédek. Budapest, 1988.1., 159., 166., 214., 246., 322., 331. 37. A magyar korona a pályaműveken önálló koronázó motívumként is megjelenik: Teles Ede és Tőry Emil 1902-es és 1903-as, illetve Róna József és Lajta Béla 1903-as tervén ez az egész kompozíció záróeleme. A korona zárómotívumként nem szo­katlan a korszak efemei és monumentális architek­túráiban sem. Hauszmann a párnára helyezett ko­rona plasztikájával zárja a budai királyi palota kupoláját. A szent koronát formázó kupola zárja Medgyaszay István 1903-as és 1906-os nemzeti panteon-tanulmánytervének központi csarnokát. Maróti későbbi, 1913-as és 1916-os pályatervén a rotunda kupolájának külső héját a korona zománc­lapjainak stilizált motívumai díszítik. Telesnél a ki­rályné mögött magasló „klasszikus oszlopnyaláb” tetején három nőalak emeli magasba a koronát. Ta­lán a gráciák - a Vasárnapi Újság szerint egysze­rűen három géniusz. Ld.: Az Erzsébet-szobor pá­lyatervei. Vasárnapi Újság, 1902. február 23. 122-123. 38. Vasárnapi Újság, 1902. február 23. 122—123. 39. Nem tartom ilyennek Zala 1892-es budai honvéd­emlékművét sem, ott ugyanis a „hős” nem konkrét személy, hanem egy csoport reprezentánsa. 40 Uj Idők, 1902. február 16. 163. 40 Uj Idők, 1902. május 11. 443. A terv népszerűségét jelzi az a Lázár 1923-as monográfiájában közölt is­meretlen eredetű, valószínűleg a szobrász halála­kor a sajtóban megjelent rajz, melyen „Fadrusz bevonul a halhatatlanságba". A grafika az Erzsébet-emlékmű középső részének parafrázisa: Fadrusz átadja vésőjét és kalapácsát az angyalnak; a lépcső tetején Szent Erzsébet helyett Raffaello, Boldog Margit helyett Tiziano várja... Lázár 1923. i. m. 39. 42. Többek közt: Komáromy Gyuláné, Miskolc. Uj Idők, 1902. április 20. 363.; Mauer Irénke, Új- Verbász. Uj Idők, 1902. május 4.413.; Szakáll Haj­nalka, Csombárd. Uj Idők, 1902. május 4. 415.; Bán Emília. Uj Idők, 1902. május 4. 416. 43. Hofbauer Andorné, Kis-Zombor. Uj Idők, 1902. május 11. 440. 44. Lázár 1923. i. m. 178., 179., 180. 45. Krocsák Blanka, Puszta-Baglyasalja. Uj Idők, 1902. május 4. 413. 46. Terényi István, Budapest. Uj Idők, 1902. április 20. 361. 47. Dr. Waldapfel Leóné. Uj Idők, 1902. április 27. 386. Lázár a Mátyás-emlékművel kapcsolatban is hasonló véleményt fogalmaz meg: „A felépít­ménybe az alakok csak bele vannak illesztve.” Lázár 1923. i. m. 179. 48. Uj Idők, 1902. május 11. 444. 49. Uj Idők, 1902. április 20. 360. 303

Next