Lyka Károly szerk.: Művészet 9. évfolyam (Budapest, 1910)

3. szám - Lázár Béla: Az Andrássy-úti Babocsay-villa

Dr. Lázár Béla mába öntötte. Ez volt faszád­ megoldásának kiinduló pontja. A másik szempont a kon­strukció hangsúlyozása. Az Andrássy­ úti fő­homlokzat közepét ablakkiugrással foglalja el, a földszinten és emeleten egyaránt. Ezt ösz­szeköti egy igen érdekes pilonmegoldással, melyet gazdagon díszít színes majolikával, aminthogy ez az egyetlen felületre helyezett plasztikus dísze, minden más csak a felület tagozásául szolgál. A felület tagozásánál színből indult ki. A modern építésnél a struktúrát a vas és vasbe­ton alkotja és így sík felületek keletkeznek, melyek szinte kihívják a szines díszítést. „A szín legjobban a széles felületeken érvénye­sül" — mondja Ruskin (Seven Lamps of Ar­chitecture) s talán Luca della Robbia pistolai szines frízeire gondolt, melyek kecses hatása feledhetetlen marad minden nézője emlékében. Arkay is színben képzelte el művét, ami igen illett a villa természetéhez és a különben üres­nek ható faszádót könnyeddé teszi az oda­adó szeretettel megrajzolt velencei csókolódzó galambokat stilizáló, aranyalapú színes üveg­mozaikkal, amint végigfuttatja párkányszerűen a földszinti sarokszoba ablaka mellett, s rit­mikusan — magyaros szellemben — keretezi vele az oromfalakat is. Itt már pedzettük a népies elem kérdését s Arkay ennyiben egé­szen a kor fia, mert formanyelvébe beleol­vasztott népies szellemet, főleg dekoratív el­rendezésébe és ornamentikájába. A magyar stílus kialakulását nem várhatjuk egyetlen művésztől. De ha a modern szellemben dol­gozó magyar művészek őszintén teremtenek s műveikben a genius loci kifejezésre jut, lassanként oly közös sajátságok­ alakulnak ki, melyek végső eredményeikben elvezetnek a magyar stílhez. Árkay erre a belső kiképzésnél mind tuda­tosabban törekedett. A modern építész ma már iparművész, aki az egész épület minden részletét egységes szellemben oldja meg. Hogy ezt tehesse, a mesterségekből indult ki. Már Goethe érzékét bántotta a lakószobák úgy­nevezett „stílusos" berendezése, amikor a gót ebédlő mellett rokokó szalon vagy kínai fogadó­szoba fogadja a belépőt. Ezt ő em­e Art von Maskerade-nak nevezi, amelynek hazugsága idővel elviselhetetlenné teszi a benne lakást. Azt hiszem ez már mindnyájunk érzése, álta­lános a tudat, hogy a lakásnak egyeznie kell lakója szellemével. Ezt az egységet csak az állíthatja elő, aki a tért teremtette, az építész, aki ilyeténkép mesterember is, ha kell, min­denesetre organizátor, aki rendelkezni tud. S ezen a téren érte el Arkay legszebb sike­reit, így mindjárt az előcsarnokban a zöldre pácolt jávorfából készült lépcső, mely felve­zet az emeletre, stílszerű faornamentikájával lep meg, az üvegkép, mely alföldi szélmalmos tájat ábrázol elvonuló gémekkel, üvegmozaik­szerűségével. A fa karakterét kitűnően adja vissza a dolgozószobának borókafenyőből ké­szült bútorzata, ajtaja és faoszlopa mind érezteti a faragó kését. Az ebédlőben kitűnő ötletek fogadnak. Elsősorban az oldalbenyíló, mint finom hangulatteremtő, a színes világítás for­rása, s mellette a falikút, vörösrézveretű mű­márványból, a bolthajtásos mennyezettel ki­tűnően összehangolt, három tömör oszlopra állítva. A szalon hosszában téli kertté széle­ A BA­BOCSA­Y-VILLA SZALON ARKAY ALADÁR MŰVE

Next