Munka, 1933 (5. évfolyam, 27-32. szám)

1933-04-01 / 27. szám

ben az alárendelt szerepét tölti be s politikai harcainak nincsenek 765 kellő hátvédei. A polgárság, mint a termelő eszközök birtokosa, politikával védekezik és fegyveres erőszakszervezetekkel tartja fé­ken a fennálló rend ellenfeleit. Azé az alkotmány­ozó jog, akié a termelő eszköz! A munkásságnak semmije nincs munkaerején kí­vül, politikájának tehát csak annyiban lehet jelentősége, amilyen mértékben erősek mozgalmi szervezetei. Politikájának nem a par­lamenti képviselők száma, hanem az üzemi és szövetkezeti szerve­zetek tagsága és akcióképessége határozza meg jelentőségét. Lásd: Hitlert nem a barnainges parlamenti képviselők, hanem a fegy­veres szervezetek segítették a kancellári székbe. Ezzel szemben a két munkáspárt szervezeteinek a jelentősége a közelmúltban jó­formán a nullára apadt, ők még mindig komolyan versenyeztek a mandátumokért, holott a reakció pártjai már nyíltan kutyába sem vették a parlamentet. A szociáldemokraták miniszterségért vere­kedtek, a kommunisták pedig Moszkvából hazahozták az agg Klara Zetkint, hogy mint korelnök megnyissa a Reichstag üléseit. Papén, hogy demonstrálja a parlament semmibe vevését, ezen a napon Hindenburghoz utazott, az elnök vidéki rezidenciájára. Ezen a na­pon lett félremagyarázhatatlanul világossá a két munkáspárt ok­talan elpolitizálódása s egyben az is világossá lett, hogy a két el­lenséges párt nagyrészt csak frazeológiában különbözik egymástól. A parlamentarizmusnak, ennek az adekvát polgári kormány­formá­nak, mindketten fanatikus hívei s a magukat ortodox marxisták­nak valló kommunisták semmivel sem kevésbé Lassalleánusok mint a bernsteini revizionizmusba ragadt szociáldemokraták. A hatalmas színjáték után a fügöny öszecsapódott. Marx ha­lálának 50-ik évfordulóján a nemzetközi munkásmozgalom hul­láma rohamosan süllyed a mélypont felé. Az ellenforradalmi Ro­mánia után Németország, utána Ausztria következik és Rómában Mussolini védnöksége alatt már dolgoznak a négy nagyhatalom szövetséges összeépítésén. Születendőben van és világra fog jönni MacDonald bábasága mellett az olasz, német, angol és francia kor­mány rasszista blokkja. Sötét, reakciós idők következnek. A mun­kásmozgalomnak jóformán újból elölről kell kezdenie mindent. És elölről is fogja kezdeni, mert ez a fejlődés törvénye. Nincs előre kitérés. A harc újra indul és erősebb lesz minden eddigi harcnál. A pártok veszekedései helyébe az osztály küzdelme fog lépni, aho­gyan azt a történelmi materializmus a proletariátus feladatává teszi. Ennek az új harcnak az eddiginél tudatosabbnak és organi­­záltabbnak kell lenni. És ez a tudatosság és organizáltság lesz a garanciája az emberiség fölszabadításáért folyó küzdelem győzel­mének. Kassák Lajos munka

Next