MúzeumCafé, 2021 (15. évfolyam, 81-86. szám)
2021/1–2. február–április / 81–82. szám • Zene - többszólamúság, emlékezet - múzeumőr - Iván Viktória: „A történettudomány nem azonos a történeti emlékezettel” – Varga Benedek
látogatója legyen, hanem hogy a lehető legtöbb embernek tudjon a lehető legmagasabb szinten kulturális élményt adni. Ez nagy különbség. Egyensúlyt kell tudnunk teremteni különféle szempontok és elvárások között. Nem lehet engedni a kulturális tartalom nívójából, a megformálás tökéletességéből, de közben mindenképpen relevánsnak és közérthetőnek kell lennünk, s tetejébe a költségvetést is tartanunk kell. A határon túli múzeumokkal való kapcsolatok tekintetében milyen lehetőségeket lát? ¶ Sokáig egyszerűen kiállításokat vittünk, például Erdélybe, és restaurátor-továbbképzéseket szerveztünk. Ezek fontos dolgok, amelyeket meg kell őrizni, de többre van szükség. Közös projektek kellenek, akár itt Budapesten is, hogy ők is meg tudjanak mutatkozni. Ilyen projektünk volt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Anna Asszonysors a XX. században kiállításának a meghívása. A kiállítás alapötlete lenyűgözött. Valós élettörténetek elemeiből épült fel egy bevallottan fiktív élettörténet, egy 20. századi erdélyi nő életének súlyos döntéséről, amitől függően kétféle párhuzamos sors rajzolódott ki. A történeti múzeum alapvetően és joggal elutasítja a fikciót, hiszen autentikussága kerül veszélybe, ha megsérti a tárgyak eredeti kontextusát és képzelt történetet illusztrál vele. Itt azonban a látogató az első perctől tudta, hogy fikcióval találkozik. Ez az élet nem egy valós személy levéltárakban és múzeumokban megkutatott története, hanem, mint egy regény, képzeletbeli, mégis valóságos elemekből épül fel. Az etnográfia, a történettudomány, a szociológia és a muzeológia eszköztárával rekonstruálták a székely kollégák a különböző élethelyzetek tárgyi és szellemi világát az 1930-as és 1980-as évek közötti Erdélyben, idézték fel a társadalmi rendszerek változásait, aminek vezérfonala volt a fiktív sors, ez vezette a látogatót. Így született újjá Budapesten a kiállítás Anna Változatok székely aszszonysorsra címmel. Nyilván rá lehet mutatni, hogy a kiállítás legalább annyit mondott az alkotók nézőpontjáról, mint a korszakról, ám ez vajon melyik kiállításra nem áll? A szakma is elismerte a teljesítményeket? ¶ 2017-ben megnyitottuk a Málenkij Robot Emlékhelyet, amit 2018-ban beválogattak az Év Európai Múzeuma shortlistjére, 2019-ben a kínai Lisi-kiállításunkon alkalmazott digitális technológiával elnyertük az ICOM AVICOM nagydíját, és a Málenkij Robot Emlékhelyről készített filmmel első helyezést értünk el Sanghajban, 2020-ban az említett kínai projektünk az ICOM Best in Heritage