A Bánhidai Turul (Tatabánya, 1992)
Sarlota Drahošova A millennium idején az egész ország a honfoglalás emlékének méltó megünneplésére készült. Sorra születtek az ezredéves emlékművek, a vármegyék igyekeztek túltenni egymáson a bandériumok kiállításánál, jeles művészeket kértek fel a megye honfoglaláskori történeti emlékeinek megörökítésére. Komárom vármegye is nagy előkészületeket tett. Kiállította bandériumát, a vármegyei zászlóra közadakozást hirdetett, s a zászlóra Jókai Mórtól kért jelmondatot. Feszty Árpáddal megfestette a „Magyarok bejövetele” című képet. Kisfaludy Mihály környei néptanító a Tata-Tóvárosi Híradóban és a Komárom és Vidéke című lapban terjedelmes cikket tett közzé, melyben felvetette a bánhidai csata emlékének megörökítésére egy emlékmű felállításának gondolatát. A Turul-emlékmű felállítását Kisfaludy Mihály ötletének felhasználásával Feszty Árpád kezdeményezte. Feszty Árpád levelet intézett Sárközy Aurél főispánhoz, melyben az emlékmű felállítása mellett azzal érvelt, hogy a történelmi mondák szerint a magyar seregeket koronás turulmadár vezette. Árpád fejedelem seregének egyik győztes csatája Komárom megye területén, Bánhidán zajlott le. Árpád itt aratott győzelmet Szvatopluk morva fejedelem felett. Feszty azt javasolta, hogy a vármegye Bánhidán egy kiemelkedő sziklára állíttasson turul-emlékművet. Úgy gondolta, hogy a turulmadarat 10 méteres kiterjesztett szárnyakkal, rézből vagy olcsó cinkből, 5 hónap alatt, 8.000 - 9.000 Ft költséggel meg lehet építeni. Feszty az indokok között megemlítette, hogy a turul-emlékmű nemzetközi vasúti fővonal felett emelkedne, mintegy Európa szeme előtt. Ez a látvány megragadná minden erre járó utas figyelmét. Az emlékmű avatásával megnyithatnák a Komárom megyei millenniumi ünnepségek sorozatát. A festő az emlékműre gyűjtés megszervezését javasolta, feltételezte az állami támogatást, és ő maga is felajánlott 1.000. forintot. A Nyitrai Állami Területi Levéltárban /Statny Oblastny Archiv Nitra/ a vármegyei főispán iratai között a bánhidai Turul-emlékmű felállításával kapcsolatban 110 irat található. A levéltári dokumentumok betekintést engednek a hatalmas műemlék megalkotásának történetébe. Komárom vármegye közgyűlése 1895. december 12-én tárgyalta Feszty javaslatát. A közgyűlés elhatározta az emlékmű felállítását, s egyben bizottságot alakított, melynek elnökévé Sárközy Aurél főispánt, tagjaivá Tátray Józsefet, Komárom szabad királyi város polgármesterét, Tuba János országgyűlési képviselőt, Ghyczy Dénes alispánt, illetőleg a vármegye további 20 tekintélyes polgárát választotta. A bizottságba meghívták Feszty Árpád festőművészt, a főszolgabírákat és a jegyzőket is. A bizottság feladata lett a pénzügyi feltételek megteremtése.2 A főispán 1896. januárjában levélben kérte fel adakozásra a komáromi takarékpénztárakat, továbbá Fehér Ipoly pannonhalmi főapátot, Vaszary Kolos bíboros hercegprímást, a tatai gróf Esterházy Miklós Józsefet, illetőleg a csákvári gróf Eszterházy Móric Miklóst.3 A tatai gróf Eszterházy az emlékmű építése céljára ingyen és örökre területet adott, míg a csák- Levéltári dokumentumok a Turul-emlékműről 1/ Komárom megyei főispán adminisztrációs iratok/Km Fiai/ 1895. év, 937. szám, 1896. év 53. szám 2/Km Fiai 1896/105. 3/Km Fiai 1896/30,54, 105