Lyka Károly szerk.: Művészet 9. évfolyam (Budapest, 1910)
3. szám - Lázár Béla: Az Andrássy-úti Babocsay-villa
Dr. Lázár Béla mába öntötte. Ez volt faszád megoldásának kiinduló pontja. A másik szempont a konstrukció hangsúlyozása. Az Andrássy úti főhomlokzat közepét ablakkiugrással foglalja el, a földszinten és emeleten egyaránt. Ezt öszszeköti egy igen érdekes pilonmegoldással, melyet gazdagon díszít színes majolikával, aminthogy ez az egyetlen felületre helyezett plasztikus dísze, minden más csak a felület tagozásául szolgál. A felület tagozásánál színből indult ki. A modern építésnél a struktúrát a vas és vasbeton alkotja és így sík felületek keletkeznek, melyek szinte kihívják a szines díszítést. „A szín legjobban a széles felületeken érvényesül" — mondja Ruskin (Seven Lamps of Architecture) s talán Luca della Robbia pistolai szines frízeire gondolt, melyek kecses hatása feledhetetlen marad minden nézője emlékében. Arkay is színben képzelte el művét, ami igen illett a villa természetéhez és a különben üresnek ható faszádót könnyeddé teszi az odaadó szeretettel megrajzolt velencei csókolódzó galambokat stilizáló, aranyalapú színes üvegmozaikkal, amint végigfuttatja párkányszerűen a földszinti sarokszoba ablaka mellett, s ritmikusan — magyaros szellemben — keretezi vele az oromfalakat is. Itt már pedzettük a népies elem kérdését s Arkay ennyiben egészen a kor fia, mert formanyelvébe beleolvasztott népies szellemet, főleg dekoratív elrendezésébe és ornamentikájába. A magyar stílus kialakulását nem várhatjuk egyetlen művésztől. De ha a modern szellemben dolgozó magyar művészek őszintén teremtenek s műveikben a genius loci kifejezésre jut, lassanként oly közös sajátságok alakulnak ki, melyek végső eredményeikben elvezetnek a magyar stílhez. Árkay erre a belső kiképzésnél mind tudatosabban törekedett. A modern építész ma már iparművész, aki az egész épület minden részletét egységes szellemben oldja meg. Hogy ezt tehesse, a mesterségekből indult ki. Már Goethe érzékét bántotta a lakószobák úgynevezett „stílusos" berendezése, amikor a gót ebédlő mellett rokokó szalon vagy kínai fogadószoba fogadja a belépőt. Ezt ő eme Art von Maskerade-nak nevezi, amelynek hazugsága idővel elviselhetetlenné teszi a benne lakást. Azt hiszem ez már mindnyájunk érzése, általános a tudat, hogy a lakásnak egyeznie kell lakója szellemével. Ezt az egységet csak az állíthatja elő, aki a tért teremtette, az építész, aki ilyeténkép mesterember is, ha kell, mindenesetre organizátor, aki rendelkezni tud. S ezen a téren érte el Arkay legszebb sikereit, így mindjárt az előcsarnokban a zöldre pácolt jávorfából készült lépcső, mely felvezet az emeletre, stílszerű faornamentikájával lep meg, az üvegkép, mely alföldi szélmalmos tájat ábrázol elvonuló gémekkel, üvegmozaikszerűségével. A fa karakterét kitűnően adja vissza a dolgozószobának borókafenyőből készült bútorzata, ajtaja és faoszlopa mind érezteti a faragó kését. Az ebédlőben kitűnő ötletek fogadnak. Elsősorban az oldalbenyíló, mint finom hangulatteremtő, a színes világítás forrása, s mellette a falikút, vörösrézveretű műmárványból, a bolthajtásos mennyezettel kitűnően összehangolt, három tömör oszlopra állítva. A szalon hosszában téli kertté széle A BABOCSAY-VILLA SZALON ARKAY ALADÁR MŰVE