Szimpozionok '76 (Józsefvárosi kiállítóterem, Budapest, 1976)
Az alkotó- és munkásbrigád, no meg a gépek együttes tevékenységének modern „szimpozionja" volt ez a győri is. Hasonlított az eredeti görög „symposionhoz" annyiban, hogy ez is lakmározás volt a javából (a munka asztalánál, amely alkalmul kínálkozott konkrét művészeti-esztétikai problémakörök megvitatására, funkcionális vizsgálatára. Az alapcél: az ipar és az esztétikai szellem (a művész) találkozása. Egy műhelyben, ahol épp lehetőség van arra, hogy valamiféle experimentális (kísérleti) tevékenységet alkalmazzanak az adott gépre, ami ott van. Az eredményeket azután a meglévő célokra, szükségletekre hasznosíthatják, sőt ezekből a kutatásokból kaphat instrukciókat a kerámia, a szobrászat, a grafika és más alkalmazott műfajok. A Zománcipari Művekben Blaski János, Deim Pál és Lantos Ferenc feladata egy objektum zománcburkolatának megtervezése volt. Itt elsősorban a zománctechnika funkcionális lehetőségét vizsgálták. (A zománc mint burkolóanyag, mint belső térelválasztó anyag stb.) Ez a szimpozion is eredményes orvosi konzíliumhoz hasonlítható. Vállalatok és művészek között a múltban csakis a lektorátus közvetítésével jöhetett létre kapcsolat, ugyanis a megrendelő cég hozzá fordult igényeivel, s központilag jelölték ki az alkotók közül kiválasztottjaikat. Az iparvállalatok önálló kezdeményezései megteremtették az egészséges decentralizációt, ahol — uram bocsá'! —, még az is előfordult, hogy festők plasztikát készítettek. A Kner Nyomdában többek között Lonovits László, Bak Imre, Hencze Tamás, Mengyán András, Fajó János, Pincehelyi Sándor és Gubis Mihály fekete-fehér klisékről színes nyomatokat állítottak elő. Nem kommersz turistafelvételeket négyszínnyomással, hanem érdekes experimentális színes nyomatokat, amelyek bizonyos festészeti színskálára vannak állítva. A Knerben vetődött fel, melynek egyik főprofilja a csomagolástechnika, hogy a gyógyszeres és csokoládés dobozokon kívül papír játékkockákat is lehetne gyártani. Színes — piros, kék, sárga — plasztikai dobozokat a gyerekeknek és a felnőtteknek, hogy játsszanak veAzok az ipari szimpozionok, amelyeket a Józsefvárosi Kiállítóteremben bemutatunk, a vállalatok és a művészek számára egyaránt hasznosak voltak, bizonyították ennek az új mecénálási formának a szükségességét. A kutatások, a kapcsolatok célja az alkalmazás, a gyártás, a szériatermelés, melynek produktumaival remélhetőleg mindannyian találkozhatunk. Az esztétikumnak, a szépnek nemcsak a kiállításon kell jelen lenni, hanem új lakásunkban, az utcán, egész tárgyi környezetünkben! Végh Péter összekötő láncszerepünk most hatványozódik, hiszen nemcsak kiállítási élményt akarunk adni közönségünknek, de szeretnénk a pozitív példák bemutatásával ösztönözni ipar és művészet összefogására. A művészeti élet, a közízlés és közgondolkodás vérkeringésébe a transzfúziót, a fejlődést hordozó életsejteket ezúttal is a közművelők próbálják beoltani. Három 1976-os szimpozion dokumentációját állítottuk ki, amelyek gazdái a győri Rába Művek, a kecskeméti Zománcipari Művek és a békéscsabai Kner Nyomda voltak. A Rába Művekben Bohus Zoltánnak, Fajó Jánosnak, Misch Ádámnak, Lux Antalnak, Haraszty Istvánnak lehetőségük volt, hogy fémből, lemezből elsősorban nyitott síkplasztikákat konstruáljanak. A brigád tagjai, akik a művészeket vendégül látták, szinte társalkotók voltak, hiszen együtt végezték a hegesztési, lángvágási, darabolási munkálatokat. Az ilyen, kalákában történő munka kiváló demokratizálódási lehetőségeket rejt magában, amire a patronáló gyárnak, a munkásoknak és a képzőművész partnereknek egyaránt nagy szüksége van.lük, hogy szokják a teret, a térszerkesztést, a színt, a színösszetételeket. Ez is hozzájárulna egy mai vizuális közgondolkodás fejlődéséhez. A könnyűipar termékeinek esztétikai megjelenésén tükröződik, hogy az üzemek (nyomdák, ruha- és bútorgyárak stb.) éléről hiányzik a műszaki vezető mellől a művészeti igazgató. Pedig nagy szükség lenne ezekre az „esztétikai rendőrökre". Hiszen anomália az, hogy a már rekonstruált könnyűipari üzemekben a legkorszerűbb technikával múlt századi esztétikai szinten álló termékeket gyártanak. Például a rendkívül anesztétikus kiállítású, grafikájú mosóporos dobozokat milliók látják nap mint nap a háztartásukban. Ez főképp a kisgyermekek közismert érzékenysége, fogékonysága szempontjából felelősség. Fk. : Végh Péter — 77—1631 SZÖVORG Ny., Dorog Fr. : Kisbán Lajos szimpozionok ’76. bak imre blaski jános bohus zoltán deim pál fajó jános gubis mihály haraszty István hencze tamás lantos ferenc lonovits lászló lux antal misch ádám pincehelyi sándor rába művekt ördögh-brigádja kecskeméti zománcipari művek foto- és tanműhelyeknel nyomda dolgozói '^4 HIH - It / konzultáció hétfőnként este 5-7 óráig JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM BUDAPEST VIl., JÓZSEF KRT. 70.