Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-11-08 / 90. szám
»» az ikról ily móddal -jól megértve, a' foelrendeltetésnek szem elött tartásával - tetszése szerint intézkedhessék, ez kétségbe nem hozható imizság, annál inkább, mert semmi törni nos, mi a' református státus ezen jóra gyakorlását tiltsa. szászvárosi gymnasium, egy kérésével folyamodott a főconsistoriumhoz, hogy mostani alkalmatlan iskolai épületének kijavítása engedtessék meg, valamint egyszersmind magát felsegítetni is kérte, hogy ne legyen kénetlen az új építésre készen álló tőkéjéhez nyúlni. Fő kérésre határozhatott, hogy kitkijelel az elöljáróság a' szükséges és megkívántató építések rajzát és együtt-járó költségkimutatását, jelesen hány szoba kell a' tanításra és tanitók lakására ? mivel a’ reconsistorium azon meggyőződésben van, hogy anynyi építést, mint említve van, a’ meglévő alapból jól és czélszerüleg megléteim lehet, ellenben a* mostani romladozott épület az igazilásra nem alkalmas, ’s minden ilyen javításra fordítandó tőkét elveszettnek kellene tekinteni. A* nagyenyedi főiskolának kérelmét egy német nyelv- ’s egy testgyakorlat- (gymnastica) tanító helynek felállítására nézve, a reconsistorium helyeselte, ’s azt ellenzem nem is kívánta, ha t. i. azon főiskola pénztára — miről kételkedni sem lehet — azon költséget, mi az irt czélra kívántatik, hordozni képpes leend. Valóban idves intézkedés, melyet kivált a’ gymnasticára nézve, vajha más iskolákban is utánoznának, mert erős és jól kifejlett testben a' lelkierök is jobbá működnek, ’s úgy is a’ testgyakorlás az ujabb idő nevelőinek különös figyelmét és méltánylását teljes joggal magára vonta. A’ mi az úgy nevezett, 's nem igen gyarapodó garasos tárt illeti, annak tőkéje kamatjából a’ folyó évben is , mint tavaly a’ tűért, és főtisztde püspök úr által kijelölendő 20 iskolamester 8 — 8 ezüst itt segedelempénzt kap— kiknek november elejére ide Kolozsvárra béjönniök kell,— hogy az illeni főiskolában a' kölcsönös tanitásmóddal és föbeli számítással megismerkedjenek, ’s az elsőnek gyakorlati ágát a’ hidelvei népiskolában láthassák is; kik midőn hazamennek egy egy számitógépet kapnak, hogy mind maguk tüstént alkalmazzák, mind pedig annak használását tovább terjeszszék. A' sepsi és szilágyi egyházkerületek, miután a’ fennálló törvényes szokás szerint, többszöri felszólítás után is három egyént a’ curatori helyre felterjeszteni elmulatták, a’ reconsistorium maga eziránti jogánál fogva a’ választást véghezvitte, ’s az elsőbe Bartha Károly, az utolsóba Laskay Lajos urak neveztettek ki titkos szózatolás által akuratorokká. Pótlásképpen említi tudósító, hogy a’ slola czim alatt ismeretes papi jövedelemnek ezüstben felvehetését legfelsőbb helyen eszközölni fogja a’ főconsistorium. Vajda annak teljesen eltörléséről — természetesen pótlás mellett — gondoskodnék! S'l i! SX Ü gy C k. Nagyszeben octob. 30-n. A széknek mai napon hu toll gyűlésében, annak részéről a’ novemb. 3-n kinyílandó nemzeti universitásra szózattöbbséggel követekké választattak, Bachner György dános, városi albiró, és Matthiás József tanacsos.— Medgyesi székbiró Schuster Józsefnek azon székgyüléséröl «jártott kérése,— hogy számára poontból álló évenkénti nyugpénz rendeltessék, melynek fele a medgyesi házi, fele a szász nemzeti pénztárból fizettessék— a kérelmesnek 1éves kitűnöszolgálatja tekintetéből közhelyesléssel fogadtatott.—- éppen igy a székgyülése egyezését adta, hogy az universítás jegyzőjének fizetése 100 rftról 700-ra emeltessék, ’3 a’ nemzeti pénztárból öt esztendős, évenkénti 200 rft segélypénz adassék a’ törvénytanitó akadémia könyvtára gyarapítására. — Azon kérés, hogy a’ sárkányt uradalom haszonbérbe adása meghoszszabbittassék— azon okból ellent mondásra talált, mivel haszonbér megnyújtások a* nemzet jövedelmeire nézve károsoknak mutatkoztak.— Az országos rendszeres bizottmány közleti munkálatai, az országgyűlési ügyekben kinevezett nemzeti, mint széki választmánytól azokra tett tetyezésekkel együtt a tanácsnak azon kéréssel adattak viszsza, hiogy azokat a’ sz.ék követjeivel közölje mint finomértéket, melyhez magukat szabják.— A' brassói közgyűlés indítványa, a’ szász nemzet részére egy ötödik kományszéki tanácsosi helyet kieszközölni — pártoltatott.— Az indítvány, hogy a’ szász nemzeti ispán választási módjának legfennsöbb helyen történt megerősítése felöl formaszerinti szabadalom eszközöltessék — azon okból elmellöztetett, mivel az által új jog nem adatott, hanem inkább a' n.szebeni közönség régi választójoga ő Felségétől kegyelmiesen megerösilletett, 's újra folyamatba hozatott. (S. B.) Szászvárosi esetkény- October. 20-a. A’ múlt napokban kisérének bé a’ fogházba egy Strobe! nevű württembergi svábot, ki egy gazdag '» becsületes szász polgár Both Péternek egyetlen ’s mintegy 12 éves fiját, az apja távollétében meg akarta ölnis meg két rokona gyermekét is. A gyermekekkel elsőbb játszódni kezdett— azután iszonyúan fojtogatni 's szerencsére, hogy a' közelebbi szomszéd a' jajgatást hallván, hirtelen oda sietett, külömben két perez alatt három gyermek hallva ’s a’ becsületes szász polgár sok aranyaiból kirabolva lett volna. Ennyit némely túlzó szász atyafiaknak, kik a’ dolgot tréfának tekintették, én magam az édes apa szájából hallottam.— Az a városon az a' hír is kering mindenfelé, hogy a’ kövér kutyákat é s macskákat némelyek az ide telepedett svábok közzül jóizim ennék.— Piosit,— de gustibus non est disputandum. Őszinte vár i. E^y citis levelei Ifflasryar llOBlS)Cl+ IV. Ha tudnám bizonyosan, hogy nem haragszik meg ön, eltérné a ma szokott tárgyamtól, a’ városi ügyektől, és szólnék dolgokról, melyek et hazát nem kevésbé érdeklik, szintén mint a’ polgáriak. Eddig eljutottak önökhöz is a’ múlt heti pesti hírlapok, ’s azokból láthatták, hogy Pestet jelenen különösen egy tárgy foglaljael minden egyéb felett, ’s ez: ifj. Szabó Pálnak, a’ magyar kereskedelmi társaság volt teljes hatalm igazgatójának megszökése. E sajnálatra méltó eseményt az elillantnak igen tisztelt barátja Kossuth Lajos hirdette ki hozzá illő jeremiádokkal és boszszus kifakadásokkal a’ magyar nemzetnek, ’s azóta alig jelent-meg Pesten egy szám a hírlapokból, mely refrain gyanánt azzal nem fejezné bé egyik vagy másik czikkelyét : ,,Szabó Pál megszökött“!? Ez bizonyosan csak azért történik, hogy e’ híres ember emléke annál tartósabb legyen!— Ő nincs többé— Pesten, az az : talán meg is halt volna már, miként maga az ő tisztelt barátjának azt utolsó szerelmetes levelében megírta volt, ha a tisztelt barát, fel sem vévén az ilyetén gyászlevelet, nem hirdetné, hogy ő él, élnie kell, mert gyáva volt arra, hogy meghaljon, tehát ő él, é s mint a’ pesti német lap megjegyzi, bizonyosan tengerre ment, ’s a’ kérdés csak az, valyon a’ magyarra-e, vagy németre ? „Tengerre magyar! tengerre!“ kiabása ő, a míg igazgatói életben volt, és csakugyan el is vitte a magyart— vízre. Megfutamlásában e tisztelt barátnak valami tragi-comicum van, mit alig lehet valódilag kifejezni. Nevetnénk is, ha nem restelnék, sírnánk is felette, hogy ha nem szégyellenék, közömbösen e’ dolgot bizonyára egy magyar sem veheti, még az sem, kinek nem piros magas szerencse, hogy a’ m. keresked. társaságnak részvényes tagja legyen, mert az ilyen is kényesen elismerni azt, hogy nevünkön, hitelnkön e gyalázatos eljárás érezhető sebet ejtett, mely talán még egy egész, general ion állal fog sajogni. A’részvényesek vesztesége még magában nem tenné a'dolgot oly igen komolylyá, mert az a’ legbecsületesebb ügykezelés mellett is megtörténhetett volna: az üzérlet kockajáték, melyen a' szerencse kedvezése vagy mostohasága szerint, nyerhet vagy vesz itet a’ koczkavele: de a’ haza, a* nemzet, a’ magyar név és hitel ezek soká fogják még sínyleni a magyar bonboldogítók ezen ügyetlen eljárásának következményeit, mert mint bizonyos kútfőkből és lesilletem, az ellenzékyesli coruphaeusai voltak leginkább azok, kik a megszokottunk adott teljes hatalom által a zivatart anyagi érdekünknek másképp is nem derült egére lelkénszemlélték. Igen mulatságos a’„Pesti Hírlap" ujdonságcsésze a’ 7(9-k számában, hol ő is ifj. Szabó Pálról beszélvén, természetesen mint legújabb újdonságról, igy folytatja Kadar szavait: ,,de még is feltűnő, mint tolják • fel mindenfelől fejőket ama bölcsen előrelátó próféták , kik rég megjövendölték, rég tudták, rég gondolták, hogy igy meg úgy fog kiütni a dolog, hogy azon emberben bízni nem lehet ’s a’ t.! [Mindezek azonban esse után takaró köpönyegek, tűz után érkező fecskendők, tanácsból hazatérő senatorik,‘‘- - - és hozzá teszi: „miknek hasznukat lehetne talán most már venniük, de midőn szükség lett volna rájok, szomorúan nélkülöztelének." Nem tudjm, ki lehet ezen bölcs ujdonságcsősz , hanem gyanítom hogy liberális akarna lenni, mert hiszen a liberális urakon van fóképpen a’ sor ily időre elbizottsággal mentegetőzni; ha 1873-ban már életben volt, bizonyosan egy éjt alvó szent, ki három négy éviglen szunnyadott Izraelben, másképpen lehetetlenség volna ignorálnia azon keserű vitákat hazai ’s külföldi lapokban, melyk a’ tárgyban akkor tüstént, mikor ifj. Szabó Pál 11 . keresked. eszméjével a'hazában fellépett, 's a P hirlap akkori szerkesztője Kossuth L. által felkaroltatott, a’ nemzetnek általánosan mutatkozó idegensége és tamássága daczára is nyakába rőltenetett, —megkezdettek és sok hónapokon át, hogy ne mondjam, esztendőkig, fölhaltatlak Nem hibáztak nyilvános "ujságlapokban megjelent és magán figyelmeztetések különösen az igazgató személyére nézve , de azok vastag és piszkos szavakkal soroltanak-meg ifj. Szabó P. és tisztelt b.íróira Kossuth L. által; a' hazai kereskedők idegenkedése a’ vállalattól rút szűkkebbiségnek szinalmaztatott, 's midőn némelyek azért még is részvényesekké lettek, 's a’ b 11 .női tételekes ifitutioját sürgették, a' közgyűlésen, Kossuth és SzentkirályiM. által e’ bizalmatlanságukért valódi liberális modiban letolonyoltattak, csak azért, hogy tízetavatottsággal és előrelátással ifj. Szabó P.-nk papircsom tételével megelégedni nem akartak,s midőn egy pesti kereskedő óvást tett az ellen, hogy igazgatónak teljes hatalom adassék, vagyon tanácsból haza térő senator volt é ő is ? Valóban igen nagy adag szemtelenség és agyafúrtság, hogy ne mondjam rósz akarat kell ahhoz, hogy igy merjen valaki szólni e’ szomorú tárgyhoz, mint a’ pesti hírlapi ujdonságcsősz beszéli Ebből láthatná a’magyar, mint képpesek a’ liberális urak a* báriumokat eltagadni, csakhogy ügyetlenségüket, tapasztalatlanságukat, gyakorlatlan eljárásukat a’ közönség előtt eltakarják; és meglássa ön, sikerülni fog nekik a’ feketét fejérnek hitetni el a’ magyarral, ’s ezen kézzelfogható fiasco a* sorsra ruházni. A’ nemzet alig fog okulni e’ csapáson, mert hamis prófétái erősen fogják hirdetni, hogy ők nem okai a’ szerencsétlenségnek, mely Szabó *) tisztelt olvasóinkat figyelmeztetjük ezen érdekes levelezésre, azon megjegyzéssel, hogy az első ilyezimfi levél mi is számunkban jöttki. Éhez ragasztjuk azon kérésünket, hogy r. ez. olvasóink ne hotránkozzanak meg, miszerint a' H. helyett a IV-ket adjuk. A’ Magyarhoni most kedvetlenül foglalatoskodtam csapás terén ennek tárgya, azt, a' nemsokára közlendő 2-dik és 5-dik előtt, kiadni siettünk. . Szerk.