Napi Gazdaság, 2001. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

2001. FEBRUÁR 1. y 'bU­b4 A drágább helyek eredményes szilvesztert zártak ...................................... Az évezredvég másodszor is nagy szállodai forgalmat hozott Miközben az egész országban, elsősorban a nagyobb városok­ban és Budapesten ezreket vonzottak az utcákra a zenés mu­latságok, az utcabálok az évezred - immáron másodszor ün­nepelt - utolsó napján, a szállodák is igen eredményesen bú­csúztatták az óévet, többségük még az 1999. véginél is több vendéget fogadott és nagyobb bevételt könyvelt el. Igazi fesztiválvárossá alakult Budapest 2000 szilveszterén, kisebb-nagyobb zenés mulat­ságok és utcabálok voltak vá­rosszerte, állami és fővárosi hivatalos rendezvények - két tűzijátékkal - szórakoztatták az év(ezred) utolsó napját ün­neplő tömegeket. A Miniszter­­elnöki Hivatal Országimázs­i Központja az államalapítás­­ tiszteletére Álomalapítás cím­mel szervezett ünnepségeket a fővárosban - a Rákóczi úton és a Vigadó téren -, valamint a vidéki városokban, többek közt Szegeden, Kaposváron és Esztergomban. A budapesti Főpolgármesteri Hivatal a Nyugatinál, a Vörösmarty té­ren és az Oktogonon rende­zett zenés-táncos szilvesztert. A legtöbb embert vonzó bu­dapesti rendezvény nem e két ingyenes fesztivál, hanem az elővételben 4900, a helyszínen 5400 forintos belépővel láto­gatható, magánvállalkozásban szervezett Hysteria 2001 búcsú­parti volt. A Felvonulási téren felállított öt sátorban, összesen tízezer négyzetméteren több mint 17 ezren szórakozhattak a maratoni koncertrendezvé­nyen, amelynek utóízét, mint ismeretes, a sajnálatos ruhatá­ri malőr keserítette meg. A tömegiszonyban szenve­dők - ha az otthon maradók­tól eltekintünk - kisvendég­lőkben, kocsmákban, a tehető­sebbek hotelekben és szállo­dákban búcsúztatták az óévet. A nagyobb szállodákban 30 ezer forint körüli áron lehetett belépőjegyhez jutni, amiért legalább ötfogásos vacsora járt. A legszínvonalasabb ven­déglőkben feleakkora össze­gért lehetett mulatni, élvezni a vacsorát és a műsort, a fiatalok egyetemi klubok, pubok, disz­kók és blues-kocsmák közül választhattak. Az Erkel Szín­házban értelmiséginek szánt évezred-köszöntő bulit tartot­tak kétezer fiatal részvételével. A többi pesti színház szintén megteltek szilveszterkor, a be­lépőket már jó egy héttel előt­te elkapkodták, sőt az operahá­zi bálra, valamint Hofi Géza estjére már egy hónappal ko­rábban elkeltek az évezred utol­só estéjére szóló jegyek. A magyarországi szállodák számára is kétszer ért véget az évezred, mivel 2000 szilveszte­re legalább akkora forgalmat hozott, mint 1999 év búcsúzta­tója. A Magyar Szállodaszövet­ség adatai szerint a Hotel Cor­­vinus Kempinskiben most szil­veszterkor 61 százalékos volt a szobafoglaltság, míg egy évvel korábban csupán 43 százalé­kos. A bevételek még merede­kebben emelkedtek: a szobák nettó átlagára 39 ezer forint volt, míg egy évvel korábban csupán 19 ezer forint. A Hunguest Hotels szállodái szintén nem panaszkodhattak: 1999 szilveszterén 89 százalé­kos foglaltságnak örvendhet­tek, 2000-ben 83 százalékos­nak. A kis csökkenést bősége­sen ellensúlyozta az árak emel­kedése: az 1999. december 31- i 81,6 millió forint után 2000 szilveszterén 101,3 millió fo­rint volt a szállodalánc nettó árbevétele. A Danubius Group átlagosan 88,4 százalékos kihasználtság­gal ünnepelte a szilvesztert 2000-ben, ez mintegy 4 száza­lékponttal jobb az előző évi­nél. A szállodák egyébiránt ve­gyesen szerepeltek, néhány he­lyen kevesebb volt a vendég, mint egy esztendővel koráb­ban. A Budapest Hotel például az 1999-es csaknem telt ház után csupán kétharmados fog­laltságot könyvelhetett el. Ha­sonlóan gyengélkedett a Pa­latínus és a Pátria Hotel is. A Danubius szállodáinak döntő többsége viszont dugig volt. A gyakorlatban egy-egy hotel még csúcsszezonban sincs 100 százalékban kihasználva, váratlan lemondás vagy más külső ok miatt egy-két száza­lékponttal elmarad attól. Most szilveszterkor viszont több szálloda is tele volt, így a Bük Thermal Hotel, a Danubius Grand Hotel Margitsziget, va­lamint a Sárvár Thermal Ho­tel. A szilveszteri csúcsforgalom nem korlátozódott a legdrá­gább szállodákra. A keleti ré­gióban például a hajdúszo­­boszlói Barátság Hotel vagy a hortobágyi Epona Hotel szin­tén 100 százalékos kihasznált­sággal működött, míg a haj­­dúszoboszlói Mátyás Király Hotelnek be kellett érnie 99,4 százalékkal. D. E. L.-D. L. (siíídjkK) 1999. 2000.­­11.30. XII. 31. 1.1. Ml. 30. «1.31. 1.1. Astoria Hotel «6,8 86,1 93,1 96,9 96,2 92,4 Béke Radissop «77 90,3 89,9 997 9811 ÍJ Budapest Hotel 91,0 95,2 93,4 59,5 64,0 49,5 Gell­it Hotel ÜÖ 961 067 BÜ 013 ÖT HévízTermálhotel 56,1 H8 GM 99Ö 996 ÖÖJ Hilten Hotel 46,4 48,4 47,5 62,1 70,8 51,2 I8»if Hotel 80,0 87,6 81,1 95,7 94,6 55,1 Forrás: Magyar Szállodaszövetség__________________________ IDEGENFORGALOM I A Tárki a magyar utazási szokásokról § ^ ^■'f ^ . A fiatalok az olcsóbb nyaralási lehetőségeket választják­­A A Tárki felmérése szerint az utóbbi 4-5 évben a csupán háztar­tások 18 százalékának költségvetésében szerepelt valamilyen hosszabb-rövidebb utazás. A fiatalok közül többen utaznak, mint az idősebbek­ közül, ám nem feltétlenül gyakrabban, rá­adásul jóval ritkábban nyaralnak luxuskörülmények között. A magyar utazó külföldön a kevésbé drága szálláshelyeket kere­si fel és jellemzően nem étteremben ebédel. A rendszeres üdülés és nyara­lás még mindig csupán a la­kosság egy szűk csoportjának szokása - derül ki a Társada­lomkutatási Intézet Rt. (Tárki) felméréséből. Az utóbbi 4-5 év­ben a háztartások 18 százaléká­nak költségvetésében szerepelt valamilyen hosszabb-rövidebb utazás. Az egyes társadalmi csoportokba tartozók nagyon különböző arányban költenek utazásra. Elsősorban a felső ré­tegekhez tartozók gazdagíthat­ták valamilyen utazással élet­módjukat. Azok közül a csalá­dok közül, amelyekben leg­alább az egyik családtag vala­milyen magas presztízsű mun­kát végez, illetve a család Bu­dapesten vagy valamelyik nagy­városban él, átlagosan minden harmadik utazott. Az utazásra költött összegek családonként igen eltérőek, évi 3 ezer és 800 ezer forint között mozognak, az átlag háztartásonként 91 ezer forint. Az utazások számát és más jellemzőit - úti cél távolsága, szálláshely jellege éttermi étkezések gyakorisága - is a pénzügyi lehetősé­gek határozzák meg - vélik a kuta­tók. Ennek megfe­lelően az üdülési szokásokra csupán másodlagos hatással vannak a preferenciák és értékek. Az utóbbi öt évben a lakosság 21 százaléka csak belföldön üdült, viszont e ré­teg minden második évben ki­mozdult otthonról. A leggaz­dagabb 5 százalék számolt be arról, hogy évről évre külföld­re utazik pihenési céllal. A fiatalok közül többen utaz­nak, mint az idősebbek közül, ám nem feltétlenül gyakrab­ban. Ráadásul a fiatalok jóval ritkábban nyaralnak „luxuskö­rülmények” között, ritkábban jutnak el külföldi tengerpart­okra. Emellett az idősek gyak­ran utaznak távoli célpontok­hoz: minden negyedik 50 év feletti utazó kedvű állampol­gár tengerentúli helyszínt vá­lasztott. Az életkoron kívül a lakó­helynek is érdemi hatása van az üdülési szokásokra, így az északkeleti megyékben élők választják a legolcsóbb utazá­sokat és a nagyvárosiak töltik a legtöbb időt üdüléssel. A jö­vedelmi korlátoktól legkevésbé az utazás hossza függ, ezt in­kább a rendelkezésre álló sza­badidő és az utazási turnusok „szokásos” hossza - 7, 10, illet­ve 14 nap - határozza meg. A legalább egyhetes utazások hossza átlagosan 12 nap. Külföldön csupán a magyar turisták 25 százaléka éjszaká­zik - saját minősítése szerint - jó szállodában. További 42 százalékuk választ magának olcsó szállodát, míg 11 száza­lékuk kempingben vagy más olcsó szálláson alszik. Az étke­zésen is spórolnak a magyar kiutazók: csupán harmaduk eszik legalább naponta egy­szer étteremben. A takarékos­ság tapasztalható a belföldi utazásoknál is: csak minden nyolcadik utazó lakik szállo­dában. (NAPI) I ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK Egy főre eső havi nettó jövedelem (ezer forint) Üdülések száma az utóbbi öt évben Egyszer sem üdült 28,70 Csak belföldön üdült 35,2 2,7 Csak külföldön üdült 44,3 2,1 Külföldön és belföldön is üdült 52,1 4,8 Átlagosan 33,9 1,3 Forrás:Tárki A Magyar Turizmus Rt. elkészítette középtávú marketingtervét A konferenciaturizmus éve lesz a 2003-as esztendő . A hatékonyabb tervezhetőség érdekében a Magyar Turizmus Rt. az idei után kidolgozta középtávú marketingtervét is. Ennek értelmé­ben a magyarországi idegenforgalmi marketing kampányterméke 2001-ben az aktív turizmus, 2002-ben az üdülések, 2003-ban a kon­ferencia-, 2004-ben pedig az egészségturzmus lesz. A külföldi hir­detések és kampányok nemcsak a hagyományos küldő országok­ban biztosítanak folyamatos jelenlétet, hanem új területeket is elér­nek - így a Benelux államokat, Kínát és Latin-Amerikát.­ A Magyar Turizmus Rt. (MT) nemcsak 2001-re szóló mar­ketingtervet (NAPI Gazdaság, 2000. január 10., 7. oldal) ké­szített, hanem a hatékonyabb tervezhetőség jegyében - mű­ködése során először - közép­távú, stratégiai elképzeléseit is körvonalazta. A terv alapjai a kormány által elfogadott, a Széchenyi terv turizmusfej­lesztési részében kijelölt el­képzelések voltak. A most ki­dolgozott középtávú marke­tingstratégia 2004-ig szól. A négyéves időtávot a magyar uniós csatlakozás reálisan vár­ható időpontja indokolja. Hosszabb időszakra pedig azért nehéz tervezni, mert a nemzetközi turisztikai piac, valamint a külső környezet más elemei is erőteljesen vál­tozhatnak ezen időszak alatt, ráadásul az uniós tagság a ma­ihoz képest teljesen más hely­zetet teremt az idegenforga­lom területén is. A stratégiai marketingterv az irányokat je­löli ki, amelyekhez évről évre igazítják majd az éves, opera­tív marketingelképzeléseket. Például a 2001-es operatív terv szerint az MT Rt. tevékenysé­gének fókuszában 2001-ben az aktív turizmus termékei áll­nak. A turisztikai marketing kiemelt célterülete Franciaor­szág, a belföldi idegenforgal­mi kampány pedig az általá­nos turisztikai értékek bemu­tatására koncentrál, kiemelve a Tisza-tó kínálatát. Az MT Rt. számára a legfon­tosabb feladat a fenntartható, az európai piacon is verseny­­képes turizmus megteremtése , komplex turisztikai termé­kek, valamint a Széchenyi terv­ben meghatározott területek fejlesztése révén. Ehhez olyan turisztikai információs rend­szert kell kiépíteni, amely Ma­gyarország ismertségét bel- és külföldön egyaránt növeli, az országképet pedig javítja. Erre annál inkább is komoly lehe­tőségei vannak, mert a Magya­rországra érkező vendégek 70 százalékát csupán személyes információk motiválták az utazásra. Az MT Rt. marketing­­tevékenységének másik fő cél­ja, hogy mind nagyobb költés­re vegye rá a Magyarországra érkező külföldi vendégeket, a beutazók számának alakulását pedig időben a jelenleginél ki­egyensúlyozottabbá tegye. Mindehhez az szükséges, hogy a marketing képes legyen megváltoztatni Magyarország turisztikai arculatát - a korábbi értékek megtartása mellett. Azt az üzenetet sze­retné minél erőseb­ben tudatosítani, hogy Magyarország a kiemelkedő tu­risztikai értékek ka­tegóriájába tarto­zik. A most megfo­galmazott érték­­rendszer központi eleme az, hogy az ország egyesíti Európa törté­nelmi, kulturális és természeti értékeit. Az elképzelések sze­rint ez a korábbinál nem több vendéget vonz az országba, ha­nem jóval nagyobb költésre ösztönzi őket. A paprika, pusz­ta, csikós háromságon túlmuta­tó újfajta üzenet „terítésének” első eszköze egy hamarosan ki­dolgozandó szlogen lesz. A marketing elemi igazsága, hogy értékesíteni csak konkrét terméket lehet konkrét vásár­lónak. Például a golf és a ter­mészetjárás egyaránt az aktív turizmus célja lehet, mégis meglehetősen eltérő a két te­vékenység árszintje, elosztási csatornája. A hatékonyabb mű­ködés érdekében az eddigi ter­mékcsoportok helyett az MT Rt. marketingjét egyre inkább konkrét termékekre alapoz­zák, majd a termékek alapját képező vonzerő révén szeg­mentálják a piacot, választják ki a megfelelő elosztási csator­nákat és a kommunikációs esz­közöket. A kampánytermék a kiemelt termékek közt is lesz egy „hú­zónév”, amelyre az adott év promóciós tevékenysége so­rán a legnagyobb hangsúlyt fektetik. Az elképzelések sze­rint így 2001-ben az aktív tu­rizmus, 2002-ben az üdülések, 2003- ban a konferencia-, 2004- ben pedig az egészségtu­rizmus lesz az adott év kam­pányterméke. A marketingterv részletesen elemzi a turizmus nemzetkö­zi és belföldi piacának várha­tó változásait. A keresleti ol­dalról megállapítja, hogy a pi­acon a motivációk mind szé­lesebb köre jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a turisztiká­ban nő az innovatív termékek jelentősége. A marketingterv jelentős súlyt helyez a külföldi hirde­tésekre és kampányokra. Foly­tatódnak a hagyományos kül­dő országokban (német nyelv­­terület, Észak-Európa, Nagy- Britannia) megkezdett kampá­nyok. A kampányszerű megje­lenést a következő években ki­terjesztik a Benelux államok­ra is, főleg Belgiumra. A lehet­séges új piacok közül kiemelt szerepet kap a kínaiak elérése. Ezenkívül a kelet-ázsiaiak nö­vekvő üzleti és magánutazási hajlandósága jelentős potenci­ált jelent, de érezhetően nő a latin-amerikaiak érdeklődése is az európai utazások iránt. Domokos László A napi működést biztosító szerveze­tek (Tourinform rendszer, külképvise­letek, regionális marketingigazgatósá­gok) minél hatékonyabb működtetésén túl kiemelt fontosságú az MT Rt. ku­tatási tevékenysége. A céltalan reklám- és marketingköltésnek csak olyan hát­tér képes elejét venni, amely a termék­­központú tevékenység számára folya­matosan képes megfelelő adatokat szolgáltatni, háttéranyagokat biztosít, valamint segíti a monitoringot. Küldópkk Aktív turizmus Üdülés Konferenciaturizmus Egészségturizmus Belföld ♦ ♦ ♦ ♦ Ausztria » * ♦ * ♦ Belgium ♦ * * ♦ Csehország ♦ ♦ Franciaország ♦ ♦ Hollandia ♦ ♦ ♦ ♦ Horvátország ♦ * Izrael ♦ ♦ Japán ♦ Lengyelország ♦ * * ♦ Nagy-Britannia ♦ ♦ Németország ♦ ♦ ♦ ♦ Olaszország ♦ ♦ Románia ♦ Skandinávia ♦ ♦ ♦ ♦ Spanyolország ♦ Svájc ♦ ♦ ♦ ♦ Szlovákia * USA Forrás: Magyar Turizmus Rt.______________________________ Három hónapot kapnak az átállásra Az új számviteli törvény befolyásolja a hotelek működését is A számviteli törvény január el­sejei módosítása nem hagyja érintetlenül a szállodák szám­viteli munkáját sem, a hotelek 90 napot kapnak arra, hogy az új szabályoknak megfelelően elkészítsék saját végleges sza­bályozásukat. Az év eleje óta több olyan for­mai és tartalmi módosítás lé­pett életbe a számvitel terüle­tén, amely érinti a szállodákat is - derül ki a számviteli tör­vényt a szállodai vezetők szá­mára elemző összeállításból. Az új jogszabály 90 napot ad a szállodáknak arra, hogy elké­szítsék a végleges szabályozást, és azt jóvá is hagyják. Termé­szetesen magát a könyvelést már január elsejétől az új sza­bályok szerint kell végezni. Az új törvény többek között megváltoztatta az eddigi költ­ségnemeket, így megszüntette az egyéb költség fogalmát. A szállodák szempontjából pozi­tív változás, hogy a szabályozás ezentúl a bérjárulékok közé sorolja az élőmunkához kap­csolódó összes adót, illetve el­vonást, így az élőmunkát terhe­lő személyi költségek teljes­­körűek lesznek. Kedvezőtlen, hogy a vendéglátásban a terme­léshez - a konyhában és a cuk­rászatban - felhasznált nyers­anyagokat anyagköltségnek minősíti, az italok beszerzési értékét viszont nem, így az ár­rés megállapításához a nyers­anyagértéket és a beszerzési ér­téket több költségnemből kell összegyűjteni. Az a módosítás, hogy az al­vállalkozói teljesítmény he­lyett az eladott szolgáltatás fo­galmát vezetik be, a szállodák­ban például a vendégtelefon­­tevékenységet érinti. Az érték­­csökkenésnél új fogalom a hasznos élettartam és a marad­ványérték bevezetése. A kis ér­tékű eszközök értékhatára ja­nuár elsejétől 50 ezer forintra emelkedett. Megváltozott a külföldi pénzértékre szóló kö­vetelések és elkötelezettségek értékelése. A szállodai gazdál­kodó választhat, hogyan érté­keli ezeket: az MNB által köz­zétett hivatalos devizaárfolya­mon, a választott pénzintézet által meghirdetett devizavéte­li és -eladási árfolyam átlagán, vagy - indokolt esetben - a deviza vételi vagy eladási árfo­lyamán. (NAPI) y­sh M­y |9 azdasa9 15 Az oldalt szerkesztette: Molnár Csaba

Next