MúzeumCafé, 2015 (9. évfolyam, 45-50. szám)
2015/1. február-március / 45. szám • Újhullám - A rendszerváltás hatása a hazai muzeológiában
Hívószavak 2014 utolsó napja figyelemre méltó sikert hozott a szegedi Móra Ferenc Múzeumban: a három kiállítóhelyen bemutatott párhuzamos „fáraó” -kiállításokat a főépületben az óegyiptomi vallás és az uralkodók emlékeivel, a Fekete -ázban a mumifikálás rejtelmeivel, a Hass Galériában pedig a temetkezési szokásokkal ismerkedhettek meg az érdeklődők a december végi zárás napjáig összesen 114 ezer látogató kereste fel. Márpedig legalábbis a múzeum által kiadott közlemény szerint korábban soha ennyien nem jártak még egyetlen hazai vidéki közgyűjtemény egyetlen időszaki tárlatán sem. Persze, tudjuk, egyegy múzeumi siker mögött több minden állhat. Van, ahol maga az intézmény neve a hívószó: a párizsi Louvre például évek óta vezeti a múzeumi látogatottsági listákat a maga rendre évi 8,6- ( millió feletti látogatószámával. Iga pedig egy ilyen sztárintézmény még „házhoz is megy”...: a New York-i Museum of Modern Art gyűjteményéből összeállított válogatást 2004-ben Berlinben 1,2 millióan látták. Ugyancsak jó vonzerő, ha egy patinás intézmény új fiókot nyit: 2000-ben Londonban a Tate Modern nyitókiállítására hat hét alatt egymillió ember zsúfolódott be. Vannak aztán a mindig mindenhol beváló művészi húzónevek: 2008 októbere és 2009 februárja között a párizsi Grand Palais-ba a Picasso és a mesterek című tárlatra 700 ezer. 2010. április 1. és augusztus 16. között a New York Metropolitan Picasso-retrospektívjére több mint 703 ezernapi átlagban (1700) látogató volt kíváncsi. 2008. szeptember 6. és december 8.között Van Gogh 68 ezer főt vonzott a bécsi Albertinába, de a budapesti Szépművészeti Múzeum két évvel korábbi Van Gogh-tárlatát is 483 ezren látták (amivel abban az évben az volt a világ 16. leglátogatottabb kiállítása). Magyarországon egyébként a legtöbb látogatót mindmáig a Magyar Nemzeti Galéria 1983. február 24. és július 26. között látható Mátyás király és a reneszánsz című tárlata vonzotta: ezt 660 ezren tekintették meg. Jót tesz aztán persze a látogatottságnak akármiféle „botrány is: a máig rejtőzködő angol graffiti művész, Banksy 2009-es kiállításán a bristoli múzeumban háromszázezren tolongtak. De az igazán „tutit mégiscsak David Wilson, a British Museum egykori igazgatója mondta meg: miután szerinte bizonyos szavak a kiállítások címeiben szinte mágikus erővel hatnak a közönségre, a világ leglátogatottabb kiállítását alighanem „A fáraók impresszionista aranya” címmel lehetne elérni... Ebből a „fáraók most éppen Szegeden bizonyítottak. Martos Gábor