Laborcz Mónika keramikus kiállítása (Helikon Galéria, 1985)
EL A KORONGTÓL - ÚJ KORONGOK FELÉ (részletek Páskándi Géza megnyitójából) „...Olyan autentikus tehetség kereső törekvéseit, vagy éppen kiérlelt eredményeit kísérhetjük nyomon, aki következetesen próbált letérni a rutinos funkciók széles és kitaposott nemzetközi országútáról, ám a nem komolyan önfejlesztő változatokat, hanem csupán ötleteket sokszorosító, magát igényesnek kinevező kerámia dűlőútjairól is. Laborcz Monika művészetével megkeresi azt a magaakarta-vágta ösvényt, amely vezessen bár ismert erdőkön-hegyeken is át — mégis általa a tájékozódás személyiségre, egyéniségre szabott hajlamát oly meggyőzően mutatja fel nekünk. A csönd tartóedényei II., Jaku, 0 16 cm, 1983 „. . . El a korongtól — mintha ez volna a művésznő ki nem mondott jeligéje. Az edényen belül még atavisztikus a korong-technika, ám kívül már az esetlegesek formaalkotó kedve vagy épp szeszélye érvényesül. Igen, valójában minden igazi alkotás azt az utat követi: el a korongtól — új és új korongok felé. Hiszen hány tengelyű a világ? . . ." ,,. . .Továbbgondolva Laborcz Monika munkáit, észrevehetjük, hogy a művésznő ,,el a korongtól" törekvéseiben egyre közelebb kerül az emberi figuralitás mezőihez. . ." A csönd tartóedényei III., raku, 018 cm, 1983 Plasztika, samott, 60 cm, 1983 Tartók, raku, 012 cm, 1979 Előző életünk emlékei I., raku, 020 cm, 1981 Ki ne látná itt a hosszú megtett utat a samottalkotások tehetséges és szép folklórjától mondjuk raku edénymunkáinak egyszerű, mégis mélységes igazáig. Itt már megtalálni vélte és jobbára meg is találta a funkciónak ama filozófiáját, amely nélkül a művészet vagy puszta közhasználat, vagy pedig fölöslegesen elterülő látvány marad csupán. Ezen és más munkáinak említett elmélyültségét persze korántsem a bölcseleti — egyébként találó — metaforikus cím jelzi, hogy tudniillik: A csönd tartóedényei. Hanem: mindenekelőtt az a jól látható tény, hogy maga az eljárás vagy a processzus úgy szól bele az anyag belügyeibe, hogy a matéria ez ellen nem tiltakozhat, mert nem veheti észre. Egy irányba halad addig még talán ki nem élt törekvéseivel. . A csönd tartóedényei I., Jaku, 16 cm, 1983