Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)

1921-07-31 / 171. szám

Vasárnap, 1921, Julius 31. Egyes szára ára: 3 L — Jog. valuta területen 12 dinár. [lifluléal árak- Mlybin As vidéki Kenadévn 128 K. mfj bóra 40 K. JajonUT valutában : Ninadim CO K, agy bóra 20 K. Politikai napilap. A Pécsi Szocialista Párt hivatalos lapja, Siwksaetősés és kisdihirtok Msakicsy Mihály-utca 31 Assént Telefonszám 376. Föld és munka. A megszállt terület gazdasági életének rendezése égetően követel valamilyen hathatós beavatkozást. Mindenki, de különösen a munkásság érzi legsúlyosabban annak a keserves következményeit, hogy ennek a területnek a gazdasági bekapcsolódása nem ment valóságba affelé az állam felé, , amellyel viszonyunk a megszállás folytán a legközvetlenebb: Jugoszlávia felé. Hogy magának a megszállást gyakorló államnak is menynyivel értékesebb volna ennek a területnek a leírása, ha itt rendszeres, egészséges gazdasági élet teremtődhetett volna, az alig szorul bővebb magyarázatra. Elég, ha arra utalunk, hogy Pécs gyáriparának produktivitására, a széntermelés fokozottabb eredményére mekkora szüksége volna magának az SHS.-nek is. Ezeknek a lehetőségeknek azonban erősen útját állja, hogy ez a terület majdnem annyira ki van kapcsolva gazdaságilag az SHS villám gazdasági közösségéből, asijtit akár a külföld. A valuta rendezetlensége és áthidalhatatlan differenciálódása azonban megbénítja a nyersanyagbehozatalt csak úgy, mint a készáru kivitelt, megdrágítja az élelmiszereket, minden szükségleti cikket s így magát a termelés feltételeit is. Innen van aztán, hogy az ipar itt alig mutat fel valami életet. A gyárak egy része üzemen kívül, más része redukált üzemmel dolgozik csupán. A munkások ezrei vannak ennek következtében már évek óta kereset nélkül s még a kivándorlás lehetőségétől is jóformán meg vannak fosztva. De a mezőgazdasági termelés is erősen érzi a bizonytalan s semmi rendszer által alá nem támasztott gazdasági élet hátrányait. Alig van termelési ág, melyre ne nehezedne ólomsúlylyal ez a két tény: a politikai bizonytalanság és a gazdasági elszigeteltség. Valóban úgy lebeg ez a terület ennek a bizonytalanságnak a két véglete között, mint egy gazdátlan ruhadarab, amelyet mindenki használni akar, de jó karban tartására gondot senki sem fordít. Kétségtelen, hogy a megszállás időtartambeli bizonytalansága, ha a megszálló államhatalmat e tekintetben semmi más nem támogatja, mint a remények véletlene, sok tekintetben megmagyarázza a megszálló állam tartózkodását a reformokat illetőleg. Az a nézetünk azonban, hogy ennél a kérdésnél bizonyos elhibázott politikával állunk szemben. Nevezetesen a megszálló hatalomnak itt a tartózkodás helyett éppen a legmeszszebbüsné gazdasági koncessziók nyújtásával kellett volna kezdenie, különösen, amikor látta, hogy a Magyarországon bekövetkezett rendszerváltozás óta a lakosságnak a túlnyomó része a további, tartós megszállás mellett foglalt állást. A gazdasági politikában tapasztalt mostohaság, vagy nemtörődömség természetesen nem erősítette és nem szélesbítette eléggé a lakosságban a megszállás előnyösségében való hitet, amire pedig óriási szükség lett volna. Annak a mozgalomnak, mely a múlt évben „autonómia" jelszava alatt indult meg Baranyában, éppen most és éppen abban látjuk legfőbb igazolását, mert éppen most, amikor a megszállás pldjának a lakosság széles rétegeiben a legszilárdabb és legkifejezőbb formában kellene megnyilatkozni, ennek erős befolyásolása jelentkezik éppen abban a tényben, hogy az emberek nem látnak kellő garanciákat egy kedvező gazdasági konszolidáció lehetőségei felé. Ha ez a gazdasági konszolidáció már az alatt a 8 — 10 hónap alatt, amióta az autonómiás mozgalom felvetődött, végbe ment volna, úgy ma szinte önként adódna az a helyzet, hogy a megszállás akármeddig való kinyújtásának mi sem állná útját. Olyan gazdasági és politikai helyzetet kellett volna tehát itt teremteni, mely a tűz és víz ellentéteként áll szemben a magyarországi helyzettel. Úgy, hogy szinte fizikai és erkölcsi képtelenségnek látszon e terület egyesítése addig Magyarországgal, amíg ott hasonló átalakulás végbe nem ment. Hogy erre nézve még sokat, eredményeset lehetne tenni így elkésve is, az kétségtelen. Most azonban nem az itteni helyzet összezavarásával, a lakosság teljes tájékozatlanná tevésével kellene a dologhoz hozzáfogni, hanem teljesen tiszta helyzet teremtésével. Gyorsan és sorban meg kellene valósítani azokat a gazdasági reformokat, amelyekre eddig csak ígéreteket kaptunk, így a valutakérdést elsősorban, másodsorban az áruforgalom teljes szabaddá tételét, a vámok és különleges árudíjszabás megszüntetését stb Másik hatalmas emelőrádja lehetne a helyzet fenti értelemben való rendeződésének ,a baranyai földkérdés, a földreform megoldása. Mint egy korábbi cikkben már rámutattunk, ezen kérdés is csak úgy oldható meg, ha a keresztülvitel útjából — elől és hátul egyaránt — elhárítunk előbb minden akadályt jogalapot kell hozzá teremteni, mégpedig tiszta, őszinte politikával elsősorban, mert magának a reformnak a néppel való megkedveltetése egyáltalán nem képez problémát. A földreformra itt annál inkább érett a helyzet, mivel felosztani való nagybirtok van bőven s ma ezek a nagybirtokok a gazdaságos kihasználás tekintetében ázsiai képet mutatnak, ami tenger veszteségét jelenti a gazdasági életnek. Egyszóval, mint fentebb mondottuk, minden igyekvéssel arra kellene törekedni, hogy a gazdasági helyzet terén itt, különösen a dolgozók százezreinek szempontjából, viszonylagos megelégedettség legyen orr. Ez vezethet csak egy egységes akarat megnyilatkozáshoz, amely ezesetben feltétlen szükséges ahhoz, hogy a megszállás jogi része a meghosszabbítást illetőleg sikeresen keresztülvihető lehessen. A lakosság kedvező magatartása, sőt akaratának hangos dokumentálása olyan előfeltétele ennek a sikernek, amit semmi más mesterséges eszközzel pótolni nem lehetséges. S ha vesszük, hogy a lakosság helyzete itt mi is kétségtelenül jobb gazdasági tekintetben is Horthyországénál, lévén egyrészt éppen ebben gyökeredző a dolgozó tömegeknek a megszállással való szimpátiája, akkor könnyen el lehet képzelni, hogy az érintett reformok keresztülvitele, az itteni viszonyoknak a fent fejtegetett alapon való rendezése a kitűzött célhoz mérföldes lépésekkel segítene ellutni bennünket. Döntés előtt a felsősziléziai kérdés. Elsimul a francia-angol ellentét ? — Mennyi antant-katona van Felsősziléziában. — A szakértőbizottság döntése előtt Páris, juli 29. A lapok londoni értesülése szerint az angol kormány a francia kormány kérésére kinevezte szakértőknek Sir Cecil Hurstöt, Tugtont és Clark őrnagyot. Már el is indultak Felsősziléziába és jelenleg uton vannak Páris felé. A „Petit Journal" szerint Lloyd George azért kívánja a párisi kerülőutat, hogy a legfelsőbb tanács ülését és az ülés napirendjét előre megbeszélhessék. A „Petit Journal annak a reményének ad kifejezést, hogy a tegnapi nap legfontosabb eredménye a szövetségeseknek az a megállapodása, hogy a szakértők már csütörtökön összeülnek. Ez az első megegyezés reményt nyújt arra, hogy az angol kormány a csapaterősítések kérdésében is hajlandó lesz bizonyos közeledésre. A Petit Journal londoni tudósítója jelenti, hogy a külügyi hivatal hangulata tegnap este szembetűnően nyugodtabb lett. Az erősítéseket illetően az angol kormány nem elvből ellenzi új csapatok küldését, csak azt kívánja, hogy addig várjanak, amíg a legfelsőbb tanács ennek az intézkedésnek a szükségességét kimondja. London, juli 29. A miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy csütörtökön fogja a Házban kifejteni afelsősziléziai kérdés állását. A hadügyminisztérium nevében Stanley ezredes közölte, hogy Felsősziléziában jelenleg 4400 angol katona van. A francia katonák száma valamivel több, az olaszoké valamivel kisebb. London, juli 29. Az a párisi jelentés, hogy az angol kormány hozzájárul újabb francia csapatoknak Felsősziléziába való szállításához, semmi esetre sem felel meg a valóságnak. Éppilyen valótlan a francia lapoknak az a híresztelése is, hogy az angol miniszterelnök augusztus hónapra szabadságolásokat rendelt el, hogy ezáltal a legfelsőbb tanács egybehívását lehetetlenné tegye. Lloyd Georg határozottan azon az állásponton van, hogy a felsősziléziai kérdés gyors elintézése érdekében minél előbb össze kell hívni legfelsőbb tanácsot. Páris, juli 29. A mai nv folyamán jelentős esemény várható a felsősziléziai kérdés ügyében. Ma erről Lloyd George nyilatkozott az alsóházban. Kijelentette, hogy ma tartja felsősziléziai szakértőbizottsá első ülését a francia külügyminisztériumban. Pária, juli 29 Az Intrasszigen jelenti, hogy Briand miniszterelnök még augusztus negyedik előtt találkozik Lloyd George-zsal Berlin, juli 29. Hilaire franci nagykövet ismertette Carsonna a felsősziléziai helyzetet é Franciaországnak Felsősziléziár vonatkozó álláspontját. Eszerin Franciaország a főtanács ülését csak az esetben hajlandó Felsősziléziai kérdésben tárgyalás kezdeni, ha a csapaterősítő kérdését előbb a francia érdekeknek megfelelően megoldják. Az ír-angol tárgyalások, London, júl. 29. Debaléray tegnap váratlanul arról értesítette Lloyd George-ot, hogy a tárggyalásokat csak az esetben folytathatja, ha az ír parlament 3 letartóztatott tagját szabadon bocsájtják. Ez a követelés újabb súlyos válságot jelent a tárgyalásokra nézve.