Napi Gazdaság, 2000. február (10. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-09 / 33. szám
IV rrjTJ] gazdaság A Club Mediterranée internetportált tervez A Club Méditerranée internetportált fejleszt ki, idén erre mintegy 50 millió eurót fordítanak a fejlesztésre szánt összesen 250 millióból. A francia idegenforgalmi óriáscég azt tervezi, hogy üzleti forgalmát 2003-ra megduplázza. Az internetes terjeszkedés része a négyéves struktúraátalakítási programnak. Ennek fő célja a nyereség növelése, illetve a szolgáltatások színvonalának emelése. Philippe Bourguignon elnök beszámolt egy másik tervről is: a társaság Club Med-márkás termékeket - sportcikkeket, napszemüvegeket, bőröndöket, illatszereket és bőrápoló szereket - dob piacra. Az október 31-én zárult 1998/99. üzleti évben a csoport üzemi nyeresége 20 százalékkal 70,7 millió euróra bővült az egy évvel korábbi 58,6 millióról, a konszolidált bevételek pedig 1,278 milliárd euróról 1,477 milliárdra növekedtek. A nettó nyereség 48 százalékkal, 26 millióról 38,6 millió euróra emelkedett. (The Wall Street Journal Europe, Felfutóban a luxustengerjárók piaca A luxusszállások iránti kereslet felfutása jól jön az úszó hoteleknek, vagyis a nagy óceánjáró hajóknak is. A luxushajók megrendeléseinek gyors növekedése 30-40 ezer munkahelyet teremt, a piac évi 7-10 százalékkal bővül, s a hajószám növekedésének Georges Lesavre, a világpiacon vezető gyártó Chantiers de l’Atlantique kereskedelmi igazgatója szerint csak a kikötői kapacitás és az infrastruktúra szab korlátot. Az úszó luxushotelek befogadókapacitása egyes előrejelzések szerint a jelenlegi évi 10,4 millió utasról jövőre 11,5 millió, 2001-re pedig 13,4 millió utasra emelkedik. A luxustengerjárók építésének világpiacát néhány cég uralja: a Chantiers de l’Atlantique mellett az olasz Ficantieri, a finn Masa és a német Meyer Werft számít jelentős gyártónak. (Le Monde) Turisztikai beruházásokra hatszázmillió dollár A következő két évben mintegy 600 millió dollár értékű beruházást valósítanak meg a magyarországi turizmusban, ennek révén a négy- és ötcsillagos szállodai kategóriában 38 százalékkal nőhet a kapacitás. A beruházások teljes összege kétszerese annak a 20 évvel ezelőtt felvett osztrák célhitelnek, amely az akkori szállodafejlesztéseket tette lehetővé. Jelenleg a fővárosban 14, a legdrágább kategóriába tartozó hotel épül. Ha az építkezések a tervezett ütemben haladnak, év végére a budapesti szállodakapacitás 859 négycsillagos és 215 ötcsillagos szobával bővül. A tervek szerint a közeljövőben nyit a Hotel Lido, tavasszal a Hotel Páva Plaza és az év első felétől fogad vendégeket a Sydney Apartment Hotel. Júniusban adják át a Park Plazát és szintén akkorra készül el az ötcsillagos Hotel Meridien az Erzsébet téren. Számos patinás kastély rekonstrukciója és szállodává alakítása befejeződik az idén, így Nagyvázsonyban, Fehérvárcsurgón és Seregélyesen is. IDEGENFORGALOM Újra lovasnemzet lehet a magyar Idén mintegy tízmilliárd forint a turizmus támogatására A magyar idegenforgalom költségvetési pozíciói tovább javultak, a Turisztikai Célelőirányzat (T) idén tízmilliárd forint támogatásból gazdálkodhat. A többletforrásokat a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-k) támogató célelőirányzatból különítik el a turisztikai beruházások számára. Az ágazatot felügyelő miniszter elképzelései szerint 2002-től tíz évre szóló nagyobb adókedvezménnyel vagy akár adómentességgel segítenék a magyar lovas idegenforgalmat és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Matolcsy György, a nemrég kinevezett gazdasági miniszter a múlt héten immár hivatalosan is bejelentette, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) 2000-ben az eredetileg tervezett 7,87 helyett mintegy 10 milliárd forintot fordít a magyarországi idegenforgalom támogatására. (NAPI Gazdaság, 2000. január 12., 17. oldal; február 3., 3. oldal.) A miniszter bejelentését a turisztikai szakma krémje előtt, a Heti Turizmus című szaklap évadnyitó ünnepségén tette. Az idegenforgalom kormányzati támogatásának letéteményese a turisztikai célelőirányzat, amelyet az idegenforgalmi adóból származó bevételek egészítenek ki. Keretének mintegy felét marketingre, a másik felét pedig idegenforgalmi beruházások támogatására fordíthatják. A rendelkezésre álló pénz elvileg nem emelhető, hiszen jóváhagyta az Országgyűlés, ezért a GM által tervbe vett forrásbővítést belső átcsoportosítással kell megoldani. A változás a költségvetés számára nem jár többletteherrel, mivel a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból különítenek el turisztikai támogatásra fordítható összegeket. Ezzel a tárca két legyet üt egy csapásra, hiszen ezt a 2 milliárd forintot egyszerre fordítják a magyarországi turizmus és a kkv-k támogatására. Matolcsy miniszterjelöltként már decemberben többször kijelentette, hogy az idegenforgalmat a magyar gazdaság húzóágazatának tekinti, ennek megfelelően a szféra számára többlettámogatást helyezett kilátásba. Az akkori ígéretet mostani döntésével váltotta be. A szektor felértékelődését jelzi, hogy a GM átalakítása nyomán az öt helyettes államtitkárság mindegyike három-három főosztállyal rendelkezik, szemben a négy turisztikai főosztállyal. A főosztályok a szakmai kapcsolatokért, a turisztikai együttműködésért, a nemzetközi kapcsolatokért, valamint a stratégiai és befektetési tevékenységért felelősek. A tárca elképzelései szerint az idegenforgalmi beruházások ösztönzése érdekében a már bevált témákon kívül új pályázatokat is kiírnak. A három fő terület a kongresszusi központok építése, a gyógyidegenforgalom és az exkluzív turizmus fejlesztése lesz. A kongresszusi központok építésénél három - a 300-500 fős, az 500-1000 fős és az 1000 fő feletti - kategóriában lehet majd pályázni az ország minden részéről. Az exkluzív turizmus esetén minden beruházást támogatnának, ami „drága és a külföldiek szeretik". A legmeglepőbb elképzelés a lovasturizmushoz kapcsolódik. A miniszter elmondta, hogy a pénzügyi tárcával előrehaladott tárgyalásokat folytat arról, hogy a lótartással, a lósporttal és a lovas kézművességgel kapcsolatos tevékenységek nagyobb adókedvezményt vagy akár adómentességet élvezhessenek. A tervek szerint e kedvezményeket mintegy tíz évre nyújtanák, legkorábban 2001- gyel kezdődően. Az ötletadó az osztrák példa, ahol a síeléssel kapcsolatos tevékenységek adómentessé tétele nagymértékben hozzájárult a síturizmus felvirágzásához. Magyarországon viszont - megfelelő hó nem lévén marad a ló. D. L. Több pénz az exkluzív turizmusra Stagnáló bevétel és csökkenő utasszám 1999-ben A magyar turisztika nehezen juthat uniós forrásokhoz A magyar turizmus nehezen juthat majd EU-forrásokhoz, mivel a két legjelentősebb turisztikai körzet, a Balaton és a Tisza-tó nem minősül az unió által támogatott tervezési-statisztikai régiónak, a hét ilyen terület viszont nem rendelkezik a források elnyeréséhez szükséges fejlesztési tervvel - véli Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület (Matur) elnöke. Az elmúlt időszakban a turisztikai bevétel forrása nem a fejlesztés, hanem elsősorban a szürkegazdaság „kifehérítése” volt, ezért a következő években jelentős beruházásokra lesz szükség. A kilencvenes évek második felében a magyar turisztikai bevételek elsődleges forrása nem a tudatos fejlesztés, hanem az átértékelés, amelynek során a fekete- és szürkegazdaságbeli pénzek adózóvá váltak - fogalmazott Lengyel Márton, a Matáv elnöke a 437 tagot tömörítő szervezet nyolcadik közgyűlésén. Az elnök hozzátette: kedvező változás, hogy Magyarországon az utóbbi két évben az idegenforgalmi beruházások értéke nőtt, ami reményt ad arra, hogy belátható időn belül megálljon a forgalomcsökkenés. A világ turisztikai ipara két év stagnálás után jó évet zárt 1999-ben. Az idegenforgalmi bevétel világszinten az 1998- as 440-ről 455 milliárd dollárra nőtt tavaly, az utasszám pedig 635-ről 657 millió főre növekedett - a Turisztikai Világszövetség adatai szerint. Ezzel az idegenforgalom a szolgáltatások mintegy negyedét teszi ki. Magyarországon nem ilyen kedvező a helyzet, a koszovói válság hatása 1999 egészére rányomta bélyegét. A múlt évre a beutazások stagnálása és a hazai forgalom kismértékű élénkülése volt jellemző, miközben a magyar kiutazók száma 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Lengyel véleménye szerint a magyarországi turisztikai ipar számára nem volt előnyös, hogy az ágazat előző felügyelő minisztere két évig inkább csak ígért, ám annál kevesebbet tett a turizmusért. Pozitív a mostani vezető azon cselekedete, hogy a turizmus gazdasági jelentőségét a kormányzati támogatások növelésével is elismerte. A továbblépésben fontos, hogy az iparág kiemelt helyen szerepel majd a nemzeti gazdaságfejlesztési tervben. A magyar turizmus igen nehezen juthat majd európai uniós forrásokhoz - véli az elnök. Magyarországon a Balaton és a Tisza-tó kiemelt turisztikai régiók, amelyek ugyan rendelkeznek - az uniós támogatások előfeltételéül megszabott - elfogadott középtávú fejlesztési programmal, ám nem kaphatnak EU- támogatást, mert nem minősülnek statisztikai régiónak. Ezzel szemben a hét tervezési-statisztikai régió kaphatna EU-pénzeket, de még nincs fejlesztési programjuk. Ráadásul egyelőre a belföldi területfejlesztési támogatásokból is csak szűkösen részesülhet a két kiemelt régió. Mindezek miatt a Matáv el szeretné érni, hogy az idegenforgalom számára előnyösen módosítsák a területfejlesztési törvényt. Domokos László Budapest nem kiemelt turisztikai régió 2000. FEBRUÁR 9. A magyarok Görögországot kedvelik Tavaly visszaesett a szervezett kiutaztatás Utazási irodák szervezésében tavaly az első háromnegyed évben 11 százalékkal kevesebb magyar utazott külföldre, míg a Magyarországot választó külföldiek száma stagnált. Minden negyedik magyar kiutazó Görögországot választotta, utána Spanyolország és Olaszország következik. Az utazásszervezői tevékenységről - amely az utazási irodák révén Magyarországra utazó külföldiek, illetve a külföldre látogató magyarok számát összesíti - a KSH csupán a tavalyi első háromnegyed évre vonatkozólag rendelkezik adatokkal. Ezekből az derül ki, hogy a Magyarországra szervezetten beutazó kirándulók (akik nem töltenek éjszakát Magyarországon) és a turisták száma egyaránt stagnált az egy évvel korábbihoz képest. A magyarok kiutazási kedve ezzel szemben érzékelhetően csökkent. Az utazási irodák segítségét 40 százalékkal kevesebb külföldre kiránduló vette igénybe 1998-hoz képest, a turisták száma pedig 11,1 százalékkal mérséklődött, miközben az átlagosan külföldön eltöltött idő stagnált. A kiutazó magyarok közül több mint 108 ezren Görögországot választották, Spanyolországot és Olaszországot 60 ezren, illetve 80 ezren. A negyedik hely Horvátországé, ahová több mint 32 ezren utaztak szervezett formában az első kilenc hónapban; Ausztriába 28 ezren, Franciaországba 19 ezren. Az Európán kívüli célországok közül továbbra is az USA a legkedveltebb, oda 4900-an utaztak. Nem jelentéktelen számú magyar turista fordult meg Egyiptomban és Izraelben (3900, illetve 2500 fő). Az idegenforgalmi bevételek tavaly decemberben is felülmúlták 1998 utolsó hónapját, így az év egészében 1,614 milliárd dollár az aktívum, ami 84 millió dollárral több az előző évinél. A bevételek hónapról hónapra stagnáltak, a kiadások 12 százalékkal csökkentek 1998-hoz képest. Az egyenlegben az első két negyedév adatai elmaradtak az előző évitől, júliustól azonban folyamatos volt a javulás. I AZ UTAZÁSSZERVEZÉS ADATAI (1999.I—III. negyedév) Turisták (ezerfő) 1999/98(%) Turistaéjszaka (ezer) 1999/98(%) Magyarországra 365,2 99,2 1450,2 99,1 Magyarországról 415,6 88,9 3017,2 900 Fonás: KSH I AZ IDEGENFORGALOM TELJESÍTMÉNYE 1 (1999/1998, negyedéves havi átlag, millió dollár) 1. II. III. IV. negyedév Bevétel 156/142 208/219 274/289 179/185 Kiadás 80/58 77/81 66/104 59/81 Egyenleg 77/84 131/138 211/184 119/104 Fotós:MNB Közös marketing a Dél-Dunántúlon Három megye együtt állít ki az Utazás 2000-en Pécsett megalakult a három megyét tömörítő Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Hegyi Zsuzsanna igazgató. A regionális igazgatóság a dél-dunántúli régió - Baranya, Somogy és Tolna megye - idegenforgalmi marketingfeladatait látja el a Magyar Turizmus Rt. keretein belül. Legfontosabb feladata a régió turizmusának fejlesztése, a regionális turizmusmarketing, a három megyére kiterjedő turisztikai információs rendszer működtetése, valamint a turisztikai termékfejlesztés. Hegyi elmondta, hogy a Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal együttműködve alakítják ki a régió egységes arculatát, valamint elkészítenek egy operatív marketingprogramot is. Az igazgatóság koordinálja a régió megjelenését az idei Utazás 2000 kiállításon. A három megye Tourinform-irodái és vállalkozásai nyolcvan négyzetméteres közös standot állítanak fel. A megyei jogú városok bemutatása mellett elsősorban a térség gyógy- és termálturizmusára, az ökoturizmus helyi lehetőségeire, valamint a bor- és gasztronómiai turizmus kínálatára szeretnék ráirányítani a figyelmet. Látogatónként 76 dollár a várt költés A szent év jelentősen növeli az olasz GDP-t A pápa által jubileumi szent évnek nyilvánított, 1999 karácsonyától 2001 húsvétjáig tartó időszak idei évre eső részében az olasz idegenforgalom mintegy 26 millió turistát vár Rómába, ami egy átlagos évnél 8 millióval több látogatót jelent. A kiemelkedő forgalom akár 0,3-0,5 százalékkal is növelheti az olasz gazdaság teljesítményét - idéz a Reuters olasz makroelemzőket. A jubileumi évet szervező ügynökség prognózisa szerint csak a február-március-április időszakban mintegy négymillióan - köztük egymillió külföldi - fordulnak meg az örök városban. Ezzel a negyedév utazási forgalma 23 százalékkal haladná meg az előző év azonos időszakának eredményét. A hivatal becslése szerint az egyes látogatók - akiknek nagy része egy napra érkező zarándok - átlagosan 150 ezer lírát (76 dollárt) költenek. A turisták számának kedvező alakulása miatt az UniCredito Italiano Bank 2,2-ről 2,7 százalékra változtatta a GDP 2000- re vonatkozó növekedési előrejelzését, miközben a tavalyi év gazdasági növekedését 1,3 százalékra teszi. A bank elemzőinek megítélése szerint már a januári adatokban megfigyelhető az idegenforgalom pozitív hatása.