Múltunk – politikatörténeti folyóirat 54. (Budapest, 2009)
3. szám - Budapest '50 - Sipos András: Nagy-Budapest létrehozásától Nagy-Budapest revíziójáig (1949-1956)
den eszközzel terelni kell. [...] A települések helyi önállóságát ezen felül is minden egyéb eszközzel meg kell erősíteni. Gondoskodni kell arról, hogy a lakosság helyben találja meg azokat az intézményeket (közigazgatás, közoktatás, társasélet, szórakozás, sport stb.), amelyek alkalmasak egy intenzív közösségi élet megteremtésére és a szomszédos, fejlettebb közösségi élettel rendelkező települések vonzerejének leküzdésére."17 Budapest-vidéken a rendezési tervek alapelvének kell tekinteni, hogy minden település „formai vonatkozásban is elhatárolt és önálló egységet alkosson; a szomszédos községekkel való összeépülést zöldterületek közbeiktatásával ki kell küszöbölni". Minderre akkor van meg a lehetőség, ha „a főváros itt a maga várospolitikai célkitűzéseit érvényesítheti. Ezért Nagy-Budapest közigazgatási egyesítése során Budapest-vidéket Nagy-Budapesttel egy törvényhatósági egységbe kell foglalni, és ugyanakkor Budapest-vidékre városrendezési és építésügyi felügyelet gyakorlása érdekében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatáskörét ki kell terjeszteni."18 Nagy-Budapest 1948 nyarán elkészült általános rendezési terve, az ART19 Budapest-vidékkel közvetlenül nem foglalkozott, de a fentebb vázolt koncepciót szem előtt tartva készült. Nagy-Budapest tervezési területének megállapításánál elsősorban a napi ingavándorforgalmat vette mérvadónak: „...Nagy-Budapest területéhez tartozónak tekintjük mindazokat a városokat és községeket , ahonnan a Budapestre beszállított utasok száma hirtelen emelkedést mutat, mintegy kifejezve azt, hogy ezek a községek szorosabb együttélésben vannak a városmaggal, vagy b) amelyeknél a forgalmi statisztikák azt mutatják, hogy a beutazók számában hirtelen esés jelentkezik, mert a távolról érkezők a közlekedési eszközöket elhagyják, miután munkahelyüket a peremvárosok ipartelepeiben elérték, vagy átszálltak a belső városi közlekedési eszközökre."20 Ezen az alapon bevonták a „városrendezési Nagy-Budapestbe" 17 Magyar Építészeti Múzeum. Benkhard Ágost-hagyaték. Javaslat a „Budapest vidék"-en alkalmazandó telepítéspolitikai irányelvek tárgyában. (Kiemelés az eredetiben.) 18 Uo. (A dokumentum 1945 nyarán, az FKT hatáskörének kiterjesztése előtt készült.) Ezek az elképzelések összhangban álltak az 1945 nyarán a Belügyminisztérium kezdeményezésére, Bibó István és Harrer Ferenc vezetése alatt formálódó közigazgatási reformtervekkel. Településpolitikai vonatkozásban aktuálisak maradtak azt követően is, hogy az önkormányzati reform 1945 szeptemberében lekerült a napirendről, sőt, ezt követően még inkább az FKT hatáskörének kihasználása jelentette a gyakorlatba való átültetésük esélyét. (Vö. SÍPOS András: Budapest városfejlesztési programja 1930-1948.1. m. 190-191.) 19 Nagy-Budapest általános rendezési terve. Állami Építéstudományi és Tervező Intézet, 1948. (Kefelenyomat.) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye. Bf 725/629. 2006. 13.