Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)

1921-06-11 / 131. szám

2. oldal Eladó korona. Az a magyar korona, amelyet most Andrássyék fölajánlottak a román királynak, az ezer éves magyar feudális osztályuralom szimbóluma, megtestesítője. Amennyi presztízs, ezer éves törvényszerűség, sérthetetlenség volt a koronában, mint az osztályuralom minden hatalmának összefoglalójában, ugyanannyi hatalma, sérthetetlensége volt a magyar ezerholdasok, papok, tőkések osztályuralmának. S amikor a korona az októberi forradalommal a lomtárba került, nem a koronán esett halálos sérelem, nem azt fenyegette a megsemmisülés veszélye, hanem az ezer éves osztályuralom kínai falai törettek át, hogy azután a proletárforradalom a falon belül trónoló osztályuralmát is ledöntse. Korona és a királyság bukásával az ezer éves magyar úri világ legalitása, sérthetetlensége kapott halálos sebet s támadt föl a végleges bukás veszedelme. Nem is a Károly szép szemeiért kellett a király puccs, nem Horthy utált személye végett tartogatják a szent koronát s a királyság intézményének megszakítatlan jogfolytonosságát, hanem a magyar ezer és százezer holdas urak, főpapok, bankárok, az egész magyar osztályuralom kedvéért. Ha helyre lehetne állítani a régi királyságot minden hatalmával, tekintélyével, sérthetetlenségével, egész legalitásával, ezzel az osztályuralmat állítanák helyre régi hatalmával, korlátlanságával és sérthetetlenségel. Csak olyan személyt nem találnak, aki képviselhetné az ezer éves presztízst, ezer éves legalitást. Ezért kellett volna Károly, a több száz éves uralkodóhoz tagja. Horthy már nem jó. Mindenki ismeri, hogy egy szolnokmegyei tönkrement dzsentri fiú, aki mert legostobább volt a családjában, úri magyar szokásként katonának, sőt mi több, tengerésznek adták. Ha okosabb lett volna, papnak küldték volna. Ennek a Horthynak tehát egyáltalában nem lennemeg az a tekintélye, királyi, uralkodói méltósága, ami a magyar osztályuralom újra való megszilárdulásához kellene. Otthon hát nem találnak senkit. Átmentek hát a szomszédba, ürülni a koronát. Hogy az nem magyar ? Az nem volna hazafias cselekedett? Habsburg sem volt magyar. „Nem is az a fontos és nem is az a hazafiság. Haza a föld, a vagyon, az osztályuralom s a hazafiság, ezt megmenteni.“ Hogy mit szól az ezer éven át hazafias maszlaggal bolondított nép ? Amikor élet-halálkérdésről van szó, az igazán mellékes. A népnek ilyenkor Zalaegerszeg, Orgovány, Siófok, Duna és akasztófa jár. A román királynak sokkal nagyobb szemérmessége volt, mint a magyar uraknak s elutasította az ajánlatot. Mert hát eladó a magyar korona. Aki megmenti a feudális osztályáramat, azé. De úgy látszik, ezt a román király is menthetetlennek tartja. ooo Munkás Megnyílt a soborbal Munkásotthon. Subotica, jun. 9. aj SHS kormánynak kiadott Obranarendek.te értelmében egész Jugoszláviában bezárták a Munkás Otthonokat és szakszervezeteket. Ez rendkívül súlyosan érintette a munkásságot, mert a szakszervezetek bezárásával a munkásság teljesen ki volt szolgáltatva a munkáltatóknak, akik ezt a reájuk nézve kedvező helyzetet ki is használták és a munkabéreket leszorították. A napokban valamennyi szakszervezetből álló küldöttség kereste fel a főkapitányt és elébe terjesztette az egész város munkásságának azt a kérését, hogy a szakszervezetek megnyitásával a hatóság tegye lehetővé a munkásság gazdasági szervezkedését, amelynek hiányát a munkáltatók a maguk előnyére nagyon is kihasználták és amit az újabban kiadott miniszteri rendeletek nem gátolnak. Különösen felhívta a küldöttség a hatóság figyelmét arra, hogy a szakszervezetek, mint egyedül álló , munkaközvetítő intézmények, pótolhatatlanul szükségesek. A főkapitány azonnal érdeklődött illetékes helyen, hogy a munkásság ezirányú követelése teljesíthető-e és vasárnap délelőtt a hatóság eltávolította a Munkás-Otthon ajtajáról a pecsétet és átadta az Otthont a szakszervezeteknek, amelyek rögtön megkezdték működésüket. 000 A beográdi kommunisták ultimátuma út a kormányhoz. A Munkásotthonok és a munkásszindikátusok megnyitását követelik. Beograd, jun. 9. Ismeretes az SHS. kormánynak az úgynevezett Obzana-rendelete, amely még januárban adatott ki az akkori kormány által és amely elrendelte, hogy az SHS. királyság területén lévő összes munkás otthonokat és szakszervezeteket további intézkedésig le kell zárni, mert azok államellenes működést fejtenek ki. Ebben a tárgyban az SHS. kommunista képviselők többször interpelláltak a nemzetgyűlésen és követelték a kormánytól, hogy a bezárt szakszervezeteket és munkásotthonokat adják vissza a munkásságnak, mert a bezárás munkásságra rendkívül nagy gazdasági hátrányokkal jár. A munkáltatók ugyanis az Obzanarendeletet kihasználva, a legtöbb helyen leszállították a munkabéreket és meghosszabbították a munkaidőt. A munkásság a szakszervezetek hiányában, képtelen volt ez ellen védekezni. Most az SHS kommunista párt ultimátumot adott át a minisztertanácsnak, amelyben erélyes hangon felszólítja a kormányt, hogy öt napon belül ürítse ki a munkásotthonokat és nyissa meg a munkásszindikátusokat. Az ultimátum nem mondja meg, hogy mi fog történni akkor, ha a kitűzött idő alatt a követeléseket nem teljesíti az SHS. kormány. SHS. munkáskörökben nagy érdeklődéssel néznek az események elé. A Horthy-tisztek garázdálkodásairól. Szilágyi Lajos beszéde a katonai nyomozók visszaéléseiről. Budapest, június 9. Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő a Ház tegnapi ülésén nagy beszédet mondott a katonai nyomozók garázdálkodásairól. Elmondotta többek között, hogy a különítményeket mostanában csendőrzászlóaljaknak hívják, amelyek még mindig nyomoznak polgári ügyekben is és a legnagyobb visszaéléseket követik el. Az ellenzéki képviselőket ezek a különítmények állandó megfigyelés alatt tartják és neki is minden lépését figyelik Felhozza, hogy Paksi detektív, aki a Prónay-féle különítmény nyomozója, nem is katona, az államrendőrség kötelékéből el valt feocsájtva, mégis ő játszotta mint nyomozó a Tisza-perben a legnagyobb szerepet. Kérdi a kormánytól, hogy Prónaynak ki adta azt a jogot, hogy különítménye, illetve zászlóalja részére toborozzon. Majd eseteket sorol fel, hogy a katonai nyomozók még mindig beleavatkoznak polgári dolgokba és ezzel rendkívül sok visszaélést követnek el. Kérdi a miniszterelnököt, hogy elég erős-e már a kormány arra, hogy ezeknek a visszaéléseknek gátat vessen, mert tűrhetetlen állapot az, hogy egyes emberek maguknak zászlóaljakat toborozzanak és államot alkossanak az államban. A miniszterelnök ama védekezése, amelyben a különítményeket védi, hogy tudniillik ezek a kommunisták elleni akcióra használtatnak csak fel — fejezte be beszédét Szilágyi — el nem fogadható, mert hiszen ezek a különítmények, akit lehetetlenné akarnak tenni vagy meg akarnak zsarolni, egyszerűen ráfogják, hogy kommunista. Van már törvény az állam és társadalom védelméről, a különítményeket, amelyek óriási jogokat arrogálnak maguknak minden felelősség nélkül, széjjel kell zavarni. 811 A magyar földreform. Budapest, június 9. A földreform végrehajtási utasítása a jövő héten megjelenik. (Ez nagyon meglepő. Hát mikor hozták meg a földreformtörvényt és hogyan szól az ? Vitézi telkek ?) Amerika Japán ellen. Washington, június 9. Az amerikai flotta újjászervezéséről tervezetet készítettek, amely szerint a jövőben a flotta legnagyobb része a Csendes óceánon fog cirkálni. Ez az intézkedés kizárólag Japán ellen irányul. MM unitten. A Tiszapör. Budapest, jan. 9. A Tiszapör szerdai tárgyalásán az elnök felolvasta Heltai Viktornak az Emberben leadott vallomását. Az elnök szerint Heltai vallomása „bűnügyi mese“, melyet a tárgyaláson számba nem vehetnek. Budapest, jún. 9. A rendőrség szerdán délután kihallgatta a Tisza-pör órajelenetével kapcsolatban Guthi Paulát, az Otthon-kör manikűrösét, aki elmondotta, hogy október 31-én a fodrászteremben Morgenstern Gyula hírlapíró kijelentette, hogy Kéri neki azt mondotta, hogy Tiszának már csak másfél órája van. Morgenstern kérdezősködéseire olyan választ adott, amelyből arra következtetett, hogy Kéri ezt Magyar Lajosnak mondotta, akivel igen jó barátságban volt. Budapest, jan. 9. A Tiszapör tárgyalásának további folyamán Farkas Ilona vallomását olvasták fel, aki annak idején, mint nevelőnő állott Gaertner szolgálatában. Szerinte a gyilkosság napján, délben, Gaertner hazaérkezve elmondotta, hogy délelőtt Tiszánál járt több katonával, revolvert szegezett Tisza homlokának, azt kiáltva: most meghalsz! De megsajnálta Tiszánét és nem bántotta Tiszát. Gaertner megjegyzi, hogy a tanú cseléd volt nála, akit lopásért följelentett és ezért vall bosszúból ellene. Alszeghy Béla ezredes, a katonai rendőrség parancsnoka elmondja, hogy 1918 november 6-án elfogtak egy idegen hangzású, Jureczki vagy Jurenek nevű embert, aki bevallotta, hogy jelen volt Tisza meggyilkolásánál, lőtt is, de hogy talált-e golyója, azt nem tudja. Azt azonban bizonyosan tudja, hogy Dobó golyóra talált. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy az illető nem szájhősnek, hanem szavahihető embernek látszott. Az esetet jelentette annak idején Friedrichnek, aki azt felelte, hogy helyesen járt el, amikor a gyilkost letartóztatta. A zürichi tőzsde elvesztette vezető szerepét ? Budapest, jan. 9. A legutóbbi időkig a külföldi valuták kurzusának korlátlan irányítója a zürichi tőzsde volt Újabban Zürich elvesztette értékelőjét, amennyiben most már Newyorkhoz igazodik. A napi nyitás pedig a berlini zárlat szerint történik. (Hegedűs úr nagyon haragudhatik a zürríchi tőzsdére, amely minden pénzügyi zsenialitása dacára megbuktatta a Horthybankot!) Az olaszok kiürítik a második zónát. Spalato, jan. 9. Kedden reggel egy bizottság utazott Sibenikbe dr. Dermedo, a tartományi kormány helyettes elnöke vezetése mellett. A bizottság Milojevics tábornokból, a tengerészeti hivatal egy kiküldöttjéből és néhány szakértőből áll. A bizottságnak az a feladata, hogy az ottani olasz bizottsággal megtárgyalják a második zóna kiürítésének módozatait. A kiürítésnek június 15 éig okvetlen meg kell történni.