Múlt és Jövő, 2007 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 2. szám
• Perczel Anna • PEST RÉGI ZSIDÓ NEGYEDÉNEK SORSA, JELENLEGI HELYZETE közelsége és az utca itteni megmaradt szakaszának műemléki jellege miatt itt a legelőnyösebb közcélú, kulturális jellegű új épület vagy szálloda építése lenne. Közcélú funkció esetén pályázat segítségével biztosítható az építészeti színvonal. A hatalmas tűzfallal lezárt, zsákutcaként működő Asbóth utca gyalogos utcává alakításáért feltétlenül biztosítani kell a gyalogos átjárást a telken át a Dob utca felé. A nagy és tömbbelsőbe mélyen benyúló telken (38 m/100 m) az előnyös városszerkezeti helyzetet kihasználva, az átjáróhoz kapcsolódóan, belső közpark kialakítására nyílik lehetőség. Ezen a belső parkon áthaladva, a szomszédos átjáróházat is érintve lehetne eljutni az Asbóth utcából a Dob utcába. Tehát ezen a sajátos helyzetű telken egyszerre valósulhatna meg a közösség számára is megnyitható, a kulturális életet vagy az idegenforgalmat gazdagító, egyben építészetileg is újat hozó épület felépítése, az annyira hiányzó, környezetet felértékelő park és a negyed gyalogoskereskedő életét gazdagító gyalogos átjáró létesítése. A telek jelenleg autóparkoló. AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÓHÁZAK SORSA A nem védett épületek elbontása egyértelműen az önkormányzati tulajdonra jellemző. Tehát az önkormányzat felújítás vagy erre szolgáló források keresése helyett szisztematikusan megválik tulajdonától, ezáltal önkormányzati lakásaitól, üres telkeitől, de szociális rendeltetésű, öregek számára fenntartott épületeitől is, lásd Kazinczy utca 9. vagy az „Akácos udvar”, Akácfa utca 61. így egyre fogynak a szociális bérlakások, megszűnnek az intézmények, és egyre csökken a lehetőség arra, hogy szociális bérlakás vagy intézmény épülhessen. Erre már csak úgy marad esély, ha abszurd módon szociális bérlakásokat vagy szociális intézményeket bontanak el, vagy elveszik zöld területüket, hogy üres telekhez jussanak, lásd Dob utca 27., 25—23. esetét (a 23. a háború előtt egyébként a zsidó hitközség tulajdona volt). Ez az önkormányzat 15 éve tartó alapvető stratégiája. Azonban önkormányzati bérlakás az elmúlt 15 évben itt nem épült. Újabban az önkormányzat egyszerűen eladja a lakók feje fölül a műemléki védettségű lakóházakat, melyeket egyébként soha nem újított fel. Az új tulajdonos természetesen érdekelt a lakók és üzletbérlők villámgyors kiköltöztetésében, és mielőbbi komoly változtatásokban, értsd: bővítésekben gondolkodik. Az önkormányzat négy éve még 87, jelenleg már csak 35 saját tulajdonú lakóházzal rendelkezik. Mivel az önkormányzat 15 év alatt meg sem kísérelte rendbe hozni saját tulajdonát, mert a bontás irányában kötelezte el magát, ezeknek a lakóházaknak egy része valóban nagyon rossz állapotba jutott. A túl hosszú ideje. Műemléki lakóházak, a MAZSIHISZ szomszédságában. 2006-ban engedélyezett terv szerint a homlokzat megtartása mellett három emelet ráépítés és teljes belső bontás várható. Síp utca 8. és 10. Fotó: Martin Fejér Az önkormányzati tulajdonú bölcsődékért felszámolása, összekötve a Dob utca 27. bontásával. 2007