Butak András rajz (Stúdió Galéria, Budapest, 1983)
BUTÁK ANDRÁS esetében célszerű bemutatással, ha csak pár szavassal is kezdeném. Csupán néhány éve él Magyarországon. Kolozsvárott járt Képzőművészeti Főiskolára, ott végzett 1974-ben. Tanulmányai befejezése után rövid ideig síkkonstruktivista képeket fest, a variabilitása foglalkoztatja, de hamarosan vált, és primer természeti formák ihlette land artos rajzokat kezd készíteni, akciókat szervez művésztársaival Brassó környékén. Rajzait, a természetet közvetlenül alakító akciókat, nem a nyugat-európai ember természetféltése motiválja, hanem egy meghitt, már-már familiáris kapcsolat a natúrával. Azért figyelhettünk fel viszonylag hamar szép formaalakítású, egyetemességet és természetességet sugárzó, a tudományos ábrák objektivitását is magukon hordozó rajzaira, vázlataira, mert Magyarországon nem nagyon készültek — a Pécsi Műhely tájakcióin, Farkas Ádám érzékeny rajzain és Bukta Imre korai grafikáin kívül — az ő szemléletével rokon alkotások, és az említettek sem formaalakításukban, inkább csak eszmeiségük révén hasonlíthatók az övéihez. A fiatal grafikust egy-egy természeti forma vagy növényi alakzat már-már tudományos igényű átértelmezése, a primer mikro- és makroformák — egy domb íve, egy virágbibe hajlata — kompozíciós lehetőségei foglalkoztatják. Szinte utánozza ez a természeti alakzatokkal képzőművészeti kompozíciókat létrehozó alkotásmód a természeti evolúciót. Úgy sarjadnak a formák a papíron egy meghatározott szimmetriatengely mentén, mint a növény. Kállai Ernő a negyvenes évek második felében a természettudomány, a mikroszkóp feltárta új formavilágából származtatta a hazai nonfiguratív festésmódot. BUTÁK munkáit is egy, ,,a természet rejtett arcát” kutató szemlélet szülte, a land art teóriája és gyakorlata csak megerősítette. Munkássága eredeti, új szín képzőművészetükben, melyre érdemes odafigyelnünk. LÓSKA LAJOS