Rác András festőművész mozaikrelief kiállítása (Kulturális Kapcsolatok Intézetének Kiállítóterme, 1980)

A kiállított képeimet mozaikreliefnek nevezem, bár ez a terminus nem fedi teljesen műfaji hova­­tartozásukat. Mondhattam volna „anyagkollázst”, vagy „vegyes technikát” helyette, de ez homályos lett volna, inkább összezavarná a fogalmakat, mivel ezek több műfajra is érvényesek volnának. A nézők és a képzőművészek többsége viszont megszokta, hogy minden műalkotás egyetlen, csakis egyet­len kategóriába sorolható, annak ellenére, hogy ez az erőszakos skatulyázás nemcsak az alkotást, ha­nem a megértést is gátolja. A képzőművészet hagyományos tagolása elsősorban a felhasznált anyagok külön­bözőségére, és részben a térbeli megjelenítésére épült. Kérdés, mennyire szükségesek ezek az elhatározások, mennyi belőlük a kényelmes fölfogást elősegítő mankó a közönség, de a képzőművész számára is. Ma­gam részéről feleslegesnek érzem ezt az elkülönítést, az ilyenféle határszabást, illetve szükségtelennek tar­tom a műfaji kötöttséget. Szeretném néhány gondolattal illusztrálni a kiindulópontomat: — Hatni, kifejezni. Ezt érzem a művészet fő feladatának. — A képzőművészet, a többi művészeti ágtól eltérően, csak a látható matériával éri el ezt a célt. Mindez nem tételezi fel szükségszerűen, hogy csak a láthatót ábrázolja. — Minden anyag felhasználható, ha tartós, változatlan, illetve változatlanná tehető a munka folyamán. — A képzőművészetben felhasználható anyagok nem rangsorolhatók, ahhoz kell nyúlnunk, amelyikkel a leg­erőteljesebb kifejezést, a legnagyobb hatást tudjuk elérni. — Nemcsak a műfajhatárokat hagyom figyelmen kívül, hanem a figuratív-nonfiguratív látszatellentétet is. — Amikor azt mondtam, hogy a hatás az elsődleges, azt is mondtam, kell, hogy ez az irányelv uralkodjék a KATALÓGUS MOZAIKRELIEF FEJ SÁRGA HÁTTÉRREL, 1972 46x45 cm VOLUTÁS FEJ, 1974 50x35 cm VÁZLAT — FEKETE-FEHÉR, 1974 27x22 cm ZÖLD FEJ FEKETE HÁTTÉRREL, 1975 30x27 cm KETTŐS FIGURA, 1976 52x40 cm FELHŐK KÖZÖTT, 1976 59x56 cm FEHÉR ARCHITEKTÚRA, 1977 59x36 cm TÁNYÉROS FEJ, 1977 56x32 cm Tornyok, 1978 76x40 cm KIS FEJ, 1978 20x19 cm IKON, 1978 29x12 cm CSALÁD, 1978 68x53 cm FEHÉR-FEKETE STRUKTÚRA, 1979 35x59 cm FORRADALOM, 1980 73x50 cm VÁNDORMADARAK, 1980 0 150 cm MANDORLA, 1980 45x28 cm ANGYALKA PARAFRÁZIS (sarokkép), 1980 50x45 cm NŐ ABLAKBAN (sarokkép), 1980 50x50 cm AZ ELHAGYOTT MENYASSZONY (sarokkép), 1980 94x34,5 cm NEGATÍV FORMÁK, 1980 52x38,5 cm AMORF, 1980 50x41 cm MINIATÚRA FIGURA SÁRGÁBAN, 1977 hideg zománc, 9,5x14 cm ÖRDÖG, 1978 hideg zománc, 19x17 cm HOMMAGE A KLEE, 1978 hideg zománc, 9,5x14 cm HOMMAGE A BARCLAY, 1978 olaj, 8,5x14 cm BIKÁK, 1978 lakk-festék, 15,5x25,5 cm SZERKEZET I., 1978 olaj, lakk-festék, 15x8,5 cm SZERKEZET II., 1978 olaj, lakk-festék, 19x15 cm ÜNNEPI LÁNGOK, 1979 hideg zománc, 21,5x17 cm ZÖLD KÉP, 1979 lakk-festék, 13,5x21 cm OROSZLÁN, 1979 hideg zománc, 14x13,5 cm STABAT MATER, 1979 hideg zománc, 13,5x20 cm FEJ, SÁRGA HÁTTÉRREL. 1972 munka valamennyi fázisán — sohasem a stíluskategóriák. Tudom, fenti elgondolásaimat nem mindig sikerült következetesen kifejteni, mindenesetre képtelen volnék a munkáimat műfaji határok közé kényszeríteni. Remélem a kiállítás nézői sem kívánnak tőlem ilyesmit.

Next