Napi Gazdaság, 1996. szeptember (6. évfolyam, 202-226. szám)
1996-09-30 / 226. szám
— NAPI&olokstás— IDEGENFORGALOM 1996. szeptember 31 Elkészült a turizmusról szóló törvény szakmai koncepciója Májusra a kormány elé kerülhet a tervezet Az Országos Idegenforgalmi Bizottság szeptember 18-i ülésén elfogadta a turizmusról szóló törvény koncepcióvázlatát. A tervezetet az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának és idegenforgalmi albizottságának elnökei készítették elő, 24 szakmai szervezet kapta meg véleményezésre, s így született meg a most elfogadott, alább közölt dokumentum. A többlépcsős egyeztetés után reálisnak tűnik, hogy májusra a kormány elé kerül a turizmusról szóló törvénytervezet - mondta Katona Tamás, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elnöke. Gellai Imre vezetésével létrejött a törvény részleteit kidolgozó szakértői csapat is, amelynek tagjai: Bozzay Andrásné, Czeglédi József, Drábik László és Lengyel Márton. A szakmai szervezetektől eddig visszaérkezett vélemények alapján a jogszabállyal kapcsolatban a következő általános igények fogalmazódtak meg: - a szakmához tartozó tevékenységeknek egységes szemléletű keretszabálya legyen, - hosszú távon segítse elő a turizmus fejlődését, - rögzítse az állami feladatokat, - segítse elő a szakmai érdekvédelmi tevékenységet, - illeszkedjen a turizmust érintő más szakterületek jogi szabályozásához, - illeszkedjen az EU elfogadott szabályozásaihoz. A következő témakörök részletes szabályozását tartják szükségesnek a törvényben. - Célmeghatározás. (A tudatos fejlesztés jogi alátámasztása.) - A turizmus alapfogalmainak meghatározása, az idesorolt tevékenységek, illetve résztvevők felsorolásával. - Az állami szerepvállalás a turizmus működési feltételeiben. - A turizmus irányításának helye az államigazgatáson belül. - A turizmus intézményrendszere. - A fejlesztés forrásai (központosított állami, önkormányzati) és azok felhasználásának elvei. - A hatóságok, regionális, területi szervek turisztikai feladatainak, kötelezettségeinek meghatározása. - A szakmai érdekképviselet, kamara feladatai. - A vállalkozók szerepe. A szakmai vélemények alapján az OIB-nek az az álláspontja, hogy folytatódjon a turisztikai tevékenységeket szabályozó rendeletek előkészítése, amelyek a jövőben is hasonló szintű jogszabályokként irányítják az ágazatot. A túlzottan részletes szabályozás hosszú távon akadályozhatja az ágazat dinamikus fejlődését, a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodást. A turizmusról szóló törvény a szakma fejlődésének, működésének elveit rögzíti keretjogszabályként s a legmagasabb, állami szintű feladatokból kiindulva elsősorban a turizmus tudatos fejlesztésének gazdasági alapjait, intézményrendszerét szabályozza hosszú távon. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a turisztikai törvény szakmai koncepciójaként a következő szerkezet vázolható fel: I. Bevezetés: A törvény célja a turizmus fejlődésének, nemzetgazdasági szerepének erősítése - a kedvező országkép alakításának fontos eszköze - az ország természeti, kulturális értékeinek megóvással egybekötött hasznosítása - gazdasági, szociális szerepe - a jogharmonizáció elősegítése - a turisztikai vállalkozások működési feltételeinek szabályozása II. A turizmus fogalmainak meghatározása 1. Alapfogalmak 2. A turizmusban részt vevők körének meghatározása 3. A turisztikai tevékenységek és azok jogi szabályozásának elvei III. A turizmus szervezeti rendszere, feladatok, hatáskörök 1. Állami irányítás és felügyelet - Országgyűlés - állandó bizottságok - A kormány szakmai felügyelete - szaktárca - Országos Idegenforgalmi Bizottság - Regionális/megyei/települési irányító, koordinációs szervezet - A turizmus interszektorális jellegére tekintettel a kapcsolódó érintett szakigazgatási területek koordinációja (közbiztonság, természetvédelem, kultúra, területfejlesztés) 2. Nonprofit szervezeti rendszer (marketing és információs végrehajtó szervezet) - Országos regionális marketingszervezetek - Információs irodahálózat 3. Gazdasági önkormányzatok, szakmai érdekképviseletek - Kamara - Szövetségek 4. Oktatás 5. A turisztikai tevékenységek szakmai ellenőrzése - ellenőrző szervezet - hatáskör - szankciók IV. A turizmus fejlődésének feltételei, eszközrendszere 1. Hosszú távú turizmuspolitikai elvek rögzítése 2. 4-5 évenként készülő stratégia 3. A fejlesztés anyagi forrásai: A stratégia tartalmazza a kijelölt célok eléréséhez szükséges anyagi források keletkezését, ezen belül a központosított állami, a regionális, önkormányzati alapok képzésének (célelőirányzat) elveit. 3. A fejlesztési források felhasználásának szabályozása: A 2. pontban meghatározott alapokból megvalósuló központi, regionális, megyei, települési fejlesztések, marketingtevékenység. 4. A turizmus tudatos fejlesztéséhez szükséges tervezés, az ösztönző közgazdasági feltételek elvei, hosszú távú pénzügyi keretszabályozás, szankcionálás V. A turizmus nemzetközi kapcsolatrendszere VI. Átmeneti rendelkezések KÖZGYŰLÉS ELÉ KERÜL A TAXIPROBLÉMA Egymilliárd forintra nő Budapest idegenforgalmi alapja A főváros turizmuspolitikájáról, idegenforgalmi alapjának felhasználásáról és a Budapesti Turisztikai Hivatal tevékenységéről adott tájékoztatást egy nemrégiben tartott sajtóbeszélgetésen Schiffer János főpolgármester-helyettes. Az utóbbi időben több kedvező irányú változás is történt a fővárosi turizmus ügyeinek irányításában. A fővárosi közgyűlés tavaly elfogadta Budapest turisztikai koncepcióját, s ennek eredményeként az idén áprilisban végre létrejött a Budapesti Turisztikai Hivatal. A főpolgármester-helyettes tájékoztatása szerint megkezdődött a főváros idegenforgalmi marketingtervének kidolgozása, s októberre elkészül a már régóta várt rendezvénynaptár is. A főváros illetékesei szeptember folyamán beszámoltak az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak az idegenforgalmi alap felhasználásáról. Az idén 700 millió forint a kerületekhez befolyó idegenforgalmi adóból és az ahhoz társuló költségvetési támogatásból létrehozott alap nagysága, 1997-ben várhatóan már egymilliárd forint lesz. Az alap 40 százaléka visszakerül a kerületekhez, a fennmaradó rész - idén mintegy 400 millió forint - felhasználásáról központilag döntenek. Bár a kerületek elleni panaszként hangzott el, hogy nem minden esetben idegenforgalmi célra használják fel a hozzájuk került összeget, kiderült, hogy a fővárosi kezelésben maradó rész 15 százalékát, mintegy 60 millió forintot sem közvetlen idegenforgalmi célokra fordították, hanem a fővárosi költségvetésbe került. Az alapban maradó összeget a pályázati rendszerben meghirdetett feladatok mellett különféle célelőirányzatok megvalósítására használják fel. Ez olyan kisebb, de látványos beruházásokat jelent, mint például zenepavilonok felállítása, további épületek kivilágítása, a margitszigeti állatkert rendbehozatala. A problémák között említette Schiffer János a közbiztonság és a köztisztaság hiányosságai mellett az idegenek eligazítására szolgáló táblák, illetve komplex információs rendszer hiányát. Ez utóbbiakat pályázati úton próbálják orvosolni. Az információs rendszer kialakítására hirdetett pályázatot a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. nyerte meg a Topolisz Térinformatikai Stúdió Kft.-vel közösen. A rendszer üzemeltetésére és a további értékesítésre a pályázó felek közös társaságot hoznak létre. Az érintésre működő számítógépes rendszer három idegen nyelven nyújt tájékoztatást - térképes útbaigazítással -, s a rendszerhez fotó- és videoanyag is csatlakoztatható. A főváros turisztikailag leglátogatottabb pontjain várhatóan már idén nyolc ilyen gépet állítanak fel. Az év végéig négyre nő a Tourinform budapesti irodáinak száma. Januártól remélhetőleg megkezdődhet a tömegközlekedési eszközök igénybevételére és a múzeumi belépésre feljogosító, három napig érvényes Budapest-kártya árusítása. Kedvező változás várható a taxiügyben is: a fővárosi közgyűlés még az idén határozatot hoz a drosztrendszer működéséről. N. É. Az oldalt szerkesztette: Nagy Éva Vendégváró Komárom Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye után harmadikként Komárom megye is megjelentette Vendégváró útikönyvét. A könyv nem csupán az idegenforgalmi látványosságokra és azok történelmi múltjára hívja fel a figyelmet, de az ügyintézéshez szükséges információkkal is szolgál. Készülőben van Tolna és Pest megye hasonló idegenforgalmi kiadványa is. A sorozat célja, hogy végül az ország összes megyéje rendelkezzen ilyen kiadvánnyal. H. K. K. Budapesten is üzemeltet irodát a BTA Október közepétől a magyar nagyközönség számára is elérhetővé válnak a brit idegenforgalmi hivatal, a British Tourist Authority (BTA) szolgáltatásai - tudta meg a NAPI Gazdaság Bencze Imrétől, a BTA magyarországi tevékenységének koordinátorától. A BTA prospektusaihoz a magyar utazási irodák már 1992 óta hozzáférhettek a Skyline Tickets repülőjegyirodában, amely azonban az érdeklődő nagyközönség fogadására - méretei miatt - alkalmatlan volt. A BTA most megnyíló információszolgáltató képviselete is aközben új helyre költözött -repülőjegy-irodában kap helyet, de kibővült tevékenységéhez ezentúl önálló stábbal is rendelkezni fog. Hasonló, a nagyközönség számára is nyitott irodát a volt szocialista országok közül eddig csak Prágában üzemeltet pár hete a BTA. N. É. Kistérségi pályáztatás Borsodban A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 1992-ben hozta létre önálló idegenforgalmi hivatalát, amely a napokban idegenforgalmi tanácskozást rendezett Miskolcon. A megye jövőjében fontos szerepe van az idegenforgalomnak. A kormány által tavaly decemberben elfogadott térségi program is prioritást ad a fejlesztésben a turizmusnak. A tanácskozáson elhangzott, hogy a különböző minisztériumoktól a megyének szánt fejlesztési források a jövőben egy kézbe, a megyei fejlesztési tanácshoz kerülnek. Körvonalaiban megfogalmazódott az is, mely stratégiai célokra költhetők ezek a milliárdok. A megyét idegenforgalmilag 11 kistérségre osztották, amelyekben a helyi vállalkozók külön pályázhatnak a kizárólagosan e térségek fejlesztésére kiírt programokra. A legfontosabb cél az, hogy az ötéves fejlesztési stratégia a szakma széles körének bevonásával készüljön és a helyi szándékokon, fejlesztési elképzeléseken, kezdeményezéseken alapuljon. I. S. GARANTÁLT JÖVEDELEM Kedvelik a turisták a lakásbérlést A panziósok és fizetővendéglátók szövetsége, a PansioCentrum két éve vezette be új szolgáltatásként komplett lakások bérlési lehetőségét a Magyarországra látogató turisták számára. Szolgáltatásuk újdonsága, hogy a tagok tulajdonában lévő lakásokból hálózatot szerveztek. A hálózatba belépő lakástulajdonosok mentesülnek a fenntartás, üzemeltetés költségei, a kereslet változásából adódó kockázat és a kiadás szervezésével, a vendég fogadásával járó munka alól. A tulajdonosok az egyszobás, két személy elhelyezésére alkalmas, többnyire 25-30 négyzetméteres nagyságú lakások kiadásáért fix összeget, évi 600 ezer forintot kapnak. (Feltéve, hogy a megvétel előtt a PansioCentrum választotta ki az ingatlant). A kockázatmentes, garantált bevételnek természetesen ára van, hiszen szerencsés esetben, magas foglaltsági szint elérése esetén a lakásra jutó bevétel 600 ezer forint feletti részéből az üzemeltető a tulajdonostól átvállalt költségek fedezése mellett munkájáért jelentős jövedelemhez is juthat. A szövetség elnöke, Fellner Tibor a kiadó lakások iránt tapasztalható felfutó keresletről számolt be lapunknak. Tájékoztatása szerint a kizárólag fizetővendégeknek fenntartott lakások jelenleg 70 százalékos telítettséggel működnek hálózatukban. A 140 tagú szövetség tagjai közül tizenketten rendelkeznek kiadható lakással. A csaknem száz kiadó lakás mindegyike Budapesten található, a VI-VII. kerületben. A tapasztalatok szerint a kiadó lakások iránt nagyobb a kereslet, mint a panziók iránt. Ez a jövedelmezőségben is tükröződik: egy éjszakáért 80-100 márkát fizetnek a turisták. A lakások 30 százaléka magyar kézben van, a többi tulajdonosa viszont külföldi, elsősorban svájci, brit és német befektető, de egyre több osztrák és olasz vállalkozó is szívesen beszállna az idegenforgalom eme új ágába Magyarországon. S. R. Csak az ezredfordulón indul be a növekedés Ausztriában Bécsi tudósítónktól Folytatódik az osztrák idegenforgalom hanyatlása, sőt az ágazat 1997-98-ban éri el a mélypontot - véli Egon Smeral, a Wifo gazdaságkutató intézet idegenforgalmi szakértője. Véleménye szerint az ezredforduló táján lehet szerény növekedésre számítani, de az is csak akkor következhet be, ha a konjunktúra élénküléséhez megfelelő propaganda is társul. A vendégéjszakák száma az országban 1993 óta csökken; 1992-ben 130,4 millió volt, 1995-ben 117,1 millió. Az idén újabb 4-5 százalékos visszaesés várható, a vendégéjszakák száma 112 millió körül lesz. A bevétel a tavalyi évhez képest nominális értékben 2 százalékkal, reálértékben 4 százalékkal, 178,8 milliárd schillingre csökken. Az idegenforgalmi mérleg többlete várhatóan 20 milliárd schillingre zsugorodik, vagyis a külkereskedelem deficitjének csak negyedét fedezi. Ugyanakkor azonban nem az ágazat egésze került válságba. Az idegenforgalmi vállalkozások egyharmada van veszélyeztetett zónában, a vállalkozások egyötödénél erőteljes a növekedés. A sikeres területek közé tartozik a városi idegenforgalom, az egészségügyi, a sport- és a kulturális célú turizmus. Smeral szerint nem az árak okoznak gondot, hanem az ár és a teljesítmény viszonya. F. Zs. Utazás a Holdba Bár a legközelebbi égitestre tervezett turistaút nemcsak drága, de egyelőre megvalósíthatatlan is, a japánok már dolgoznak egy holdbéli szálló tervein, Kaliforniában pedig a Hold turisztikai látványosságait bemutató útikönyv jelent meg. A Moon Publications kaliforniai könyvkiadó az extravagáns célpontokra utazó turisták informálására szakosodott. A Tibetet, Belizét és Kanada északnyugati területét bemutató kötetei után most - mintegy nevét igazolandó - a Holdra készülődő turistáknak készített „hasznos” kézikönyvet. A szerző, Karl Koppeschaar az éghajlati viszonyok ismertetése mellett a turisztikai attrakciókról, a sportolási és pihenési lehetőségekről is informálja a majdan útnak indulót. Az útikönyvek hagyományos szerkezetét híven követő könyvecske foglalkozik a Hold történetével, kulturális életével és a szociális problémákkal is. Igaz, a bédekkerek kötelező fejezetcíme, a lakosság bemutatása után a szerző csak arról tud számot adni, hogy milyen élőlények nem találhatók a szomszédos égitesten. Élelmes vállalkozók már korábban is megpróbálták pénzre váltani a Hold turisztikai vonzerejét. Jack Garvey amerikai utazásszervezőnél már 1950-ben be lehetett fizetni az 1975. március 15-én, a New Yorki-i Central Parkból startoló 19 órás holdutazásra. Sajnos, az indulás egyelőre egyre halasztódik... A terv azonban mára valamivel kevésbé illuzórikus, mint csaknem fél évszázaddal ezelőtt. A Der Spiegel értesülése szerint a japánok hivatalos űrprogramjában szerepel egy holdutazásokra szolgáló utasszállító repülőgép kifejlesztése. A Shimizu építőipari cég pedig már dolgozik annak az eljárásnak a kifejlesztésén, amelynek segítségével a Holdon állíthatná elő az ott felépítendő szállodához szükséges betont. így könnyen előfordulhat, hogy a mai árakon 138 ezer német márkára becsült költségű útra majdan feliratkozó turisták valóban a Carl Koppeschaar könyvében bemutatott látványossággal találják szemben magukat: „a japán Shimizu és a texasi Carbotek cég vegyes vállalatának, a Linox cégnek a beton- és oxigéngyártó üzemeivel". Vasút a Kwai-folyón A hírhedt és a Híd a Kwai-folyón című film révén híressé vált „halálvonat” ismét beindul - adja hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Burmát és Thaiföldet összekötő, 415 kilométer hosszú pályát hadifoglyokkal építtették a japánok a második világháborúban. Az embertelen körülmények több mint 100 ezer halálos áldozatot követeltek. A pályának jelenleg alig több mint egynegyede, összesen 120 kilométere van használható állapotban. Burma már 1992-ben javasolta a vasútvonal újbóli üzembe helyezését, azóta folytak a tárgyalások a két ország illetékesei között a mostani pozitív döntésig. Thaiföld belügyminiszter-helyettesének tájékoztatása szerint a vasútvonal mentén emlékművekkel és egy múzeum felállításával emlékeznek meg az áldozatokról.