Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-10-18 / 84. szám
Kolozsvárit. 8#. Vásárnál» oct. l^níMít. F i g y c e r& I c te«» A’ folyamatban léd országgyűlés tekintetéből —melynek érdekesebi) \ i árásait gorsirói segítséggel adjuk september elejétül kezdve négy hónapra a’ nejenként m föd (''és íven megjelenő „Maltes Jelen‘4-re’s melléklapjaira csak 3- Ii.irom rstcai ezüstben, új előfizetést nyitottunnk, melyet akár a’ rs. k. postákon letenni, akár biztos alkalomtól szerkesztőhöz béküldeni lehet. Egyébiránt, hogy a megrendelés mentői elébb történjek, tisztelettel kérjük. Szerk. ujraevette§, az erdélyi kir. udv. cancellariánál Miller Fridrik nyugalmazásával ürességbe jött valóságos udv. titoknoki helyre . Felsége esik taplóczai Lázár Imrét eddig számfeletti udv. titoknokot klmesen’ kinevezni méltóztatta. Feszerczegi fiador ő cs. kir. semtsége egérsége állapotja. Közelebbi számunkban sajnosan emlitettük Magyarország mélyen tisztelt, nádori cs. k. fennsége egésségének méltó aggodalomra okot adó változását. October 10-ke estvéjéről jött újabb tudósítások megnyugtatók, ’s a cs. k. fennsége betegsége jobbra fordult. Itt közöljük az eddig kiadott négy orvosi jelentést. 1) Többféle előrement alhasi bajok után, melyek alatt eleinte valóságos, később pedig néhány viszszaesésre következett látszó javulások egymást felváltották, e cs. k. fennségének az ország nádorának betegsége folyó October 6-ról 7- re esett éjszaka fenyegető és komoly aggodalmat gerjesztő jellemet von magára. October 7-nek lefolyta alatt nem sikerült a kórtüneményeket enyhíthetni, valamint az October 7-ról 8-ra eső éjszaka is éjfél után három óráig felette nyugtalanul töltetett. October 8-kán reggel három órakor némi nyugalom következett be és a magas beteg 5 4 óra hoszszig élvezett üditő álmát. Budán October 8- kán. II) Ezen enyhülés igen örvendetesen ’s folyvást tartott egész éjfélig; mértékletes evés után, két óráig tartó mérsékelt láz mutatkozott, melynek enyészte után az est megnyugtató és kielégítő állapotban folyt le. A* 8-ról 9 dic-re való éj első fele háboritás nélkül folyt le; éjfélkor beállott kisebb mértékbeni bajok hamar eltűntek 's a’ nyugalmasan töltött éj másik fele után a' fennséges beteg 9-kén reggel jól érzé magát. Budán octob. g-kén. III) Folyó hó 9-ként cs. kir. főherczegsége az egész nap folytán javuló állapotban volt, a’ tegnap mutatkozott 'szigyeltnm! Ki.-ért lázjelentkezések kimaradtak; étvágy és az erők gyarapodtak; az altest zsongtalan, állapota azonban még folyvást nem egészen kielégítőseknek szenvedő állapotja a’ 9-ről tv-re fordult éjnek nyugalom nélkül töltött első felében volt ■ észrevehető; kevéssel éjfél elött nyugalom állott be s ezt több óráig tartó üditő álom követte. Folyó hatodikén reggel a cs. kir. föherczegségének állapotja megnyugtató. Budán oct. t0-d reg. 9 órakor. IV0 cs. kir. főherczegségének az ország nádorának ma reggel köztudomásra juttatott javuló egésségi állapotja a’ nap folytán oly örvendetes elöhaladást tön, hogy az eddig közönségesen estvénként beállni szokott 's kevésbbé nyimtatólag mutatkozott időszakot reményteljesebb biztossággal várhatjuk el— Budán oct. té-kén 1846. esti 7 órakor. Stáhly dr. Würtler m. k. ő fennsége háziorvosa. Fejedelem és konstaiag. A f. October 6-n tartott országos ülésben, midőn a’ második kir. előadásban foglalt választásokat kisérő felirat tartalma ’s elvei felett folyt a’ tanácskozás, egy kir. hivatalos illetlennek nevezte a’ kormány azon tényét, hogy a’ múlt országgyűlésen annak elbontása előtt két héttel véghezvitt itélőmesteri választásra a’ kinevezést le nem küldötte, ’s következőleg azt , mivel egyik kijelöltnek időközben történt halála által megcsonkult, a’ mostani országgyűlésre viszszaútasitotta és uj választást rendelt. Az ebből eredeti élénk sőt heves vitatások közben Belszőszolnok megye egyik követje V. F. a’ következő nyilatkozatot tette: „Ki egy alkotmányos ország kormánya és ő Felsége személye közti különbséget tenni nem tud, arról el meri mondani, hogy alkotmányról fogalma nincs.“ Figyelmet érdemlő szavak ezek, mennyiben fontos és nevezetes alkotmányos elv és maxima van azokban kifejezve. Az úgynevezett és Angliában — mint jelenkorunk alkotmányos élete honában ’s politikai szabadság classicus földén — kifejlett parlamenti kormányzás eszméjéből foly azon állítás, miszerint a’ fejedelem személyét, mely a’ polgári társaság felett áll, a’ kormánytól megkülömböztetik, éppen azért az első, az öles környező méltóságnál és szentségnél fogva a’ mint miden felelőségen, úgy megtámadáson is felyül van , ’s ez az oka , hogy a’ parlamenti vitatkozások közben, a’ törvénynél erősebb szokásnál ’s illendőség érzésénél fogva a’ király neve soha sem emliltetik, ellenben a’ minisztérium vagy a’ király titkos tanácsa az, mely szükség esetében világositást adni felszóliltatik, mely a’ kormány minden tényeivel számolni tartozik, ’s igy feleletre szoriltatik. Mint emlitettük, e’ politikai maxima az angol alkotmány egyik főbb 's nevezetesb pontját teszi, sőt szinte mondhatjuk, e’ sarkon fordul meg a’ hatalmas szigetország igazgatása. Tudva van , hogy az angol alkotmány a' hannoveri házbeli királyok idejében fejlődntt ki , 's annak érintett czimervonása, a’ miniszteri kormányzás, a’ hires Walpole Ivoberttel kezdődött, ki az I. és II. György alatt Anglia sorsát 'dl évig vezette. Azóta a’ szabadságban mint hatalomban bámulandó magas palozra emelkedett birodalom sorsa a’ parlament többségére támaszkodó, egyszersmind felelős minisztérium vagy inkább a’ főminiszter kezében van, ki társaival együtt, mihelyt a’ parlament többsége ellenek "nyilatkozik, a’ kormány pélczáról lelépik, 's igy az igazgatás valódi titka itt nem egyéb, mint: a’ nép akaratját vagy a’ közvéleményt képviselő azon törvényhozó testület többségének birása. Innen érthető egy parlamenti tag elménezkedő állítása , ki Angliában a’ királyi méltóságot az első „sine curá“-nak nevezte, mert voltaképpen az angol királyok legfőbb és szinte egyedüli teendőjük a’ miniszterek választása. Ha átaljában kellene mondhatatlan igazság, miszerint a’ királyi szék közelében álló tanácsosoktól függ az igazgatás jó vagy rész menetele , ’s igy az ország boldogsága; könnyű érteni, hogy kivált Angliában a’ szabadság és nyilvánosság e honában, derék ’s a parlament előtt megálló minisztereket tudni választani—nem kicsi érdem. Mivel az újabb idő minden alkotmányai az angolról vannak lemásolva és ez amazok átalános példánya, — a’ fejedelem személyének a' kormánytól megkülömböztetés elvét is abból átkölcsönözték, ’s azt a’ politikusok oly igazságnak tekintik, mihez kétség nem férhet. Azonban, mivel a’ külömböző országokban a’ népek polgári élete nem egyformán fejlődött ki, továbbá az alkotmányos igazgatással biró státusok állása és helyzete egymástól felette külömbözik , természetes, hogy az alkotmányos elvekben és igazságokban is egyformaságot keresni nem lehet, annál inkább, mert a’ valódi alkotmányos élet Európában felette új, ’s lehet mondani még csirájában lévő növény. Francziaország maga is bár 1789-e, tehát szinte hatvan esztendővel ezelőtt lépett a’ politikai szabadság pályájára — de negyven évig sok viszontagsággal, a forradalom és reactio közötti hánykodással ’s egyik végsőből másikba eséssel kellett küzdenie, mig 1830-ba’ júliusi forradalom által egy bölcs király kormánya alatt alkotmányos igazgatása megerősödni ’s szilárdabb alakot kezdett váltani, 's igy polgári institutióinak békés kifejlésében ’s azzal kapcsolatban álló társasági mivelődésben haladása biztosíttatott. Azon politikai kérdések köztl, melyek a’ júliusi zendülés által újjászületett Francziaországban köz és igen élénk vitatás tárgyai voltak, egyik éppen a’ király személyének a’ kormánytól megkülömbüztetése. „Leroi régne et ne gouverne pas“ „a’ király igazgat de nem kormányoz —ez annak a’ franczia publicisták által kifejezett formulája, valamint az ottani ellenzék kedveik ’s a’ kormány megrohanására használt ihemája, mennyiben Lajos Filepnek a’ kormányzásba elegyedését, abban munkás résztvevősét hibáztatják, 's a' változhatatlan gondolatot — la pensée immuable — mely kivált a’ külügyek vezetésében mutatkozik, és egyebet nem teszem, mint a' király akaratát — keserű szemrehányások kíséretében emlegetik. Nem vitatjuk, helyes-e vagy helytelen a’ franczia ellenzék fogalma és követelése a’ király állására nézve? — jelesen, váljon egy erős lélekkel, mély belátással s bölcseséggel felruházott uralkodóhoz, milyen azon nagy férfi, ki jelenleg a’ franczia thronust diszesi-84