Múltunk – politikatörténeti folyóirat 52. (Budapest, 2007)

2. szám - Munkásosztály és munkáséletmód - Horváth Sándor: A lakás és a fürdő: a munkás- és szociálpolitika prototípusai az ötvenes években

szonyai is nagyon különböztek egymástól: míg a Lehel téri élmunkások jövedelme az átlaghoz közelített, addig a Wesselényi utcában és a Szent László téren jóval több magasabb jövedelmű élmunkás lakott. Az Eleo­nóra utcában teljesen hiányzott a havi 500 Ft / fő vagy annál több jö­vedelemmel rendelkező réteg. A MÁVAG-ban dolgozó nem élmunká­sok háztartásainak 90%-a 400 Ft / fő alatti jövedelemmel rendelkezett, ezzel szemben az élmunkásházakban ugyanez a réteg 70%-ot képviselt. A lakbérsztrájkot végül azzal sikerült lezárni, hogy elfogadták a lak­bér- és rezsicsökkentés tervezetét, így míg korábban egy havi 800 forin­tos jövedelemmel rendelkező család jövedelmének 38-50%-át fordítot­ta a lakásra, addig az új szabályozás szerint ugyanezen jövedelemnek csak 20-34%-át. A lakbérrendezés nemcsak az alacsonyabb jövedelmű élmunkásokra vonatkozott, hanem 101 rendőrre és katonára, továbbá 171 közalkalmazottra és értelmiségire is, akik általában pártfunkcioná­riusok voltak.30 A lakbércsökkentési kedvezményt jövedelemszintnek megfelelően ítélték oda, akárcsak a fűtési kedvezményt.31 A munkások által tudatosan alkalmazott „lakbérsztrájk" - ezek alapján úgy tűnik -sikerrel járt. Ennek elsősorban politikai okai voltak, mivel kiemelten fontosnak tartották, hogy a kitüntetett munkások ne túl gyakran adja­nak hangot elégedetlenségüknek. A komfortfokozat, ezáltal a rezsi emel­kedése azonban a szocialista korszakban mindvégig számos hasonló konfliktushoz vezetett, azaz nem csupán az ötvenes években, hanem a későbbi, házgyári alapú építkezéseknél is.32 Az élmunkásházak építése 1950-ben félbeszakadt, az összes élmunkás lakásigényének kielégítése pedig megvalósítatlan cél maradt.33 Sem elég új lakás, sem felújított üres lakás nem volt, így új eszközöket vezettek be az élmunkások - 1950-től sztahanovisták - lakáshoz juttatásában. 1950 szeptemberében a Szabad Nép képes beszámolóban tudósított az­ 30 Uo. 1950.3/13. 31 Uo. 1950. 4/14. Ennek megfelelően például ahol az egy főre jutó havi jövedelem kevesebb volt 150, vagy az összkereset kevesebb volt 600 forintnál, a lakásköltséget a felére csökkentették. 32 A lakásépítés arányairól lásd A lakás és kommunális ellátás legfontosabb mutatóinak alakulása, valamint összehasonlító elemzésük (1950-1968). Munkaerő és Életszínvonal Távlati Terv Bizottság, h. n„ 1970-1971. 33 A SZOT Elnöksége 1950. decemberi határozatában kimondta, hogy „előnyben kell részesíteni a sztahano­vistákat az új lakások szétosztásánál és a családiház-építő mozgalomban is". Határozatok gyűjteménye: A SZOT elnökségének és titkárságának határozatai, valamint a szakszervezeti mozgalmat érintő legfon­tosabb állami rendeletek. Táncsics, Budapest, é. n. A SZOT Elnökségének határozata a Sztahanov-moz­galom megszilárdítására és továbbfejlesztésére. 1950. december 11.7.1952 szeptemberében szinte szó­ról szóra megismétlődött ez a határozat. Uo. A SZOT Elnökségének határozata a Sztahanov-mozgalom továbbfejlesztéséről. 1952. szeptember 8. 7. pont.

Next