Múlt és Jövő, 2020 (31. évfolyam, 1-4. szám)
2020 / 4. szám
• Bakó Endre • EGY BIHARI MÁRTÍR POÉTA 2020/4 va, beszélgetve, felolvasva és szavalva költőket három nyelven. Ez a barátság Nagy András korai haláláig tartott, tüdővészben halt meg.”17 Nagy András nagyon rossz tapasztalatokat szerzett a budapesti emberekről, nyilván azokról, akikkel kapcsolatban állt, de tudott kivételt is tenni. ״ Néhány rendes embert megismertem, például Kodolányit. Öntudatos ember.” —írja Gulyás Pálnak.18 Kodolányi még finnországi időzése alatt is gondolt rá. Feleségének írja: ״ Hogyha Nagy András költő s újságíró jön, legyél vele nagyon barátságos, mert a legszigorúbb kritikusom — te utánad.”19 Lánya írja: „Soha senkinek az ítéletében nem bízott úgy, mint az anyáméban. [...] Utána Nagy András következett, a berettyóújfalusi származású, fiatalom elhunyt kiváló költő és újságíró. Barátságuk 1934- ben a Magyarország szerkesztőségében kezdődött, és tartott Nagy András 1943-ban bekövetkezett haláláig. Úgyszólván mindennapos volt nálunk. Az Esplanade Szállodában lakott, az akkori Zsigmond utcában. [...] A Rózsadombra költözött föl később, tüdőbaja sajnos egyre súlyosbodott. Apám minden munkáját megbeszélte vele, anyám után az ő ítéletét fogadta el hiánytalanul. A család is nagyon szerette Nagy Andrást. Rendkívüli műveltsége, irodalmi tájékozottsága lenyűgöző volt, ezt csak szerénysége múlta felül.”20 Nagy István (testvére) metszeteihez Kodolányi bevezetőt írt.21 4. Nagy András és Gulyás Pál levelezése megtalálható a Petőfi Irodalmi Múzeumban, részletes feldolgozásuk külön tanulmányt igényel. Ezúttal csak Gulyás néhány emlékápoló gesztusáról adunk ízelítőt Kardos Lászlónak írt levelei alapján. ״ Szegény (vagy boldog) N. András írásait most rendezem a ÁL Cs. számára, a Híd számára is. Néhány levele is itt van: megható baráti vallomások. Annyira barátiak, hogy öndicsekvés lenne publikálni a rám vonatkozó részeket. Majd megmutatom.” Majd: ״ Kedves Laci, bizonyára megkaptad előző lapomat. Illyés tegnap írt. A tengeri temetőt kéri a M. Cs. részére. A lemásolás tehát aktuális. Tedd meg, kérlek, gondos revízióddal s küldd el mennél hamarabb Pestre. Írtam különben Nagy Edének is, hogy a fordítás Nálad van, — ne keresse. (Ő azt hitte, elkallódott.) [...] A M. Cs-ban jön a Váradi rekviem.” 1944. II. 12. Végül: „Kedves Laci, nagyon örülök, hogy a tengeri T. a M. Cs.-hoz elindult. Remélem, nem bukok el útközben a verembe. [...] A Franklinnak felajánlottam Andrást. Két szerződést visszajuttatva (Schiller versei és Braut v. Mess. ford.) záradékul kifejtettem e kis könyv etikai jelentőségét (nem beszélve az esztétikait). A magános költőhöz legjobban ez illene egy semleges, tisztán irodalmi fórum. Ezért lenne jó a Franklin... vagy Officina... Majd a válaszukat megírom. Az Ady T. szívesen vállalja a cégjegyzést!” 1944. II. 24 22 Egy debreceni interjúban olvassuk: ״ A »Debreczen« munkatársa az ipariskolában lévő tanári szobájában kereste fel Gulyás Pált, akit kegyeletes munka közben talált. A közelmúltban elhunyt nagyon tehetséges írónak, Nagy Andrásnak kéziratait rendezte egy, a »Híd«-nak készülő cikk kapcsán.” Később Gulyás mondja: ״ Tanulni, tanulni, botanikát, biológiát, zenét, stratégiát, szociológiát és végül — nagyot sóhajtva — meghalni. Egy nagy könyvvel a mellemen, mint Csokonai. Egy végtelen matézissel a mellemen, mint barátom a váradi kórházban, a múlt év decemberében, a legmagánosabb magyar költő, a magyar szavak leghűbb sáfára, aki visszavonult ettől a propagandával bélelt világtól egy kis házikóba, melyet a halál bélelt ki puha csenddel és puha sötétséggel. Az ő csendjére kell készülődnöm, hogy ez a csend máltónak találjon a befogadásra.”23 Erdély ideiglenes visszatérése után a korábbinál intenzívebb kapcsolatra törekedtek mindkét részről. Ennek egyik dokumentuma: a debreceni írók meghívása váradi szereplésre. ״ A debreceni Csokonai Kör írói a nagyváradi meghívására vasárnap délelőtt a váradi református kultúrpalota nagytermében matinét tartanak. A matiné műsorában Csobán Endre, a Csokonai Kör alelnöke a régi Debrecen lelkéről beszél, Juhász Géza pedig az új Debrecen lelkéről tart előadást. Gulyás Pál költeményeiből olvas fel. Tóth Endre »Kutyaélet« c. novelláját, Baja Mihály, a Petőfi Társaság és a Csokonai Kör tagja verseiből ad elő, Gulyás György, a Dóczi-intézet tanára és Nyakas László református kántortanító debreceni diáknótákat és hortobágyi pásztordalokat adnak elő.”24 Mint Gulyás Pál Váradi rekviem című szép versének post mortem 2 ’ dedikációja jelzi, ekkor olvasta fel halotti búcsúztatóját. (,,Nagy András barátom boldog árnyának küldöm ezt a néhány port, ott rögtönöztem a »váradi éjben«. S ott adtam elő már nap, díszes gyülekezet előtt, 1914. január derekán. A legmagányosabb magyar költőnek, aki elment a mait nyáron Nagyváradra meghalni, s karácsonykor már el is temették. ”) Egy költő nincs többé! Szegény itt fekszik a váradi földben, a hó szivárog át szemén, tüdeje, szíve összetörtén.