Napi Gazdaság, 1996. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1996-07-01 / 150. szám
I ■ ■ mellékletünkben: SOK „A KIVÉTELES" /) ÜZLETI IRÁNYTŰ KÖZBESZERZÉS ^ m (11. oldal) _________(3. OLDAL)_________ I----7 /r\ fT\\ INGATLANPIAC GYÓGYESZKÖZÖKRE ff) \ &z/ /ll ( 'Ss\ [fni oldal) . . 1,3 MILLIÁRDOT KÖLTÜNK \\JJ // \\ V A/'/l WJ J VÁSÁROK ÉS KIÁLLÍTÁSOK (4 OLDAL) ( (J /L-A VJ I I U (VV )[ (J (t------^ (13. Oldal) BEFEKTETŐ MELLÉKLET ----------------------------------------------------------------A ^14 pMpR0 (7-10 OLDAL) | QQIQIGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP (OL)__ AZ INFLÁCIÓ TERMÉSZETE A központi lépések gyorsítják az áremelkedést A tavalyi év egyik legszembetűnőbb jellemzője a megelőző évekénél lényegesen gyorsabb növekedési ütemű infláció volt - olvasható a Gazdasági Fórumhoz készült első tanulmányban, amely a magyarországi infláció természetrajzát elemzi. A fogyasztói árakon mért éves infláció 1991 és 1994 között folyamatosan mérséklődött - 35 százalékról előbb 23-ra, illetve tavalyelőtt 18,8 százalékra -, 1995-ben több hónapban is 30 százalék fölé emelkedett, éves átlagban pedig 28-29 százalékot tett ki. A tanulmány szerint az infláció tavalyi felgyorsulása elsősorban több, egyszer ható központi intézkedés nyomán következett be. Míg a ’90-es évek elején alapvetően a költségtényezők alakították az inflációs rátát, a legutóbbi két évben megváltozott a helyzet. Tavalyelőtt, de még inkább 1995-ben elsősorban a hatósági árintézkedések - a központi áremelések, kisebb mértékben pedig a vámpótlék és a csúszóárfolyam bevezetése miatti árfolyam-korrekciók - fejtettek ki áremelő hatást. Tavaly új jelenség volt a fogyasztói és a termelői árak csaknem azonos mértékű növekedése. Különösen figyelemre méltó, hogy az ipari termelői árakon mért infláció alig több mint 10 százalékról 30 százalék közelébe emelkedett. (Folytatás a 3. oldalon) A fogyasztói árindexek alakulása árufőcsoportok szerint 1990:100 1991 1992 1993 1994 1995 Élelmiszerek 121,9 145,6 188,1 232,1 304,3 Szesz, dohányáru 125,1 149,6 177,5 206,6 248,1 Ruházati termékek 132,1 162,5 189,6 220,1 264,6 Tartós jogycikkek 131,7 150,7 167,1 186,8 231,6 Háztartási energia 181,0 259,2 311,8 348,3 522,5 Egyéb üzemanyagok 143,4 182,4 221,8 263,9 335,9 Szolgáltatások 141,9 178,8 221,9 267,0 336,4 Összesen 135,0 166,1 203,4 241,6 309,7 Az előző év: 100 Élelmiszerek 121,9 119,4 129,2 123,4 131,1 Szesz, dohányáru 125,1 119,6 118,6 116,4 120,1 Ruházati termékek 132,1 123,0 116,7 116,1 120,2 Tartós fogy. cikkek 131,7 114,3 111,0 111,8 124,0 Háztartási energia 181,0 143,2 120,3 111,7 150,0 Egyéb üzemanyagok 143,4 127,2 121,6 119,0 127,3 Szolgáltatások 141,9 126,0 124,1 120,3 126,0 Összesen 135,0 123,0 122,5 118,8 128,2 Forrás: KSH Statisztikai Közlemény, 1996 A jövő évi költségvetés irányelvei A Pénzügyminisztériumban véglegesítették a jövő évi költségvetési irányelveket. A kormány elé kerülő előterjesztésben a PM véleménye szerint tovább kell csökkenteni az államháztartás kiadásainak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányát. Az államháztartás elsődleges egyenlegét az ez évivel azonos szinten, a GDP 3,7 százalékában kell meghatározni, az úgynevezett GFS-rendszerben számított hiányt pedig alacsony szinten kell tartani - olvasható az MTI által ismertetett előterjesztésben. (Folytatás a 3. oldalon) G-7'Csúcs kérdőjelekkel Bár a hivatalos nyilatkozatok rendkívül sikeresnek minősítették a hetek szombaton végetért háromnapos csúcsértekezletét, amelyen a résztvevőknek a napirendre tűzött témák többségében sikerült közös álláspontot kialakítaniuk, megfigyelők mindazonáltal rámutatanak, hogy több kérdésben nem sikerült eloszlatni a bizonytalanságot. Az egyik ilyen kérdés a dollár árfolyamának alakulása, a csúcsértekezletről kiadott dokumentum ugyanis nem ad egyértelmű eligazítást a pénzpiacok számára a hetek szándékait illetően. A vezető ipari hatalmak - mint a szöveg rámutat - üdvözlik a dollár árfolyam-emelkedését, ezt azonban úgy is lehet érteni, hogy a jelenlegi kurzust kielégítőnek tartják, és úgy is, hogy további emelkedést tartanak szükségesnek. Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter a találkozó előtt egyértelművé tette, hogy Washington nem tartja kívánatosnak az amerikai valuta további erősödését, és ezt a véleményt a brit illetékesek is osztották. Jacques Chirac francia elnök azonban a szombati záró csúcsértekezleten ezzel ellentétes álláspontot hangoztatott. A résztvevők, mint ismeretes, nem tudtak megegyezni abban, hogy a Nemzetközi Valutalap a legszegényebb országok adósságainak könnyítése érdekében adja el aranykészletének 5 százalékát, és a döntést az IMF őszi ülésére halasztották, ami elsősorban az aranypiacokat bizonytalanította el. Bonn hevesen ellenzi az aranyeladást, és állítása szerint Olaszország, Ausztria és a skandináv államok is osztják álláspontját, ami elég a döntés megtorpedózásához. Kenneth Clarke brit pénzügyminiszter szerint azonban nem kétséges, hogy meg fog születni a döntés az arany eladásáról. Mindeközben magának a tömörülésnek a szerepét és jelentőségét illetően is növekednek a kétségek. Sokat változott a világ azóta, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország megalakította a hetek csoportját. Kína és az ázsiai „kistigrisek” ma már akkora gazdasági erőt képviselnek, hogy a G-7 döntései mind kevésbé meghatározóak a világgazdaság egészére és a pénzpiacokra nézve. (Reuter) _____________00 00. -----Ára: 80 Ft . A Hétfő, 1996. július 1. Újból az állam irányítja az egészségügyet? Adó váltaná fel a tb-járulékot Várhatóan a nyári szünet előtti utolsó kormányülésen tárgyalja a kabinet az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvény koncepcióját. A tervezet szerint a szaktárca nem tartja kizártnak, hogy az egészségügyi ellátásokat a jövőben állami forrásból, külön adóból finanszírozzák. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a tb területén a jövőben csak egy, a nyugdíjak és az egyéb pénzbeni ellátások felügyeletével foglalkozó önkormányzat működne. Minderről Kökény Mihály népjóléti államtitkár nyilatkozott az MTI-nek vasárnap az egészségügyi médiahajón. A Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára elmondta: a koncepcióban szereplő egyik alternatíva sem számol a tb-önkormányzatok felszámolásával. A jelenleginél azonban pontosabban kell körvonalazni a testületek hatáskörét és azt, hogy amennyiben önkormányzati igazgatás alatt marad az egészségbiztosítás, mekkora beleszólása legyen a szakmai kérdésekbe. A tervezet több változatot tartalmaz azzal kapcsolatban is, hogy milyen körű, nagyságú ellátás illesse meg a biztosítottakat a járulék, illetve az állampolgárt az adó fejében. A tárcának az az álláspontja, hogy a beteget a teljes ellátási vertikum megilleti. (Folytatás a 3. oldalon) ENERGIASZOLGÁLTATÓK RÉSZVÉNYE ÖNKORMÁNYZATOKNAK • Új határidő lesz az elosztásra Új időpont kijelölésével megegyezés születhet a privatizált gáz- és áramszolgáltatók részvényeinek felosztásáról. Erről tárgyaltak az SZDSZ-es polgármesterek szombaton Százhalombattán, ahol vendégként jelen volt Suchman Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter is. Amint az ülés utáni sajtótájékoztatón a miniszter az MTI-nek elmondta: a törvény szerint tavaly november végéig kellett volna a magánosított gázszolgáltató részvénytársaságok papírjainak 40, a villamosenergia-szolgáltatókának 25 százalékát megkapniuk az érintett öt régióba tartozó önkormányzatoknak. Az összesen 47 milliárd forint értékű részvények egymás közötti elosztásáról azonban a legtöbb helyen nem tudtak megegyezni az egyes települések. A törvény előírása szerint kétféle elosztási módra volt lehetőség: az önkormányzatok maguk dönthették el, hogy a vagyonarányos vagy a lélekszámarányos megoldást választják a megadott határidőig. A miniszter és az SZDSZ képviselői elhatározták: tíz napon belül szakmai konferenciát rendeznek a patthelyzetbe került érintettek részvételével, hogy újabb időpontot tűzzenek ki a részvények elosztására. Az SZDSZ szakértői azt javasolják majd az önkormányzatok liberális és szocialista vezetőinek, hogy mielőbb egyezzenek meg. Amennyiben ugyanis az új határidőig sem sikerül tető alá hozni a megállapodást, úgy automatikusan a lélekszámarányos megosztást kell választani, ami a kistelepülésekre nézve nem kedvező. Mától Írország az EU soros elnöke Fókuszban a monetáris unió és a foglalkoztatás Az Európai Unió féléves elnökségét hivatalosan ma veszi át Írország az elnök teendőket az elmúlt félévben betöltő, s ebbéli feladatait gyakorlatilag a néhány héttel ezelőtti milánói csúcstalálkozóval bevégző Olaszországtól. Az ír pénzügyiminiszter Dublin programját ismertető beszédében a monetáris unió előkészületeire, az EU pénzalapjainak elosztása körüli visszaélések elleni harcra és a munkanélküliség elleni hatékonyabb fellépésre helyezte a hangsúlyt. Ruairi Quinn szerint a következő hat hónap „kritikus fontosságú” a tervek szerint 1999 januárjában életbe lépő európai Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) szempontjából, ezért az ír elnökség alatt mind a nemzetközi pénzpiacok szereplőiben, mind az EU-tagországok lakosságában meg kívánják erősíteni az unió monetáris unió iránti elkötelezettségét. A tagországok pénzügyminisztereinek e heti tanácskozására készülve Quinn kijelentette: elérkezett az ideje, hogy világossá tegyék, mely tagországok esélyesek az EMU-ban való részvételre. Bár ennek megítélésében a közös valuta, az euro bevezetésére érett (azaz a szigorú maastrichti konvergencia-feltételeket teljesítő) országok 1997-bes gazdasági teljesítménye lesz a döntő, az elkövetkező hónapok Quinn szerint világossá teszik, mely országok vehetnek részt a monetáris unió „első körében”. (Folytatás a 2. oldalon) HÉTFŐI INTERJÚ OROSZ SÁNDORRAL Az ország sorsa az agrárágazattól függ Ma a magyar mezőgazdaságban egyre gyakrabban hangzik el, hogy szükség volna egy olyan átfogó agrárstratégiára, amely az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás folyamatában az ágazat helyét, szerepét meghatározná. Ez azonban még nincs kész, miközben az EU-kérdőívben a mezőgazdaságra és a halászatra vonatkozó kérdéseket rövidesen meg kell válaszolnia Magyarországnak. Hogyan látja Orosz Sándor, a Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke az agrárium jelenlegihelyzetét? Többek között erről is kérdeztük az MSZP-s képviselőt. - Milyen agrárstratégia „működik” ma az országban! - Leírt agrárstratégia nincs. Létező szándékok és azok eltérő voltából adódó fejlemények figyelhetők meg ma Magyarországon, s nem véletlen, hogy régebben is és most is sokait hangoztatták és hangoztatják: átfogó nemzeti stratégiára van szükség, mert csak egységes elhatározással lehet eredményt elérni. Az EU-kérdőív kitöltése azokat is rádöbbentette erre a hiányosságra, akik eddig más álláspontot képviseltek. A kérdőívet valós agrárstratégia nélkül nem lehet jól kitölteni. Válaszokat természetesen adunk, s bízom abban, hogy a lehető legjobb formában, de csak akkor, ha egyetértünk abban: a magyar modernizáció nem lehet sikeres az agrárgazdaság és a vidék modernizációja nélkül. Ugyanis ez az alapfeltétele a nemzeti agrárprogramnak is. A kormány modernizációs programjának három alappillére a szellemi kapacitás, az ország tranzit szerepe és az agrárgazdaság modernizációja. A kormány írásba fektetett agrárprogramja hosszú távon számol fejlett agrárgazdasággal. Ha már szóba került a kérdőív: a magyar mezőgazdaságot olyan versenyképes ágazatként kellene bemutatni, amely a nemzetgazdaság szempontjából fontos, exportorientált, s nemcsak a belpiacot látja el jó minőségű élelmiszerrel, hanem a külpiacon is növekvő eredményre törekszik. Ön hogyan látja ezt? - A legutóbbi két külföldi utazásom alkalmával - amikor is az osztrák Parlament mezőgazdasági bizottságának elnökével, majd ezt követően a Bundestag mezőgazdasági bizottságának elnökével tárgyaltam - lényegében ugyanezt kellett deklarálnom. Jeleztem a modernizációs program céljait, továbbá azt is, hogy az EU-n belüli változások céljai egybeesnek a magyar agrártörekvésekkel. Tudhatják tehát, hogy a magyar tárgyaló partner nem feltartott kézzel kíván a tárgyalóasztalhoz ülni. (Folytatás a 4. oldalon) VI. évf. 150. (1434.) szám. ENERGIAÜGYNÖKSÉGKÖZI I #1 IJ I I NAPI& dp Mfc I Világbanki támogatás Oroszországnak A Világbank két - összesen 525 millió dollár értékű - hitelt hagyott jóvá az orosz szénbányászat átalakításához, emellett további 150 millió dollárt adott Mercedes buszok vásárlására. A szénbányászat reformját elősegíteni hivatott nemzetközi támogatás a legjobbkor érkezett, hiszen Jelcin elnök kulcsfontosságú szavazórétegének gondjain enyhíthet az elnökválasztás második fordulójának előestéjén. A szibériai kuznyecki medence szénbányászai - akik a Szovjetunió utolsó éveiben kirobbantott sztrájkjaikkal nagyban hozzájárultak Jelcin hatalomra jutásához és a birodalom összeomlásához , az első fordulóban a jelenlegi államfő ellen szavaztak. A bányászok az elmúlt években nehéz helyzetbe kerültek, mivel az ágazat 1993-ban megkezdett reformjának jegyében 37 reménytelenül veszteséges bányát bezártak, és az állami támogatás - az árak felszabadításával párhuzamosan - a bruttó hazai termék 1,04 százalékáról 0,45 százalékra csökkent. Megszüntették ugyanakkor a vasutak állami támogatását is, így a fuvarköltség annyira megdrágult, hogy a távoli szibériai lelőhelyek nyersanyaga versenyképtelenné vált a csővezetéken mindehol elérhető és ráadásul a környezetet kevésbé szennyező földgázzal szemben. (Folytatás a 2. oldalon)