Műemléklap - Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 1997)
A MŰEMLÉKI Magyarországon tanuló külföldi ösztöndíjas vagyok. Diplomázás után a doktorandusi képzésben vettek részt, a Budapest Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén, így magam is érdeklődéssel vártam az új magyar műemléki törvény (1997/54) megjelenését, s eközben hazám, a Szíriai Köztársaság műemlékvédelemmel foglalkozó törvényét magyarra fordítottam. Ezt a törvényt 1967-ben hozták és több kormányrendelettel módosították. Érdekes öszszehasonlítási lehetőségeim adódtak, amelyek talán mások számára is figyelemre méltóak. A műemlék fogalma pl.: a magyar törvény (3.§. a pont) meglehetősen körülírásszerű „minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegű alkotás...”. A szíriai törvény ( 1 .§.) a műemlékeket és a védett műtárgyakat együtt tárgyalja a műemléknek illetve műtárgynak számít minden olyan műalkotás (ingatlan, írott vagy ábrázolt kézműves alkotás) ami 200 évnél régebbi. Érdekes különbség tehát, hogy a szíriai törvény a régiség értékét dátumhoz köti. További feltétel, hogy „valamilyen művészeti vagy történeti értékekkel rendelkezzenek”. A magyar törvény hosszadalmasan felsorolja „a Magyarország múltjának kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, tudományos, városépítészeti stb.” értékeit. Mindkét törvény alapfeltétele, hogy az alkotást „védetté nyilvánították” illetve erre miniszteri határozatot hoztak. Érdekes egyezés ami a környezeti látványok manapság különös zűrzavarosságát érinti, hogy a magyar törvény (10.§. 4. pont) és a szíriai is (7.§.) tiltja a műemléken reklámok elhelyezését. Mindkét törvény említi a használat, illetve a hasznosítás fontosságát. A magyar törvény kiemeli a veszélyeztetés kizárását, a használat méltóságát, a funkcionális, a hagyomány és kegyeleti szempontokat (10.§. 1-es pont). A szíriai törvény a magántulajdon esetén az eredeti hasznosítást rendeli el, és a kulturális és a társadalmi célú felhasználást a műemlékhivatalok engedélyéhez köti (23.§.). A magyar törvény a részleges bontást meghatározott esetekben engedélyezi. Mindkét törvény (12.§. 1-es pont) illetve (28.§, 43.§.) érinti a műemlékvédelmi tevékenységgel kapcsolatos munkák tűrési kötelezettségét és a munkák előtti állapot visszaállítását, illetve a károk állami kártérítését. A magántulajdonú veszélyeztetett műemlékek helyreállításának állami kezdeményezéséről és a tulajdonos költségeire való elvégez TÖRVÉNYRŐL tetéséről mindkét törvény intézkedik (46.§., 22.§.). A magyar törvény nyilvánvalóan részletezőbb és pontosabb szerkezetű megítélésem szerint. Azonban a törvénytiltások hatékonyabban működhetnek, ha azok általánosabb érvénnyel vannak megfogalmazva, például: a szíriai törvény a műemlék és a műtárgy egységes szerkezetben való szerepeltetésével eredményesebb lehet például: a szíriai törvény (6.§.) előírja, hogy olyan földterületet, amelyen műemlék vagy műtárgy található a tulajdonos nem adhatja el és nem hasznosíthatja. „A felszíni és földalatti kutatás is tilos!” 41.§. „A kutatás fogalma alatt értendő minden kutatás, ásatási munka, amely műemlékek vagy műtárgyak felderítésére irányul, a föld felszínén, a föld alatt vagy a víz alatt”. A magyar törvény (43.§. g. pont) hatósági hozzájáruláshoz köti az építmény vagy épület maradvány feltárását minden esetben: (h. pont) és muzeálisnak nyilvántartott műtárgy műemlékből való eltávolítását vagy áthelyezését. A magyar törvény nem egyértelműen tiltja a műtárgyak utáni kutatást vagy felderítést. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a régészeti törvényben szerepel ez a tiltás, holott a műemléktörvényben is kellene szerepelnie. Egyáltalán, a rejtett - föld, víz, vakolat alá rejtett - műemléki érték, vagy magántulajdon belső terekben rejtett műemléki értékeket nem véd a törvény. Nálunk az említett rendelkezések legalább tájékoztatják a tulajdonosokat kötelezettségeikről. Végül, a magyar törvény említi a műemlék rombolás bűncselekmény mivoltát (48.§.), de a műemlékekben elkövetett károkozás különböző formáit a 47.§.-ban leírt bírság összegekkel sújtja. A szíriai törvény 75.§.-a az egy hónaptól három évig terjedő börtönt és 10.000 Líráig bírság terjedő (kéthavi mérnök fizetés) büntetéseket együtt vagy külön-külön szab ki a műemlék megsemmisítése, rongálása, vagy engedély nélküli átalakítása esetére. Hasonló büntetés jár műtárgy vagy műemlék valamely részének kicsempészéséért, vagy annak kísérletéért, továbbá engedély nélküli föltárásért, műtárgyakkal való kereskedésért. Úgy vélem, hogy a börtön sokkal visszatartóbb erejű büntetés, mint a bírság. A 20-200 millió forint bírság bizonyos esetekben megéri egy tőkeerős beruházónak a műemléki értékek teljes figyelmen kívül hagyását. Mohna al- Saed doktorandusz (Dr. Istvánfi Gyula egyetemi tanár) Az OMvH és a Műemlékvédelmi Hivatal Baden-Württemberg közötti együttműködésbe jól illeszkedik a „Sváb építéskultúra Baranya megyében, településfelmérés” című kiállítás, amely február 12-én nyitt meg az OMvH Pincegalériájában. A felmérést időszerűvé 1994-ben az tette, hogy a gyorsan változó gazdasági viszonyok között különösen fontos a meglevő értékek óvása, aminek egyik módja a dokumentálás. A felmérésben a stuttgarti egyetem kihelyezett szemináriumaként stuttgarti művészettörténet hallgatók és a pécsi Pollack Mihály Főiskola hallgatói vettek részt. A német-magyar csoportok saját kidolgozású kérdőívek segítségével mérték fel és rajz-, illetve fotódokumentációval illusztrálták Püspöklak település portáit és Geresd néhány jellegzetes épületét. Köztudomású, hogy Baranya megyébe nagyszámú sváb telepes érkezett a török hódoltság után. Letelepedésüket a hatóságok számos rendelettel segítették. A II. Világháború után sok család visszatelepült őseik földjére, legnagyobb számban Baden-Württembergbe. De megmaradtak magyarországi gyökereik és az itt élő svábokkal együtt kívánják megőrizni - a lehetőségek szerint - építéskultúrájukat, népviseletüket, szokásaikat is. Püspöklak egy völgyben húzódó, egy főutcás település, keskeny, de KIÁLLÍTÁS mély parcellákkal. Az épületek oromfalakkal fordulnak az utca felé. Jellegzetes az eredetileg háromosztatú elrendezés, a középen levő konyhából lehet a szobába és a kamrába jutni. A konyha előtt pitvar található. Az épülethez - akár közvetlenül is csatlakoznak a gazdasági, állattartási épületek. A kert a gyümölcsössel folytatódik. Az idők folyamán alakult ki az épület hosszában a hangsúlyos ereszkiugrásból a tornác, néhány díszesen faragott fa oszlop még ma is megcsodálható. Az épületek jobbára vályogból, majd tégla-vályog kombinációval épültek. Fachwerkes megoldás ritkán fordult elő. Reméljük, hogy a jövőben sikerül megvalósítani a még fellelhető sváb szecessziós emlékek dokumentálását és megmentését, amivel teljesebbé lehet tenni egy nép kulturális örökségét. * Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Nicolaus Lenau Egyesület Pécs rendezésében megnyílt kiállításon Bayer Ferenc a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata nevében, Sisa Béla pedig az OMvH képviseletében köszöntötte a látogatókat. A kiállítás március 8-ig tekinthető meg a Pincegalériában. Horváth Edina SVÁB ÉPÍTÉSKULTÚRA BARANYA MEGYÉBEN Kommentár Érdekes és tanulságos megismerkedni egy külföldi szakember véleményével. Azzal, hogyan látja ő műemlékvédelmünk elveit, jogi szabályozását, intézményeit, módszereit és eredményeit. Különösen érdekes ez akkor, ha egy más kultúrkörből érkezett, nyelvünket is jól bíró kollegának, a Műegyetem ösztöndíjasának az eszmefuttatását vehetjük kézbe, olyasvalakiét, aki fontosnak tartotta, hogy magyarra fordítsa és a miénkkel összevesse hazája műemlékvédelmi törvényét. Szíria építészeti-régészeti emlékeit az építészettörténetből többé-kevésbé ismerjük, műemlékvédelmét azonban alig. Ezért még érdekesebb a kolléga véleménye. Igazában a két törvény részletes összehasonlítása szolgál majd figyelemreméltó tanulsággal, még ha e rövid, első pillantásra vázlatnak tekinthető írás alapján úgy tűnik is, hogy a szíriai jogszabály egy hagyományosabb felfogást követ. Reméljük találkozunk majd a téma bővebb kifejtésével is. Egy jótanács, a magyar szabályozás sajátosságainak megfelelően a múzeumokról szóló új törvényt is célszerű bevonni a vizsgálatba, csakúgy mint a Büntető Törvénykönyvet, amelyben a műemlékrombolás Mohna al-Sued által hiányolt büntetési tételei is megtalálhatók dr. Petravich András Örömmel adtunk helyt mind Mohna al-Sued, mind pedig Petravich András írásának, s örömmel vesszük, ha akár a műemléki törvényről akár a magyar műemlékvédelem elveiről és gyakorlatáról külföldi kollégák is elmondják véleményüket. (a szerk.) Népi építészetről az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány „Népi műemlékeink védelme” címmel tudományos ülést tartott Az ülésszakot Klebelsberg Éva, az Alapítvány elnöke köszöntötte, majd Sisa Béla (OMvH) adott tájékoztatót a magyarországi népi műemlékek helyezetéről. Pataky Emőke (OMvH) a Tisztántúl népi műemlékeinek kutatásáról és állapotáról számolt be. Az ülést Kottmayer Tibor etnográfus a falusi építőmesterségek megőrzéséről tartott előadása, s ezt követően tartalmas eszmecsere zárta.