Műemlékvédelem, 2014 (58. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1. szám. - Nagy Levente: Kádár Zoltán és a pannoniai provinciák ókeresztény ábrázolásainak ikonográfiája
Nagy Levente KÁDÁR ZOLTÁN ÉS A PANNÓNIAI PROVINCIÁK ÓKERESZTÉNY ÁBRÁZOLÁSAINAK IKONOGRÁFIÁJA Kádár Zoltán az ókeresztény művészet és ikonográfia kiemelkedő kutatója volt a XX. századi Magyarországon. Máig nagy hatásúnak számít korai kismonográfiája Pannonia ókeresztény emlékeinek ikonográfiájáról, amelyet 1939-ben publikált. Ebben a témában egyik legaktívabb időszaka az 1960-as években volt, amikor magyar folyóiratokban és nemzetközi konferenciákon is bemutatta legfontosabb ikonográfiai megfigyeléseit, illetve korábbi értelmezéseit időnként módosította. A XXI. század kezdetén, amikor a pannoniai ókeresztény emlékek ikonográfiai kutatásai mind a magyar, mind a nemzetközi kutatásban újra előtérbe kerültek, felmerült az igény az egyes ábrázolások újraértelmezésére, a korábbi értelmezések átgondolására. Kádár Zoltán több megfigyelése ma már meghaladottnak tűnik, számos gondolata azonban ma is jó alapot nyújt néhány vitatott ábrázolás értelmezési kísérleteihez. A Pécsi Tudományegyetem Patrisztikai Kutatóközpontja által 2012. május 24—25-én szervezett Early Christian Art: An International Conference with special regard to the early Christian Cemetery in Sopianae (Pécs- Hungary) elnevezésű, eredetileg workshopnak induló konferencián a londoni King’s College ókeresztény ikonográfiai és epigráfiai kutatócsoportjával közösen több aktuális kérdését vitattuk meg. Ebben a körben került sor Kádár Zoltán munkásságának bemutatására is, amelyet öt mindmáig vitatott ókeresztény ábrázolás értelmezésére adott régi és új válaszok segítségével szeretnék feleleveníteni. Az első, már a XIX. század óta vitatott kérdés: kiket ábrázolnak a pécsi Péter-Pálsírkamra dongaboltozatán ábrázolt büsztök, akik - mint azt Visy Zsolt az imént említett konferencián tartott előadása jó érzékkel bemutatta - egy paradicsomi tájban megkomponálva (I. kép) néznek le ránk a mennyezetről? Kádár Zoltán számára az 1930-as években még könnyűnek tűnt a válasz: Ejnar Dyggve dán régész éppen ezekben az években ásatott a dalmáciai Salonához tartozó Marusinac temetőben, ahol az Anastasius mártír ereklyéit tartalmazó kétszintes mauzóleum alsó sírkamrájának (hypogaeumának) építészeti hasonlóságai a Péter-Pál-sírkamra alsó sírkamrájával egyértelmű analógiának bizonyultak. A sírkamra északi falának nyílása mögött mártírereklyéket helyezhettek el, mint a marusinaci temetőben, így a pécsi hypogaeum egy ókeresztény héroon volt, ahol a két főapostol a Krisztus-monogrammal együtt az ide temetett halott feltámadására (anastasis) utalt.7 Kádár Zoltán ezért nevezte el a Péter-Páljelenetet anastasis-ábrázolásnak.8 A feltámadás és az örök élet szimbólumai jól kimutathatók ebben a keresztény sírkamrában, de a szentkultusz gyökereinek, eredetének összekapcsolása az antik görög héróskultusszal a késő antik vallástörténeti módszertan fejlődésének következtében az 1980-as évekre meghaladottá vált.10 Nemrégiben ikonográfiai szempontból Hudák Krisztina, illetve hagiográfiai szempontból én magam sem zártuk ki azt a lehetőséget, hogy a dongaboltozaton ábrázolt 1 .A pécsi Péter-Pál-sírkamra dongaboltozatának medalionjai. Török em András felvétele