Műhely, 1993 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 1. szám

TARTALOM KARL RAIMUND POPPER: Türelmesség és intellektuális felelősség .............................................3 „Az igazhitűség és az eretnekség eszméjében rejtőznek a legkicsinyesebb bűnök; azok a bűnök, amelyeknek elkövetésére az értelmiségiek különösen hajlamosak: arrogancia, fennhéjázás, tudálé­kosság, intellektuális hiúság. Ezek kicsinyes bűnök - nem nagy bűnök, mint a kegyetlenség.” PARANCS JÁNOS: A Szvidrigajlov-monológokból...........................................................................10 Esti töprengés Tudom, kissé banális Vége már, vége Utolsó kívánság ZSÁVOLYA ZOLTÁN: Ódái megvilágítás A.-nak...............................................................................11 TANDORI DEZSŐ: Részletek..............................................................................................................13 ACZÉL TAMÁS: Huszonöt év..............................................................................................................15 Orsó utca Rejtély Üzenet LOSONCZI PÉTER: Szemednek játéka................................................................................................16 Jóslat BÖRÖNDI LAJOS: zenék....................................................................................................................16 miért fáj? PÁTKAI TIVADAR: emlékezet, csak darázsfészek .............................................................................17 CZILCZER OLGA: Ég a világ............................................................................................................18 S középen a holdpofa JÁNOSY ISTVÁN: Mégis Isten............................................................................................................19 BALASSA PÉTER: 1392 (Részlet a Halálnaplóból).........................................................................2( „A gyöngék és rugalmasak,­­ a gyermekek, legyenek azok vének, bolondok, mosolygó, éles kis szentek­­ elengedettsége, ráhagyatkozása, bizalma nem önmagukban álldigál, hanem hogy van valami Egész: villanásnyi enyész, ami miként a semmi, meg-megszakadva terem.” VÁRHEGYI MIKLÓS: Ne találj ki embert!.......................................................................................26 „A tudás mindenfajta rendszere elfelejti, hogy elsősorban és mindenek felett ott nem szabad téved­nünk, ahol nem tudunk vagy nem tudhatunk semmit.”

Next