Múlt és Jövő, 2000 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3-4. szám
Első beszélgetis) M. G. Mauthner Gabriella vagyok. Édesanyám, Weiss Elza volt Weiss Manfréd legidősebb lánya. Hatan voltak testvérek, hál’istennek mind a hatan túlélték a háborút. A testvérek: Anyám, Elza, aki Mauthner Alfonzné volt; Marianne Kornfeld Móritz felesége; Eugen (Jenő) és Alfonz (Ali) nagybátyáim; Daisy néni — Chorin Ferenc felesége; végül Edit, a legfiatalabb, ő nem ment férjhez. Édesapám 1933-ban halt meg. Özvegyen maradt Édesanyánk nevelt. Valamennyien ahhoz a szélesebb családot felölelő csoporthoz tartoztunk, amelyet 1944-ben a nácik kiengedtek, kiszállítottak Svájcba, illetve Portugáliába. E. L. Hallottam arról a régi történetről, hogy Weiss Manfréd igencsak ellenezte Elza lánya házasságát a keresztény Mauthnerral... M. G. Édesapám is zsidónak született. Vagyis a nagyapám, Mauthner Ödön és a felesége, mindketten zsidók voltak. Ők alapították a jó nevű magtermesztő céget. Két fiuk született, Alfréd és Pál, továbbá két lányuk. Ödön nagypapa a híres kertésztbe, Erfurtba küldte ki fiait, ahol egyszerű munkásként dolgoztak. Hogy megtanulják a kertészkedés minden titkát, a cserepezéstől az ültetésig... Édesanyám mesélte, hogy már akkor, a múlt század utolsó éveiben sem volt előnyös olyan útlevéllel utazni Németországba, amiből kiderülhet, hogy az illető zsidó. Nagyapám erős akaratú, minden akadályon keresztültörő ember volt. Miután eldöntötte, hogy Erfurt lesz a legjobb, úgy vélte, mi sem egyszerűbb, megkereszteltette mindkét fiát. Nem voltak vallásosak, a kitérés mentes volt a traumáktól. Bejegyezték őket katolikusnak. Történt ez a századfordulót megelőző években. Édesanyám valamikor 1904-ben ismerkedett meg Apámmal. (Akkor már mindkét Mauthner fiú képzett agrárszakember volt, az apjuk cégében dolgoztak.) A szüleim 1906-ban házasodtak össze... Nem volt egyszerű. Weiss nagypapa azt mondta a lányának: egy ember, aki elhagyja a vallását, az nem egy karakter. Úgyhogy nemcsak azt kifogásolta, hogy a leendő veje nem zsidó, hanem azt is, hogy megváltoztatta a vallását. Ettől függetlenül maga Weiss Manfréd nem volt vallásos. Tartotta az ünnepeket, a zsinagógában is volt valami szerepe, de a gyermekeit nem erőltette vallásos neveléssel. A felesége, Alice nagyanyám nagyon fiatalon, negyvenéves korában halt meg. Hat gyermeket hagyott maga mögött. Őket Weiss nagyapám nevelte, ebben segítségére volt az anyósa, Wahl asszony. Ő sem volt vallásos. Szerencsére Alice nagymama már régóta, még legénykorából ismerte, sőt szerette apámat. Halála előtt gyakran említette, hogy ez a Mauthner fiú jó férje lenne az Elzának. Erre hivatkozott a Wahl dédmama, és akkor a nagyapám beleegyezett a házasságba. Azzal a feltétellel, hogy a fiataloknak meg kellett ígérniük: a gyermekeik zsidók lesznek. Polgári esküvőt rendeztek, egy Charmant nevű ügyvéd kísérte őket az anyakönyvvezetőhöz__ Anyám később mesélte: majd a föld alá süllyedt szégyenében... Húszéves lány létére, tanúk meg ügyvéd jelenlétében alá kellett ott írnia egy okiratot, amelyben leendő gyermekeinek a vallásáról nyilatkozik. Alfréd előtt, akihez ő még férjhez sem ment! ! Hát ez olyan erkölcstelen dolog. Komolyan, ez így volt. A Mauthner Ödön és Elza házasságából született első négy ERDÉLYI LAJOS INTERJÚJA MAUTHNER GABRIELLÁVAL Édesanyámmal New York-i otthonunkban, 1979 (?)