Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-06-03 / 44. szám
volt, "a hogy végre az »mit lit el ! törvény útján azon hálóságból nem is nyeri summmi, mert először is, azon kezikk sólyvai megyebeli czirkálásról és egyálaljában kilámbozó átalános kór törvényhatósági jogok ’s azok miinódoni gyakorlatáról említést sem lészen. Továbbá, ugyan azon törvény (a k ári. míg. különbözteti meg a’ bírákat az egyes szász namzetbéliekt»», kik vármegyében nem 11351 jószágot bírnak, ezen szavakban ,,a’szász nation lévő possessor palionosoknak vármegyebéli jószágok, melyeket eddig is nem kötömben bírták, mint más nemes emberek, ez itán is azon karban hagyattatnak, melyek pedigr 7 bírák jószágainak fuvallatnak, avagy egyébképpen is vármegyében bíráltatnak sa’t.*‘ Mi elég bizonysága annak, hogy a*z imák jószágai akkor is más szempontból tekintettek, mint akár mely más vármegyében fehivö jószágok; a' mellett pedig azon 40 k t. ezikk 3 k azt. tisztán kimondja , hogy ezirkálás idején kívül 7 birák jószágaiban szász tisztviselőségí't illet a' criminalis hatóság.— Hogy ha már azon jószágokbeli közhatóság valaha vármegyét illetett, úgy koránt sem lett volna szükséges, sem azt határozni, hogy közönséges czirkálás alkalmával vármegyebeli tisztek által való felkutatása a' gonosztevőknek terjeszkedjék ki a’ 7 bírák jószágaira is, sem pedig a' felhozott törvény egész 3 dik czikkét alkotni és törvények közzé igtatni.— De a* meglévő oklevelek, kiváltságok és szabadalmak valóban eziránt, mindtől kétséget eloszlatni képpesek, a’ melyek ugyan is féreérthét ellentit tartalmazzák, hogy a’szász nemzet által nemesi joggal birt jószágbeli mindennémü közhatóság, részint azon jószágok a szász nemzetnek lell adományoztatása idejétől fogva, részint pedig még előbb is szász tisztviselőséget illetett, mint szintén könnyen bebizonyítható az is, miszerint a szász tisztviselőség azon hatóságát szakadatlanul gyakorolta is, és nem különben köztudomású dolog, hogy ez úgy van jelenleg is, úgy törvényesen mint tettlegesen. — A’ bajtani kerzi apátsághoz tartozó jószágokat iletőleg I. Károly királyunk 1322 ben azt rendelte, hogy a' kerzi apátsághoz tartozó jószágok ’s azoknak lakói ugyan azon szabadságokkal éljenek, mint a’ szebeniek, az apátság feletti hatóságot a szebeni gróf és szebeni tanácsra bizalván. — I. Károly királynak ezen rendelkezését Mátyás királyunk 1439 ben újra megerősítvén, későbbre 1477 ben a’ jóságot sz. Mária szebeni prépostsághoz kapcsolta, mely öszvekapcsolás Ulászló által 1494-ben helybenhagyást nyert. — A’ sz. László szebeni prépostságát illető jószágokat pedig mint szintén Zsidve és Balkács részjószágot, Zsigmond királyunk 1424-ben Szeben városának adományozta. —Hogy azonban Zsidve és Balkács helyhatósága az bírák elibe való feljebbvitel mellett még annál is régebben fennállott ’s hogy a Küküllő vármegye azt törvénytelenül magának tulajdonítani igyekezett, kitetszik Herepei Márkus és Dománházy erdélyi vajdák 1450 beli megerősítő okleveleiből, és ugyan azon hatóságot Posthumus László 1453 ban nem csak hogy elismerte, hanem azon két helységeknek még a' criminalis hatóságot is megadta. Azután pedig az érintett helységek sz. László prépostságának adományozta Iván , mindég szász tiszthatóság alatt voltak, mit különösen megmutat Péter erdélyi vajda 1499-ki oklevele, és Bethlen Gábor fejedelem 1627-beli kiváltsága. Ennél fogva világos lévén, miszerint nemes Küküllő vármegyének sem úrbéri, sem pedig másnemű közhatósága a’ bírák jószágaiban nincs, ellenben, hogy az, de jure és de facto szász tisztviselőséget illet, bátor vagyon küldőim előtti igazolás végett ezen nyilatkozatom jegyzőkönyvbe való igtatását alázatosan kérni. Maros vásárhelyi követ: Pártolja sunyad-m. t. követjének indítványát, a Kolozs-m. követje és Doboka-m. főispánja által tett módosítással. Egy kir. táblai ülnök , I .évi szolgálata alatt tapasztalta azon körülményeket, melyek a polgári igazgatás körében úrbéres és földesuurak közti támadnak, s minden bizonyával mondhatja, miszerint káros hatással van mind úrbéres mind a földesúrra nézve, ha a bírói eljárás késik, azért érrömmel ragadja meg az előbbeni javaslatot, melylyel a’ dolgok eligazítása a' tisztségre bivatik. Edditt sem tartott semmi nevezett** térbel a’ birtokos rendre nézve abból, ha a’ tisztviselők ítélnek; de igen is az úrbéresekre nézve, mert ugyan is az úrbéresek a'birtokosokkal szemben azon kedvetlen állásban vannak, hogy oly választott bírák bíráskodnak felellek, kiknek választásába nem folytakbe; és miután a’ KK és BB többsége a* hun vad-megyei javaslatot módosítani kívánja, ludos m. köv. indítványában Doboka m. főispánja módosítása szerint megnyugszik. Egyik i t é r ö m e s t e r: Igen röviden csak nehány észrevételt tesz azokra, melyek az ez előtti gyűlésen ebbeljes/.tett véleményére felhozattak. Szőlő most is állója azt, hogy az úrbéri székeken facti kérdések intéztetnek. — Ez ellenében Kolozsm. követte L. K. úr által felhozatott, hogy folyhatnak azon itélőszékek előtt jogi kérdések is, megemlítvén a' kártérítési és szerződések feletti bíráskodást. E’ részben állítja szóló azt, hogy a' kártérítés mán juris, hanem facir kérdés; a’ szerződések feletti bíráskodás lehet juris kérdésekben , midőn szerződésnek törvényessége vagy törvényteleségerőd van sz«'»; de ezen kérdések feletti bíráskodás a’ rendes törvény útjára átastitulolt, 's az űrbéli szék bíráskodása alá csak azon szerződések feletti kérdések bocsáttatnak, midőn arról van szó, hogy azon köt levél szerint a' szolgálatot megtette-e az úrbéres vagy sem, ezen kérdés pedig csak tisztán factt kérdés. Továbbá nem állította szóló azt, hogy az, alkotmány feletti őrködés biztosabb kezekben lenne a kir. kormányszéknél, mint a közgyűlésen, mert alkotmányos kérdésekről szó sem volt, hanem csak úrbéri kérdésekről,s midőn a’ vitatkozás csak úrbéri tárgyakról foly, alkotmányos kérdések pedig a’ körül elő nem jöttek, csak is úrbéri tárgyakról szólott. — Ezekre nézve pedig állítja most is, hogy ezeknek kezelése feletti őrködés, sokkal biztosabb kezek közti vann a’ kormányszék, mint a’ megyei gyűlés kezei közti. Végre azon javaslatra, hogy kerületi tisztek legyenek ezen úrbéri szék tagjai , felhozatott azon ellenvetés, hogy a’ bureaucratiae’ szerint gyarapodván, az egyes birtokosokra ezen gyarapodásból veszedelem következnék, ’s ennek megmutatására felhozatott azon ok, hogy statustan elleni eljárás az, hogy a’ végrehajtó és ítélő hatalom, ugyan azon testületben egyesülve legyen. In theoria igaznak tartja szóló ezen állítást, hanem ezen vélekedéssel szemben kérdi : vagyon mi fog az úrbéri kérdésekkel történni? mert áll az, mi- ként vannak több oly apróbb eligazítandó úrbéri tárgyak, melyek egyedül politicai szi- j nézetűek lévén csak a' végrehajtó hatalom körébe tartoznak. Ha ellenben a nevezetesebb törvényes kérdések, merőben ispláit fo- ruma bizatnak s az úrbéri kérdések a' lisz-tek köréhez fognak tartozni és megbíznak a’ JKK és Bl bureaucratiában: e’ javaslat által megmentetik azon czél, mely kifüzetelt. Felhozatott azon öszvehasonlitás a’ bureaucratia és oligarchia nyomása közli 's az állíttatott, hogy veszedelmesebb a’ luireaucratia nyomása és hogy nálunk majorátusok nem lévén, az oligachia nem is lehetséges. Szójó az aristocratico monarchiának barátja és az aristocratiának , mint a’mely egy alkotmányos monarchicus ország fenntartására egyedüli állandó alap, tisztelője , de a'milyen tisztelője a* milyen barátja az ai istocraliának, éppen oly veszedelmesnek tartja az oligarchiát és pedig mind egyesekre és mind a kormányra nézve sokkal veszedelmesebbnek mint akár melyik bureaucratiát. Körültekintve láthatni, hogy az «»ligatína az, mely ,kár mely hatalmas trónokat megpróbált mis illeni, söl fel is forgatott . • Ibuiben lát batni, hogy a dunai Kratának ellenétje van, mert nem alattomosan viszi véghez lebeit, hanem nyilván, e azért a kormány felette mindég ellenőrködhetik, de az oligarchia minden testületi alak nélkül alattomosan működik, mely hová tovább többeket vonván ön érdekeibe, mint ha komoly, hová tovább nevekedik s így mennyiben az oligarchia alattomosan működik, lehetetlen a’ kormánynak ellene ellenőrködni. Mem csak ott létesülhet pedig oligarchia, hol majorátusok állanakfenn; hanem mindenütt, hol aristocratia fennáll s egyszer csirát verhet, mint az aristocratiának eagy kinövése. Annál fogva pártolja szól«'» azon eszmét, hogy a kerületi tiszteknek az úrbéri székekre béfolyásuk legyen,s miután tegnap Kolozsm. egyik érdemes követje által javaslat létetett ezen úrbéri székek alkotása tárgyában, melyet még czélszerűbbnek tart szóló a’ hunyad-m. indítványnál, azon módosítással, melyet Doboka m. t. főispánja tett, pártolja. Tors a m. k . küldőinek általa már előterjesztett kivonalától előreláthatólag elesvén, kéri a' HBet a’ miegyékre nézve legalább két úrbéri bíróságot állítani, mely két bíróág egyikén át a’ f. urakon künnyebbités tekintetéből a’ bíráskodásnak úri szolgálatok iránti eljárásra tartozó részére nézve első forumút a’ szolgákból kívánja, második fórumut Kolo.s m. indítványai elfogadván. Azonnban S.mosus vár követének Ki előleg megjegyzi, miként bár a’ bíráskodást a' tisztekre Hibáztatni kívánta 's kívánná, de nem azon okból hogy azoknak nagyobb tekintélyűk legyen, hanem mert Torda-megye meg van győződve, hogy a' tisztek ebbeli kötelességeikkel jól fognak teljesíteni, s ennél fogva Samosujvár követjének ezt illető ’s Kolozs m. követje által alkotmányellenesnek bélyegezett mondását szóló inkább kormányelleninek nevezi. Azon vélemény ugyanis semmi egyéb, mint bukeauciatának véleménye, ki saját tekintélyét hivatalában és nem személyében kívánja fenntartani; szóló pedig megyéjére nézve különösen tisztán látván azt , hogy a’ kormány a’ népszerűséget tekintve inkább nem hatalommal kiván kormányozni, hanem a’ nép kívánságát teljesíteni , általa szeretett egyéneket kíván lisztekül, kiknek hatalmat is ad, de nem a tiszti hivatalnak, hanem az állal mert oly egyéneket tesz hivatalba, kik egyénisége azon hivatalt nagygyá és tekintélyessé teszik. F e l s ö f e j é r m. k. A’ szőnyegen lévő tárgyra nézt utasitásom mit rendel követtársam előadta és minekutána küldőim annak tartalma szerint, minden az úrbéresek és földesuruk közti támadható egyenetlenségeket törvényszék által, nem pedig politicai úton kívánják elintéztetni: abban, hogy az úrbéri ügyekben csupán a tisztség tagjai bíráskodjanak teljességgel meg nem egyezhettem volna , haném mint utasításomhoz közelebb jáól, a* Doboka-m. köv. úr indítványát pártoltam volna; de miután a’ tegnapi napon is Kolozs-m. egyik köv. által egy új indítvány létetett, mely az úrbéri ügyekre nézt egy ’s új törvényszéket állit fel , ezen indítványt, mely a’ mint mondám egy új rendes törvényszék útján, nem pedig csak politicai úton kívánja elláttatni az úrbéri ügyeket, pártolom. — Nem tehetem, hogy némely megjegyzést ne tegyek Szeben-szék t. köv. tegnapon mondott beszédére, különösen annak végére, midőn a’ t. köv. úr, köve rtársam és Küküllö m. k. nyilatkozataira azon okból tett ellenmondást, mint ha ők csak ex incidens kívántak volna a’ 7 birák, 7 falu és szebeni publicum jószágaira való nézi országos határozatot eszközölni; mire vita nézi a* t. köv. úr tulajdon fegyverét felhasználva, küldőim nevekben ezennel én mondok ellene a’ követ úr indítványának és azt vagyok bátor állítani, hogy éppen a’ t. köv. úr kivan e- i