Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-10-22 / 85. szám

/Uh, I seps. egy á /. i kerülő l, eddigi p ro­se n i o rá l B o iig 1 s t v á n l, k ö t o I e s m i n l ü s p e r o s t ú g y toki m t e m i, ’s a' k i­­n e k v a 1 a m í panasza volna e 11 u­­ue, mint esperes ellen úgy pana­sz o I n i.“ 4) Eőegyházkerületi gondnok mlgos Gyar­­las Miklós úr levele esperes urnák czimzet­­ten kezébe varázsoltatik esperes urnak, ki is azt f elszakítván és elolvasván, átadta ol­vasás végett főjegyző­­.Fodri ferencz atyánk­ban.tk. Ezen levélben főgondnok úr sejtege­­im szerint: Tisztelettel elism­eri, hogy: es­etét az eddigi gyakorlat­os törvé­nyes modorhoz szabályozottan, korán meg­találta a' mai napon tartandó részletes zsi­natom megjelenésre, de terhes betegsége miatt azon meg nem jelenhet; minthogy pedig óhajtana a' r­e­n­d fenntartása okából megjelenni, hivatalosan ajánlja, hogy: egyéb tárgyak felelli tanakodás végzetével, a' re­­s la­u­rali­o addig halasztassék­ el, mig beteg­ségéből felgyógyulva, maga is parrialista jöhet.“ Ezen főgondnok­i levél vitatkozás sző­nyegére kerülvén, külömböző vélemények fej­­­lődtek­ ki. Némelyek sérelmesnek találták a­­zon kifejezést „rendfenntartása oká­ból,“ mert erdélyhoni egyházi törvényeink, még eddig a’ directiót sehol a’ főgondno­­kok kezébe nem adták, a’ kormányzatból fo­lyó rend és annak fenntartása egyesegye­­dű­l csak az esperes dolga lévén, főgondnok úr, nem törvényesen teszi, ha ilyesmit kezd magának tulajdonitni. Sérelemképp sorolták- f­el mások azt is, miszerint úgy látszik, hogy ezen levél által a’ restaurál­­ot megakadályoz­ni törekedik. Rendes ülnökeink közzü­l voltak némelyek olyanok, kik állították, hogy fő­­gondnok úr ezen levele egyházi igazgatásunk­ra oly hatást gyakorol , hogy jelenleg tiszt­­újítást neki vihetünk­ véghez. (?) főjegyzőnk tisztán kimondotta, hogy: ülnököket kell vá­lasztani most, mert az egyházi kormányzás függőben van; sajnálja hogy főgondnok úr ép­pen betegsége miatt nem jelenhetett­ meg, de senki magány­leveléről nem hiszi azt, hogy: a­ sepsi partiak­" törvényes folyását felfüg­­geszsze; nem is a­ maga rendén látja sző­nyegre jönni ezen levelet ; esperes úr meg­találásakor, rögtön tudatni kellett volna akaratját főgondnok úrnak, de most a’ par­­rialis folyama közepén, az asztal alsó feléről ily levelet dobni esperes úr elibe, nincs a’ maga helyén. Egyébiránt is, bár minő beteg­ség meggyógyulásáról senki sem kezesked­­hetik. Isten őrizzen! de hát ha 3 évig sem gyógyul­ meg, mindég várakozzunk ? ez képte­len Igen sok panaszos és váló-perek állnak a'’ cluindena ajtajában, ezeknek folyni kell, másképp szenved a* megállott közigazgatás miatt a’ szegény nép. Minthogy rendes ülnö­keink a* törvényes­­ évek eltűntével — je­­lenleg nincsenek, tehát rögtön válaszszunk, megkívánja, másképp quindena nem lehet.— Ezen vitatkozások végzetével,korhatárralképp — egyetlen szó sem emeltetvén ellene— ki­mondatott, miszerint : fogondnok úr levelére tisztelettel irassék­ meg,hogy: „Fájdalommal vet­te r. zsinatunk fogondnok úr betegsége okából meg nem jelenhetését , de egyszersmind, a' közügyek érdekéből folyó kötelességének is­mérte, mai napon a’ törvényes tiszt­újítást megtartani. Egyébiránt tisztelettel kéretik a' magos fő gondnok úr, hogy: a’ maga akarat­jai, ezu­tánra esperesünkkel méltóztassék a’ ma­ga rendén és idejében tudatni.“ Ezen hatá­rozatunk tiszteletteljes megírására főjegyző atyánkfia bízatott­ meg.. h) Vitályos .J­á­n­os felszólalt: „Kitölt, a 3 év, vége már most minden kifogásnak, kérem tehát az urakat, búcsúzzanak.­­— Ezután töb­ben szólitották­ fel búcsúra az ülnököket, baczoni mondá :c, mig a’ director nem bú­csúzik ,,ó sem.“ Erre felállván a* director, nagyon rövid, de velős búcsúbeszédében 1­észer­ideg nyilatkozott: „Birói pályája a vég­­perczenetén, nem fájdalommal, hanem öröm­m­el száll­ le arról , mert keble hő óhajtását, az ismét szőnyegen álló restauráltában telje­sülve láthatja. Örömmel válik­ el attól főleg azért, mert keble csendes nyugalma nem vá­dolja bűnhödéseiért. Egyébiránt, továbbra is az e. k. szereldébe ajánlja magát. Aljegyző Péter Antal: ,,Jelentékenység-n­élküli hi­vatalnak nevezte az aljegyzői hivatalt mind­addig mig az, az ő kezébe tétetett, mert nem volt meghatározva kötelessége. A’ quindena étel bizta­ meg, legelsőben a­ politicum­ pro­­tocollum vitelével, csak­ vele kezdett tehát jelentékeny hivatallá válni az. Örvend, hogy mint jelentékeny hivatali úgy leheli­ le az al­­jegyzőséget, csakugyan óhajtja eltörlését. Kö­szöni a’ benne helyezett eddigi bizalmat és ajánlja magát.“ Baczoni: ,,Az egész ülnöki kar nevében köszöni eddigi megbízatásukat, és továbbra is egyi­. kerületünknek oly igaz­ságos ülnököket óhajt mint ő, és ülnöktár­­sai voltak. Demeter Sándor, Nagy István, Solymosi Lajos, Demes M­ises, Dénezs Antal, Vékás József, nem búcsúztak­ el. A’ tizedik, könnyeit hullatva érzékenyen tudata, hogy keble azért fáj , miszerint most ülnöktársai­val együtt nem osztozhatik azon örömben hogy ő is búcsúzzék, el lévén tőle búcsúz­va már a’ hivatal.— Ezek után a­ B­a­r­t­h­a L­a­j­o­s a' leendő válasz­tást érdeklőleg imigy szónokolt: Nagytiszte­­letű­ elnök esperes úr, tiszteletes egyházi ren­dek ! ,,A­ restauratio jótékonyságánál lógva, hála az égnek! megértük azt az időpontot, melyben tiszteinket ha azoknak eljárásukkal megelégedve nem voltunk— megújíthatjuk, 's ügyeinket olyan egyének kezeibe tehet­­jíik­ le, kikben teljes bizalmunk van, kik a közjót é s az e. k. becsületét magány pártér­deknek feláldozni bűnnek tartják, ’s kerülik a’ közönség nevében bár ki ellen is oly fel­adásokat tenni, melyeknek hitványságáért a’ a’elsőbbség az egyh. kerületet sújtja, kárhoztatja. Szavait a’ dolgokkal ismeretesek értik; csak azt akarja ezekkel mondani, hogy: a­ tiszt­­választás oly fontos tárgy, miszerint ha ezt elvétettük, már bonczotk­oztunk, becsületün­ket— mely, mint egyes embernek, úgy er­kölcsi testületnek is legdrágább kincse— elját­­szodtak. Szavait, egy a' maga gazdaságát ok­talan tisztáitokra bízó, 's végre puldicalt és gondnokság alá eső úr példájával világítá. Végül, a’ kellős kelléket a' mi vett észt és a' jószivet, mik egy ember­ben, kivált egy papban, főleg egy tiszt viselőben, mindenek fe­lett egy papi tisztviselőben, megkívántainak, ügyesen fejtegette. Hol a' mivelt ész fény­­világára árnyékot vet a' szív roszszasága, juh­­kőrben farkas lappang; inkább önkény és ha­szonlesés, mint szelíd kormányzat, s közjó­hér érzete feszíti a’ lelketlen keblet, ki maga elött senkit sem tűrhet: első akar lenni min­denképp, de nem azért hogy ,,a’ többinek szolgája legyen,“ hanem azért hogy mindent tapodhasson; az ilyeneket semmi kísértő in­­cselkedéseikre se válaszszuk­ meg. Tudja ő, hogy: „az ördög nem alszik,“­­s magát az igazság legfenntebb szentebb bajnokát is meg­kísértette; de édes öntudattal hiszi azt is, hogy , mint ama szent bajnokot, úgy hív tanítványát is, eltántoritni erőtelen, ,,ha az egész világot neki igérné is.“ A' választan­dó egyének fején ’s szívhúrjain vizsga-sze­mekkel tekintsünk át, 's kiknek fejét inkább csalfa nimbus, mint miveit ész fényköre Ö­­vedzi; az ilyeket közügyek igazgatásába ne vegyítsük , nehogy az Aesop galamb­jával elzokogni okunk légyen ezen igéket, „meri to p­­­e c t i m­u r.“— Ki a' múltakra viszszatekint és emlékében feleleviniti azon eseményeket, mik egyházkerületünket több­szörösen sajtolták némelyek haszonlesése mi­att: az,­­ hiszi, hogy megválasztandja ülnökeit, megnézi, kit választasd tisztviselőnek.“ Ezek után rendőr Nagy Feren­cz és Benedek Áron, fejtegették az egyházkerü­leti tisztviselőben megkívántató tulajdonokat, még pedig, a’ miveit érlelem kebel szent törekvéseivel párosult nemes czélzatait, az élet philosophiájára alkalmazottam - í­zen beszédek végzetével 7) Főjegyző atyánkfia elnöklete alatt B­a­r­t­h­a Lajos és J­­e­m­e­n­­M­ó­z­e­s szó­zat szedő, N­a­g­y Fe­r­e­n­c­z és B­i­r­ó S­á­n­­dor rétyi hitszónok, szózat-jegyző biztoso­­soknak jelet tettek­ ki. Papir-darabok osztat­­tak­ el, ’s a’ legnagyobb rend és csendesség­gel megkezdődött a’ titkos szózatolás. Első­­ben a’ 10 rendes ülnökök neveit irtuk­ le egy papírra, átadták valamelyik szózatszedő biz­tosnak, ki azt az elnök eb­be e’ végre tett kalapba belé tette. Főjegyzőnk, a' szózatát beadott egyén nevét feljegyzette, 's midőn szózatát mindenki béadta, egy más kalapba elnök úr által a'czédulák átolvastatván, meg­­számiltattak, ha valyon épp annyi é a' czédu­­la a’ mennyi pap egyén van jelen a’ válasz­táson, ’s midőn ez igy találtatott, a’ szózatokat rejtő czédulák kiszedetvén a­ biztosok által úgy találtatott,­ hogy: szózattöbbséget kajdak a’ rendes ü­­l­n­ö­k­s­é­g­r­e: Vékás­­J­ózsef 3­1, I­­é­­­nezs Antal 30, Csiszár Gábor 23, Bariba La­jos 22, Jmiró Sándor rétyi hitszónok 21, Dá­né István 25, Benkő Salamon II, Vitályos János 21, Bőd Mózes 21, Albert Ferencz 10. — Ezeken kivül a­ rendes ü­lnökségre szó­zatot kaptak: Nagy István 16, Péter Antal 14, Demes Móses 13, Nagy Ferencz 1­4, Soly­mosi Lajos II, Demeter Sándor 11, Baczoni István 12, Szabó László 3, Kovács József 1. Kik közzü­l a' 10 elsők főjegyzőnk által hivatalukba becskeltet­vén, harsogó éljen­­kiáltásai is vezekel­ték­ meg. Ezután egy szédulán direct­ort és aljegyzőt választottunk, ismét az előbbi módon. D­­irectorságra szózatokat nyertek : Csiszár Gábor 20, Albert Ferencz lő; al­­jegyzőségre: Bartha Lajos 28, Nitalyos Já­nos I (I.— Kik közzü­l Csiszér Gábor, dire­­ctorrá, B­írtha Lajos aljegyzővé kineveztetvén, megel­leneztet­t­é­k. A­ s­áms­leni ü­lnökségre szózatot nyer­tek: Keresztes Lajos 25, Teleki József 24, Sós Ferenc­ 20, Sü­kösd Sámuel 20, Bariba András 20, Kovács Péter 18. Ezeken kívü­l : Benedek Áron 0, Nagy Benjámin 7, Bariba Lukács 6, Kincses János 6, Bitai László 3, Naíry Ferencz 2, Péter Antal 2, Demeter Dá­­vid 2, Baczoni István 1, Nagy István 1, V­as Diémus 1, ifjabb Bong István 1, Szabó Lász­ló 1, Biró Áron 1, Kovács József 1, Nagy Á­­ron 1, Biró Sándor komollói hitszónok 1, Solymosi Lajos 1. — Ezek közzű­l a­ 6 első szózattöbbséget kapottak, számfeletti ülnö­kökké kineveztetvén felesketettek és meg­­éljeneztettek. — Sós Ferencz, megköszönte, de nem fogadta­ el a’ számfeletti ülnökséget. Ez alatt estve felére hajlott az idő, esperes atyánkfia oly nyilakozattal mondott dilatiot, hogy a’ jövő 1. zsinaton pénztárnok és egy számfeletti ülnök lesznek választandók 's al­­gondnokainkróli tanakodás fog szőnyegeltet­­ni. E­ mellett, a’ választott új ülnököket a’ legközelebbi hétfőn leendő quindenalis szék tartására meghívta. A' fenn elősorolt választást érdeklőleg, bátrak vagyunk saját rövid jegyzésein­ket is ide igtatni: a) Részletes zsinatunkat, a' legnagyobb csendesség, rend, komolyság jellemzé; senki, más beszédét át nem vág­ta , mindenki ildomosan kihallgattatott, 's köz­béke lebegett felettünk. b) Tisztújító r. zsinatát egyházkerületünk a’ szó teljes értelmében megtartotta, mert rend­őrét, aljegyzőjét, ’s kettőn kivű­l minden más rendes és számfeletti ülnökeit megváltoztat­ván, másokat tisztelt­ meg ezen tisztes hiva­tallal. Angol és spanyol modorban szólva : a’ whig helyébe thory, az exallado helyébe moderado kormány alakult, de ezeket, nem egyházkerületi, hanem csupa személyes szem­pontból kell érteni, még pedig leginkább, esperes úr személyét érdeklőleg. Amaz, el­buktatandó vala főnökét, ez, szeretettel kap­csolódik azon elnök espereséhez, kinek leg­főbb bűne az, hogy igen szelíd és igen be­csületes, ti, peres úr

Next