Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-06-10 / 46. szám
ládaxitrard. Hil'M»IOI*H»k 1I1IIÍI9S 10-11 fl» l? ff'ig,yolllie*tdté§. E’ folyamatban lévő 2-k fertály évben junius végéig terjedő fertály évi előfizetést elfogadunk »{«lltflOIll fYftolf ezüstben. Előfizetni lehet minden cs. kir. postán, vagy pénzt a' szerközlöséghez beküldeni. Szerk. 1 ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. «Jótékonyság". O cs. kir. apost. Felsége ez évi május i-ső napjáról költ legkegyelmesebb kir. határozatánál fogva a’ zaránd-megyei szegények felsegélésére lo,nop tiz ezer rftokat pengepénzben a’» szebeni kir. kamarai pénztárból oly feltétel alatt méltóztatott legkegyelmesebben előlegezni, hogy azon Öszreg legfennebb 4 évek lefolyta alatt az előlegező pénztárba viszszafizettessék. Országiistyűlé.A1 közles A1 május 15-kén tartott ötvennegyedik országos ülés vége. Egy kir. iv. Ezen kérdésnek ez útoni eligazításába nem lehetvén elegyedni, röviden közigazgató úrnak véleményét pártolja. Küküllő nn.k: Sokszor hallotta meg emlittetni azt, hogy territoriális kérdés elintézésébe most ereszkedni nem lehet. Ezt hiszi szóló is, de nem forog itt lenn territoriális kérdés , mert Zsidve és Balkács fele részében Küküllő vármegyének befolyása örökké volt, mert az, az alispánok bírósága alatt állott; s midőn ez igy van, akkor egyszerre Küküllő vármegyét el jogától megfosztani igazságosnak nem látja. Mondatott, hogy álljon a’ jelen szokás. Nem képzelheti szóló, hogy mi a’ jelen szokás, mert ha ily törvény hozalik, a’ szokás a’ vármegyére egyképp, a’ szász székre nézve másképp lesz, a’ miből csak zavar következend; de a’ jelen törvényczikknél fogva, az úrbéri törvényszék el lévén törölve nincsen is szokás. A’ czirkáló bizottmányokba a’ vármegye mindég befolyt, mert vármegyei tisztek jelenlétében kellett azoknak véghez vitetniük, ’s ezen két helység dolgaiba a’ vármegye béereszkedett; — tudják a’ il továbbá , hogy azon jószágok nemesi jószágok, hogy azokat a’ Talyai család hűtlenség bűnébe esvén elvesztette, hogy azok nemesi joggal ajándékozhattak a’ szent László praepostságnak , melynek eltörlése után viszszajöttek a' fejedelem kezébe, igy azoknak fele részét a* Belien családnak , a’ másik felét pedig a bíráknak egyforma joggal ajándékozta , midőn fele részben a' vármegyei béfolyás alatt van, és fele részben akarják csak a’ RE és RR a’ vármegyét megfosztani !* Egyébiránt kéri szóló a’ Elv és RRet, mitól lassúnak a’ birák, mint nemes emberek által bírt jószágokat a’ vármegye által felállítandó úrbéri székekre bízni, vagy ha ezt a t. Elv és RR tenni nem kívánják, vagy ha azt gondolják, hogy ezen tárgy a territoriális kérdésbe igen bevág, inkább ezen dolgot végképp elhagyni és nem említeni semmit. Ekkor legalább nem fogják, midőn ezen kérdés annak idejében szőnyegre kerülend némelyek mondhatni: nem szólhatunk mert országsei már elismerték azt, hogy ezen jószágok, nem a’ vármegyékhez tartoznak ; annál fogva maradjon inkább a’ 1.czikkből az egész ki, ’s abban semmi szó ne legyen az birák jószágairól. Egyik ítélő mester: Mivel a’ jelen kérdés a' székely nemzet állásával hasonlottatott egybe, szó nélkül nem hagyhatja.Mondatott ugyan is,hogy mint a’ székely földön az adományozott jószágokra nézve felállíttatott az úrbéri szék ’s ezen itélő szék tagjainak a' székely törvényhatóságok általi választása és kinevezése meghagyatott, úgy kell a’ szászokra nézve is határozni. De sántít ez öszvehasonlitás. Külömbözik ugyan is a’ két nemzet állása egymástól; mert a’ székely füldön privatusok bírják az adományzott jószágokat, melyeknek jövedelme sem foly tehát közeassába; midőn másfelöl szóló tudta szerint a’ birák nevezete alatt birató némely jószágok jövedelme közeassába foly. Egyébiránt szóló szerint is ezen kérdés a’ territoriális kérdésbe vágván a’ közigazgató m. D. S. s m. itélőmester urak általelhozott okokból abba most ereszkedni nem kíván; a hasonlatosságnak pedig mint nem helyesnek ellene is mond , külümben a’ tett javaslattal sem lévén teljesen megelégedve, legjobb volna az egész intézkedést merőben kihagyni; ha pedig a/l a’ t. EE és RR tenni nem akarják, legczélszerűbb volna igy tenni a’szerkezetetet : ,,annak végső elhatározásáig emlitett nemzet az úrbéri tábla személyzetét azon hatóság egyéneiből választhassa, mely hatóság személyzetéből az , eddigi szokásos felsőbb rendelésnél fogva állott.“ Szebenszék k. fia azon részvételt, melyet indítványom nyert, rokonszenvnek tulajdoníthatnám , akkor méltán örvendenék é s indítványom is szerencséltetnék , de azt gondolom nem rokonszenv volt, hanem az érveimek az önvédelem terére bocsátkoztak. Ily helyzetben magam, indítványom megcáfolására tett ellenvetésekre kellene felelnem , amennyiben tehetségem volna megpróbálom mennyiben lógtam légyen fel azon ellenvetéseket , s röviden a* nevezetesebbekre bátor leszek felelni. Nemes Belsőfejér-m. t. k. N. J. úr , akár miképpen keressek illő kitételt, csak is a’ jurisdictionalis kérdést , leginkább kívánságának tárgyául lelte, ebbe teljességgel nem bocsátkozom, 's belé nem elegyedem a' jurisdierio vitatásába. De nem lehetem, hogy azokra, miket a’ t. k. úr, közben előleg az accordáról méltóztatott mondani, némely észrevételt ne tegyek. Az accorda, mely nem azon törvényekkel hasonlítandó, melyek 1691 töl 1743-ig lévő időszakban hozatván, csupán gubernium által megérös ultettek, hanem éppen oly érvényes, mint az 1722 ben hozott, 1723-ban meg erősített ’s csak 1722 ben a’ törvénykönyvbe felvett pragmatica sanctio. Az accordát erősíti 1692 ben a' k. gubernium, 1693-ban a’ levég is a' RR előtt 1730-ban eképpen „mane supremorum comitum Albensis et. de Enküllo in bonis VII Judicum ipsis Reges Judicibus concessum“ és igy méltán neveztethetik „complanatio ab imp. Leopolo confirmata et in formára privilegiorum redacta.“ 1763-ban A' EE- es RRhez küldött legfelsőbb válasz azt írja : ,,Liquidem vere intersit glóriae et auctoritatis nostrae C. R. consensus et diplomata praedecessorum nostrorum sarta intactaque conservare et haec vellicare subditis netas sir, contractum adeoque bone consensu modo praevioormaturo rautationi obnoxium nullatenus agnoscimus, eumquae manuteneri dementer volumus.“ Ezen manutensiora vagy épségbentarlásra a' t. köv. urat és általa a’ ns megyét mint a’ t. EE- és RRet felszólítani, az unióra való hivatkozással bátorkodom, annyival biztosabban, hogy most a’ jurisdictiokérdés fenn nem foroghat. Nemes Küküllő vármegye kövedét nem értettem , de hiszem hogy hoszas históriai deductiot mondott, mely az 1811 deli jegyzőkönyvbe bővebben fel van véve, erre figyelmet nem fordítok , mert csak is jurisdictioról beszél. Magos kir. h. gr. B. Jurnák, ki valamit követelni látszik , mivel teljesen nem éltettem, röviden felelek, hogy: éppen a’ mlgs gr. Bethlen família 1791-ben tulajdon írásában elismerte , hogy Balkács és Zsidve helységeknek csak fele a’ mlgos gr. családé. és Alsófejér megye t. kövedének gr. B. G. úrnak azon javaslatára, hogy a’ két törvényhatóság lisztjei promiselle igazítsák az úrbéri eseteket, azt mondom, hogy: a* 1. követ úr osztozni kíván ; mi valóban már osztoztunk, mikor a' k. főkormányszék a’ helyett, hogy a' rendes hatóság mgállittatott volna, más biztosokat a’ vármegyéből kiküldött, mert a’ commissariusok diurnumait mi fizettük meg. A’ nevezetesebb ellenvetések lényege abban központosul, hogy megállíttatvák azon elv, mely szerint a’ birtokos maga tulajdon úrbéri ügyében nem biráskodhatik, valamint a' vármegyékben, szintúgy a* VII birák és szász közönségek úrbéri dolgaiban az illető tiszthatóság*, mivel az is birtokossághoz tartozik, bírói hivatalt nm viselhet. Ezen elv és abból húzott következtetés betű szerinti értelemben magában teljes igazzal bír, de az alkalmazásban azon külömbséget szenvedi, hogy a’ hét (ill) bírák jószágait igazgató tiszthatóság, egy testület, melynek egyetlen egy tagja sem privát birtokos, annál fogva magán jogokban sémiképp nem bíráskodó. Hogy lehessen még a’ vármegyékben ezen elvet egész szentségében fenntartani, hol az úrbéri hatóság tagjai bár mely osztályból legyenek alakítva, mindnyájan nemes birtokosok és úrbéri ügyekben nemesi kiváltságot védelmeznek, melyek személyektől elválaszthatatlanok. Ha a’ vármegyei úrbéri ügyekre nézve ugyan azon vármegye nemeseiből állttatik a’ bírói hatóság, nem foghatom fel, miért ne maradjon a’ szász közönséggel jószágaira nézve a’ szék vagy vidéki tisztség.’ Nékem legkisebb aggodalmam sincsen abban, hogy az úrbéri szék az illető vármegyei tisztekből állíttassák, mert hiszem én vallom, azok bíráskodásra alkalmasok, mivel 1 .