Napi Gazdaság, 1996. november (6. évfolyam, 253-278. szám)
1996-11-01 / 253. szám
Ára: 90 Ft MM M Péntek, 1996. november 1. ■MTrrfrrfTTMg VVI. évf. 253. (1537.) szám BRÜSSZEL JÓVÁHAGYTA I I K ~ a francia ■ / =L= 15% A LA MANCHE CSATORNÁNÁL (6/^W/n \ COy a vállalati folyószámla betétekre -------(1=L=AL)----- Q\ 1HANWHA BANK parlamenti HÁTTÉR s #—^ 1 } ] Bp. Vill. Rákóczi út 1-3. (15. OLDAL) (A—1/ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP \DÍJ Tel: 266 2885 ----------------—————————————————————— ---------------------------------------------------------------------------------------------------- AZ ÁPV RT. KÉT ÚJ IGAZGATÓSÁGI TAGJA Engedmények adó- és járulékügyekben A jövő évi költségvetést nem fenyegeti a felpuhulás veszélye, annak ellenére, hogy a kormány csütörtöki ülésén engedett néhány kérdésben, így a honoráriumok járulékoltatásában és a családi pótlék ügyében. A kormány az ÁPV Rt. igazgatósági tagjává nevezte ki Szabó Zsoltot és Mészáros Józsefet. Tájékoztató a kormányülésről A kormány támogatja a tb-járulék reformját, de mindenképpen engedni fog a honoráriumok járulékoltatásának kérdésében. Ennek körvonalai azonban még nem tisztázottak - jelentette ki Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a kormány csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón. A NAPI Gazdaság úgy értesült, hogy a kormány kivenné a járulékfizetési kötelezettség alól azokat a szerzői jogdíjakat, amelyeket valamilyen formában publikált, megjelenített vagy előadott szellemi alkotások után vettek fel. A jogalkotó célja ezzel informátorunk szerint annak megakadályozása lenne, hogy „egy gépipari cég alkalmazottja egy egyoldalas feljegyzésre hivatkozva honoráriumként vegye föl a fizetését”. (Folytatás a 3. oldalon) Tízmentes honorárium 500 ezer forintig? A parlament három bizottsága már megtárgyalta a társadalombiztosításról szóló törvény módosításához benyújtott kiegészítő indítványokat. A Pénzügyminisztérium képviselői többnyire csak a stiláris kiigazításokat támogatták. Egyelőre kétséges, hogy mi lesz a kulturális bizottság honoráriumokkal kapcsolatos indítványának sorsa. Miután a bizottságok és a Pénzügyminisztérium - mint a törvényjavaslat előterjesztője - képviselői is támogatták, így biztosnak tűnik, hogy az egészségügyi hozzájárulás 1800 forint lesz. Az eredeti tervben szereplő 13 százalék hozzájárulás 11,5 százalékra csökkentve az egészségbiztosítási járulékot növeli, így annak nagysága a tervezett 3,5 százalék helyett 15 százalékra nő (NAPI Gazdaság, 1996. október 31.1- 3. oldal). (Folytatás a 3. oldalon) Csődveszélybe kerülhet az IRI Késik a távközlés privatizálása Olaszországi tudósítónktól. A STET privatizálása lesz a végleges megoldás az IRI mérlegproblémáira - jelentette ki optimistán az olasz kormányfő azt követően, hogy a napokban kiderült: az olasz állami holding - amelynek Romano Prodi két ízben is az elnöke volt - súlyos és gyors orvoslást igénylő nehézségekkel kerülhet szembe. Előzetes becslések szerint a STET távközlési csoport mellett egyebek közt az Alitaliát, a Finmeccanicát, a RAI rádió-televíziót is ellenőrző IRI veszteségei ez év végén megközelíthetik a 3 ezer milliárd lírát is a tavalyi 345 milliárd után. Az olasz törvények értelmében viszont minden vállalatnak csődeljárást kell kérnie maga ellen, ha egyévi vesztesége eléri alaptőkéje harmadát, s most az IRI-t is ez a veszély fenyegeti, hiszen alaptőkéje 6370 milliárd lírára rúg (bruttó adósságai 1996 végére 23 500 milliárd líra körül lesznek). (Folytatás a 2. oldalon) Javaslat a kukoricaexport tilalmának feloldására Nem döntöttek a garantált árakról Az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság (ARTB) csütörtöki ülésén a garantált árakról, a Hagyma Terméktanács javaslatáról és a kukoricaexportról tárgyaltak. Az illetékes minisztériumok, a terméktanács és a szakmai érdekképviseletek delegált tagjai azonban nem hoztak végső döntéseket. Makay György, a Gabona Szövetség főtitkára a kukoricaexport ügyéről a NAPI Gazdaságnak elmondta: a jó előkészítésnek köszönhetően döntési helyzet alakult ki. Lakos László földművelésügyi miniszter levelére az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium az ARTB ülésen reagált, s a felek itt mindkét javaslatot elfogadhatónak találták. Eszerint az egyik járható út az, hogy a kiadott, de még be nem váltott búza- és lisztexportkvótákat kukoricaexportra válthatnák be a kvótatulajdonosok. A másik elképzelés az, hogy december 31-éig bárki kérhet és kaphat kukoricaexport-engedélyt. Ebben az esetben csupán azt szabják feltételül, hogy csak az kaphat újabb engedélyt, aki már exportálta az általa korábban kért mennyiséget. Bár a két tárcának a részletekben még meg kell egyeznie, Makay szerint gyorsan kellene meghozni a döntést, mert év végéig 200— 250 ezer tonna kukoricát értékesíthetnének az érdekeltek külföldön. Mivel Magyarországon az idén legalább 6 millió tonna kukoricatermés várható, ez a mennyiség semmiképpen sem hiányozna a hazai piacról, sőt ezzel az ár további zuhanását is meg lehetne akadályozni, kialakulna a piaci egyensúly. (Folytatás a 3. oldalon) Félmilliárd ECU segély az EU marhatenyésztőinek Kompenzáció a társult tagoknak? Az Európai Unió agrárminiszterei háromnapos tárgyalás után szerdán késő este 500 millió ECU támogatást hagytak jóvá az európai marhahúspiac egyensúlyának megteremtésére, illetve a brit marhavész kapcsán keletkezett termelői veszteségek fedezésére. A Franciaország által szorgalmazott, és az EU soros elnöki tisztét betöltő Írország által kidolgozott javaslatot a miniszteri fórum többségi határozattal, Németország ellenkezése mellett fogadta el. (Folytatás a 2. oldalon) SEBESSÉGVÁLTOK EGERBŐL Hatvankétmillió márkát fektet be a ZF. konszern Az idén 32 millió, jövőre pedig további 30 millió márkát kíván beruházni egri érdekeltségébe a német ZF. konszern - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Ulrich Diller, a cég elnökhelyettese, a ZF. Hungária Kft. elnök-igazgatója, évre 45 millió, 1998-ra pedig 55 millió márkás forgalmat irányoztak elő. 1997-ben 100 új dolgozót vesznek fel. A konszern stratégiája értelmében az Egerben gyártott és a kisteherautóknál használatos sebességváltókat az európai, amerikai és az afrikai piacon értékesítik. A Csepel Autógyár volt egri leányvállalata tavaly ősszel került a német ZF. konszern 100 százalékos tulajdonába, s januártól ZF. Hungária Kft. néven működik. A gyárban végrehajtott átszervezések során önálló profitcentrumokat alakítottak ki. A ZF.-csoport 1915-ben alakult németországi központtal és a világ élenjáró hajtó- és futóműgyártói közé tartozik. Tavaly 7,2 milliárd márka volt a bevételük és 33 ezer 900 dolgozót foglalkoztatnak. Autóbuszokba, személy- és teherkocsikba, mezőgazdasági erőgépekbe építik be gyártmányaikat. A főbb megrendelőik között van az Ikarus, a Volvo, a Mercedes, a Scania, a DAF és az IVECO. M. K. A január elsejétől birtokba vett, 290 dolgozót foglalkoztató üzemtől a tulajdonos már az idén 10 millió márkás forgalomra számít. A jövő INTERJÚ HUSZTY ANDRÁSSAL, AZ MBFB VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL Egyedi döntések helyett banki termékeket Új, kis- és középvállalkozók számára nyújtandó hitelkonstrukción, annak feltételrendszerén dolgozik a Pénzügyminisztérium s az MBFB Rt. így egyedi döntések helyett mindenki számára átlátható lesz a kis- és középvállalkozóknak nyújtandó támogatás, ami egyébként tágabb értelemben is az MBFB egyik legfontosabb feladata - nyilatkozta lapunknak Huszty András, a hitelintézeti törvény elfogadását követően már Magyar Fejlesztési Bank néven működő pénzintézet vezérigazgatója. - Ismeretes, hogy az idei költ- hogy mennyivel több vállalköségvetésből elkülönített 500 millió forintos kis- és középvállalkozói támogatás kidolgozása az MBFB feladata lesz. Mennyiben lesz ez más, mint a korábbi gyakorlati - Azon a „nyomvonalon" haladunk, mint az úgynevezett német hitelhez pályázható kamattámogatás esetében. Belátható, másnak nyújthatunk így támogatást, mennyivel hatékonyabb a pénzfelhasználás, ha a preferencia kamattámogatás formájában történik. Ugyanakkor az úgynevezett klasszikus kereskedelmi banki feladatokat nem kell vállalnunk, azaz annak megítélése, hogy kinek és milyen összegben adható hitel - és nem a támogatás -, továbbra is a bankok kompetenciája és felelőssége marad. (Folytatás a 20. oldalon) BÉT: különös TVK Opció Lelassult az erősödés a börze részvényszekciójában, a BUX csak 9 ponttal mutat magasabb értéket az előző napinál. Míg a vezető papírok csak kisebb mértékben drágultak, a forgalmazotti papírok közül akadt olyan (a Domus), amelyiknek az árfolyama akár 10 százalékot is emelkedett. A Borsodchem jegyzése 3140 forintra emelkedett, a Danubius is jól szerepelt, a jelek szerint névérték felett stabilizálódott a Fotex. Lefelé mozdult el a TVK, az üzletek zöme 1340 forinton született, egy különös opció viszont optimizmust sugall. OTC: hosszas tőzsdén kívül is Két bankpapír, valamint két gyógyszergyári részvény iránt növekedett a vásárlói kedv az OTC-piacon. Újabb egy ponttal feljebb is van már vevő a Budapest Bank törzsrészvényeire (108,5/118), a Magyar Külkereskedelmi Bank törzsrészvényeiért pedig már 7 ponttal magasabb árat is fizetnének (220/240). Egy ponttal drágult a Chinoin (534/-) és 10 ponttal a Richter elsőbbségi, részvénye (395/440). A nemsokára tőzsdére kerülő Kékkúti Ásványvíz-részvényekért 25 ponttal adnának többet (1350/1600). Származékos: csúcson a font Az angol jegybank szerdai váratlan kamatemelése után tegnap az árutőzsdén is megugrott a font árfolyama. Miközben megtorpant a jen visszaesése, a svájci frank majdnem minden határidőre gyengült. Az értéktőzsde devizapiacán gyengült a márka és a dollár. Az index határidős piacán a legközelebbi két terminre 10-10 ponttal visszaesett a jegyzés, a prompt index ezzel szemben ugyanennyivel emelkedett. Választottbíróság elé kerülnek a milliós Skálák? A májusi 666 725 forinton született Skála-kötés kapcsán a vevő EMAB igazgatósága felülvizsgálta a cég korábbi álláspontját, és úgy döntött, hogy - feltűnő aránytalanság címén - bíróság előtt támadja meg a kötés érvényességét. Az eladó Raiffeisen kész a perre, amelyben a hatéves fennállása alatt még egyetlen ügyben sem ítélkező tőzsdei választottbíróság lenne illetékes. Bankközi: alacsony kamatok a periódus végén Élénk üzletmenet és alacsony kamatok jellemezték a tartalékolási periódus zárását a bankközi forintpiacon. A csütörtöki overnight kamatok 19-20 százalékról indulva 17,75 százalékig estek, vagyis majdnem az egynapos passzív repokamat szintjéig mérséklődtek. A délutáni tomnext piacon már jóval magasabb szinten, 21,50-23 százalék közötti kamatokkal kereskedtek a bankok. A budapesti bankközi forint-hitelkamatláb (BUBOR) fixingjei nem változtak, az egy hónapos lejáratú 23 százalék, a három hónapos 22,96 százalék volt csütörtökön. A devizapiacon alig változtak az árfolyamok. A dollárt a sáv alján, 155,20-155,35 forint között váltották. A német márka 102,55-102,60 forintot ért, az ECU jegyzése 196,80- 196,90 forint között mozgott. Budapesti tőzsdeindex: 3601,99 (+9,44) (BÉT) Kárpótlási jegy: 607 Ft (+17 Ft) (BÉT) 1 DM = 105,00 Ft (-0,09%) (Budapest) 1 USD = 158,66 Ft (-0,08%) (Budapest) Dow Jones-iparindex: 6007,02 (déli állás) 1 USD = 1,5126 DM (+0,05%) (Frankfurt) 1 GBP = 1,6277 USD (+0,45%) (London) Arany (USD/uncia): 379,50 (0) (London) Olaj (USD/barrel): 23,72 (+0,30) (London)