Múlt és Jövő, 2007 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 2. szám

• Perczel Anna • PEST RÉGI ZSIDÓ NEGYEDÉNEK SORSA, JELENLEGI HELYZETE közelsége és az utca itteni megmaradt szakaszá­­nak műemléki jellege miatt itt a legelőnyösebb közcélú, kulturális jellegű új épület vagy szállo­­da építése lenne. Közcélú funkció esetén pályá­­zat segítségével biztosítható az építészeti szín­­vonal. A hatalmas tűzfallal lezárt, zsákutcaként működő Asbóth utca gyalogos utcává alakításá­­ért feltétlenül biztosítani kell a gyalogos átjárást a telken át a Dob utca felé. A nagy és tömbbel­­sőbe mélyen benyúló telken (38 m/100 m) az elő­­nyös városszerkezeti helyzetet kihasználva, az átjáróhoz kapcsolódóan, belső közpark kialakí­­tására nyílik lehetőség. Ezen a belső parkon át­­haladva, a szomszédos átjáróházat is érintve le­­hetne eljutni az Asbóth utcából a Dob utcába. Tehát ezen a sajátos helyzetű telken egyszerre valósulhatna meg a közösség számára is meg­­nyitható, a kulturális életet vagy az idegenfor­­galmat gazdagító, egyben építészetileg is újat hozó épület felépítése, az annyira hiányzó, kör­­nyezetet felértékelő park és a negyed gyalogos­­kereskedő életét gazdagító gyalogos átjáró léte­­sítése. A telek jelenleg autóparkoló. AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÓHÁZAK SORSA A nem védett épületek elbontása egyér­­telműen az önkormányzati tulajdonra jellemző. Tehát az önkormányzat felújítás vagy erre szol­­gáló források keresése helyett szisztematikusan megválik tulajdonától, ezáltal önkormányzati lakásaitól, üres telkeitől, de szociális rendelte­­tésű, öregek számára fenntartott épületeitől is, lásd Kazinczy utca 9. vagy az „Akácos udvar”, Akácfa utca 61. így egyre fogynak a szociális bérlakások, megszűnnek az intézmények, és egyre csökken a lehetőség arra, hogy szociális bérlakás vagy intézmény épülhessen. Erre már csak úgy marad esély, ha abszurd módon szoci­­ális bérlakásokat vagy szociális intézményeket bontanak el, vagy elveszik zöld területüket, hogy üres telekhez jussanak, lásd Dob utca 27., 25—23. esetét (a 23. a háború előtt egyébként a zs­idó hitközség tulajdona volt). Ez az önkormányzat 15 éve tartó alapvető stratégiája. Azonban önkormányzati bérlakás az elmúlt 15 évben itt nem épült. Újabban az önkor­­mányzat egyszerűen eladja a lakók feje fölül a műemléki védettségű lakóházakat, melyeket egyébként soha nem újított fel. Az új tulajdonos természetesen érdekelt a lakók és üzletbérlők villámgyors kiköltöztetésében, és mielőbbi ko­­moly változtatásokban, értsd: bővítésekben gondolkodik. Az önkormányzat négy éve még 87, jelenleg már csak 35 saját tulajdonú lakóházzal rendel­­kezik. Mivel az önkormányzat 15 év alatt meg sem kísérelte rendbe hozni saját tulajdonát, mert a bontás irányában kötelezte el magát, ezeknek a lakóházaknak egy része valóban na­­gyon rossz állapotba jutott. A túl hosszú ideje. Műemléki lakóházak, a MAZSIHISZ szomszédságában. 2006-ban engedélyezett terv szerint a homlokzat megtartása mellett három emelet ráépítés és teljes belső bontás várható. Síp utca 8. és 10. Fotó: Martin Fejér Az önkormányzati tulajdonú bölcsődékért felszámolása, összekötve a Dob utca 27. bontásával. 2007

Next