Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-06 / 1. szám
I Január 6. 1. szám. XXXIII. é TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK IVE UNT IDEIN! VASÁRNAP Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányai utcza 20-ik szám alatt. Felhívás előfizetésre. Lapunk a XXXIII-ik évfolyamba lépett, melyből már a tizenhetedik esztendőt kezdem meg én, tisztelettel alulírott szerkesztő, aki pár év előtt áldozatot is hoztam azért, hogy városunknak ezt a régi közművelődési intézményét megmentsem a végleges bukástól, akkor, amikor csődbe jutott. Nyolcz szerkesztő elődöm volt, úgymint : Maár József ügyvéd 1875. szept. 28-tól 1877. jan. 23-ig Lajos György városi liszti ügyész 1877. jan. 23-tól 1878-ig. Nyirő Sándor városi liszti ügyész 1878. jan.1-tól 1879-ig. és 1881. jan. 1-től 1884-ig. Szabó Péter kincstári alügyész 1879. jan. 1-től febr. 25-ig. Klempár József bányaesküdt 1879. febr. 25-től 1881-ig. Csák Alajos min. rendfőnök 1884-től 1885.1 j aug. 10-ig. Palmer Andor bányabiztos 1885. aug. 10-től 1888-ig. Dr. Harácsek Imre ügyvéd 1888. jan. 1-től 1891-ig. Nyugosznak már a tisztes derék irodalmi harczosok, Csák Alajos rendfőnök kivételével, mindannyian. Én pedig elértem azt, midőn annyi időt töltöttem egymagam ebben a nehéz munkában, mint ők mind a nyolcvan, mert 1891. január 1. óta vagyok ez öreg lapnak megöregedett szerkesztője. Hogy közönségünk jóindulattal tömörül lapunk mellett, az annak létjogosultságát napnál fényesebben igazolja. A munkában nem állok egyedül, hiszen azt magára hagyottan a legerősebb ember sem bírná el. Jónevű, tevékeny munkatársak tömörülnek a végvidéki lap szerény zászlója alá s leghívebb munkatársunk maga a nagyközönség. Az újév valósággal beköszöntött, annak első számával beköszöntünk mi is és kérjük a további szives jóindulatot, a kitartó pártfogást. A Nagybánya és Vidéke előfizetési árai az összes nyomdai és egyéb munkák drágulása daczára is marad a régi, a 33 év előtti, vagyis: Egész évre . 8 korona. Fél évre . . 4 „ Negyed évre 2 „ Tisztelettel Révész János. 6L^Uy^°^~ A múlt év anyakönyve. 1906. évi ügyforgalma a nagybányai állami anyakönyvi kerület hivatalának. Az elmúlt 1906. évben született 445, meghalt 400, házasság köttetett 113. Részletezve: A 445 szülöttből fiú 228, leány 217, ezek közül halva született 19 éspedig fiú 10, leány 9. Vallás szerint elkülönítve: Róm. kath. fiú 83, leány 76, ev. ref. fiú 26, leány 31, gör. kath. fiú 89, leány 91, ág. hitv. evang. fiú 1, leány 1, izraelita fiú 29, leány 18. A halvaszületett gyermekből róm. kath. fiú 3, leány 2, ev. ref. fiú 3, leány 1, gör. kath. fiú 3, leány 3, izraelita fiú 1, leány 3, izraelita fiú 1, leány 3. Törvénytelen gyermek volt 46 és pedig róm. kath. fiú, leány 8, ev. ref. fiú 3, leány 1, gör. kath. fiú 10, leány 14, izraelita fiú 2, leány 1. Ikerszülés három esetben volt éspedig 2 fiú gör. kath. 1 fiú és 1 leány, gör. kath., 1 fiú és 1 leány Külföldön született 1 fiú róm. kath., külföldi illetőségű 1 leány ev. ref. és 1 leány izraelita. Az elhalt 400-ból férfi volt 198, nő 202, a 19 halvaszülöttekkel együtt. Vallás szerint elhalt róm. kath. férfi 79, nő 80 ev. ref. férfi 26, nő 32; gör. kath. férfi 76, nő 82 ág. hitv. evang. férfi 4, nő 2; izraelita férfi 12, nő 6 egy felakasztva talált férfi vallása ismeretlen. Külföldi illetőségű volt halálozás : 1 róm. kath. nő. Utóanyakönyvezés három esetben eszközöltetett és pedig egy 1891. évben elhalt gör. kath férfi, egy 1887. évben elhalt gör. kath. férfi és egy 1885. évben elhalt róm. kath. férfi. Kórházban halt el 8 férfi és 7 nő. Az elhaltak korszerinti osztályozása: 1 — 5 éves korban 195, 6 —10 éves korban 10, 11—15 éves korban 8, 16—20 éves korban 14, 21 — 25 éves korban 5, 26 — 30 éves korban 10, 31—35 éves korban 4, 36-40 éves korban 12, 41—45 éves korban 14, 46—50 éves éves korban 19, 51 — 55 éves korban 11, 56-60 éves korban 13, 61 — 65 éves korban 16, 66—70 éves korban 21, 71—75 éves korban 11, 76 — 80 éves korban 19, 81 — 85 éves korban 6, 86—90 éves korban 10. A halál oka : Agyhártyagyuladásban meghalt 6, agykorban 31, aszályban 6, agyhüdésben 14, aszthmában 4, agylágyulásban 1, agyszélhüdésben 1, aszkórban 1, álképlet a mellben 1, álképlet a hasban 1, alkoholos rezgöryben 2, bélhurutban 29, brigtkórban 2, csontszóban 1, csontgennyesedésben 1, őskórban 1, gyomorhurutban 3, görvélykórban 1, genyvérben 1, hasmenésben 2, hörglobban 2, hörghurutban 7, hashártyalóbban 4, hasvízkórban 4, hasi hagymázban 4, halvaszületett 19, izületi csuzban 1, kimerülésben 1, kanyaróban 4, koraszületésben 4, tuskongeritásban 1, májdaganatban 2, mellhártyagyuladásban 1, méhrákban 1, májrákban 1, nehézszülésben 1, nehéz fogzásban 1, nehézkorban 1, nyirkedénylobban 1, nyelvrákban 1, orbánczban 3, rángásokban 8, rezgörjben 1, skarlátban 2, szivbillentyűbántalomban 11, szamárhurutban 5, szervüszökben 1, szivhüdésben 15, szivburoklobban 1, torokgyíkban 3, tüdővizenyőben 1, tüdőhurutban 1, tüdőgyuladásban 48, tüdőgümőkórban 44, tüdőüszökben 1, tiphoidban 1, torokdaganatban 1, tüdőbélgümőben 2, vérhányásban 1, vízkórban 1, vesegyuladásban 6, végelgyengülésben 5, vérszegénységben 1, vizkórban 1, veleszületett gyengeségbélNsis,öngyilkosság ~íTés" 1 pedig 1 lövés, 1 phosphormérgezés, 1 akasztás által. Szerencsétlenségek: 1 széngázmérgezés, 1 kútbaesett, 1 szabad vízbe esett, 1 ló által gázoltatott el, 1 koponyarepedés irányában köleszakadás által, 1 lezuhanó faág által agyonüttetett. Egy utóanyakönyvezésnél a halál oka ismeretlen. A születések és halálozások vallás szerinti megosztása : Született róm. kath. fiú 83, leány 76, összesen 159, meghalt férfi 79, nő 80, összesen 159, tehát egyenlő; ev. ref. fiú 26, leány 31, összesen 57, meghalt férfi 26, nő 32* * * összesen 58, apadás 1; gör. kath. született fiú 89, leány 91, összesen 180, meghalt férfi 77, nő 82, összesen 159, szaporodás 21 , ág. hitv. evang. született fiú 1, leány 1, összesen 2, meghalt férfi 4, nő 2, összesen 6, apadás 4, izraelita született fiú 29, leány 18, összesen 47, meghalt férfi 12, nő 6, összesen 18, szaporodás 29. A múlt évben megkötött 113 házasság vallás szerint a következőleg oszlik meg: Róm. kath. 22, ev. ref. 8, gör. kath. 33, ág. hitv. evang. 1, izraelita 5. Vegyesek: Róm. kath. és ev. ref. 8, róm. kath. és gör. kath 29, róm. kath. és ág. hitv. evang. 1, ev. A kufsteini madarak. A császár tornyán zúzos téli fellegzeret szitálva, némán kavarog; Fehér ködzászló, melyet szél emelget, Lavina, melyet egy szírt elfogott. Kufstein kővára, durva sziklafészek, Mered sötéten a felhő alatt; Körül, az égben, hótakarta bérezek, Jeges mamuthok, állnak sorfalat. Börtöne kővár, e magas koporsó, Nyomor és bánat, kín hona e fal. Rab itt mindenki, első mint utolsó, A fele bűnös, a fele magyar. Azok raboltak, öltek, gyújtogattak, A mig a végzet rajtok nem ütött, Eme szegények, bús élőhalottak, A hont szerették mindenek fölött, Fönn a toronyban,közelebb az éghez, Hogy jobban lássa szenvedésüket, A Rendszer bűnét, mely büntet s kivégez, Dölyfét, mely szikla, vak, vad és süket,) Boltos czellában két bús honleány ül, Blanka és Klára évek óta már, Halkan beszélnek, — ne hallja silány fül ! A börtönőr az ajtón lesben áll. Alacsony lények, telve rút gyanúval, A zord parancsnok s a bősz porkoláb ; Kegyetlen’ bánnak a két vértanúval; Hol vastag a fej, durva ott a láb. Lelköket bántja e nők büszkesége, Mit bennök tiszta öntudat fakaszt, Ártatlanságuk végső menedéke : És összetörni, zúzni vágynak azt. Mi volt a vétkük? nem kérdi e szolga, Űzött honvédnek adtak enni tán. Azt látja csak, hogy szenved évek olta , kegyelmet kérni egyik sem kivan. . . . Bűn, lázadás van e két nő szivében, Szemökbe gőg ül, ajkukon dacz él. Kiűzöm azt én, — gondolá, — kitépem ! Ha nő, hajoljék ! törjön, ha aczál! . . . Úgy tör be rajok, durván, reggel, este, Mintha közelgne lánczon a pokol, Hogy összerendül bágyadt lelke, teste, S fehéren áll föl a két nőfogoly. Ki tudna más úgy ajtót betaszítni, Hogy beledöngjön fal és boltozat ?. . . Lánczos rabokkal igy jő takarítni, A porkoláb úr étket igy házat. Rémes hírekkel van teli a szája: Ma ezt ölik meg, holnap azt viszik. A dummer Ungart mind bitófa várja, Majd meglátják még, hogyha nem hiszik. Más a világ ma, másnak áll a vásár ! Pusztuljanak ki a hún tolvajok! Éljen a német! Dreimal hoch a császár! Miénk a fegyver és mienk a jog ! A sápadt hölgyek egy szót nem felelnek, Mosolygva állnak a kereszt alatt, Bár fáj a szó a honféltő kebelnek És tépi lelkök siró gondolat. A szív sajoghat, derültek az orczák : Kínozz rabszolga ! nem bírsz mi velünk!.. Hősök hazája, szegény Magyarország, Mártírok földe, értted szenvedünk! . . . * Zördül az ajtó, aztán becsapódik, Az óriási porkoláb belép. Madárhálót hoz, abba’ küzd, halódik Összezsúfolva: czinke, csíz, veréb. —Ma fogtuk, — mondja, — apraját megeszszük — Nagyját eladjuk lenn a piaczon. Az árát Bécsben takarékba teszszük ; Szegény profósznak jó egy kis haszon.« »A havas erdőn szemet nem találva, Erre vonulnak a kis madarak. Fáradtan, éhen leszállnak a várba S hálomba csalja őket itt a mag. Csirregve lőnek enni ablakomba ; Az ingyen Frühstück Ízlik ám nekik ; De hát a Gastwirt egy kicsit goromba És ők a Zech-et drágán fizetik !< Kaczag rekedten, durván! Csapás, A vad orányok, nevethettek így. Az ablakon, kalitban, egy kanári Csúfot fütyül rá, irigy vagy, irigy !