Hommage a Petőfi Sándor Képzőművészek hódolata (Home Galéria, Budapest, 2008)

Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok (részlet) Pest, 184.­ február

Next