Napi Gazdaság, 2001. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
2001. FEBRUÁR 1. y 'bUb4 A drágább helyek eredményes szilvesztert zártak ...................................... Az évezredvég másodszor is nagy szállodai forgalmat hozott Miközben az egész országban, elsősorban a nagyobb városokban és Budapesten ezreket vonzottak az utcákra a zenés mulatságok, az utcabálok az évezred - immáron másodszor ünnepelt - utolsó napján, a szállodák is igen eredményesen búcsúztatták az óévet, többségük még az 1999. véginél is több vendéget fogadott és nagyobb bevételt könyvelt el. Igazi fesztiválvárossá alakult Budapest 2000 szilveszterén, kisebb-nagyobb zenés mulatságok és utcabálok voltak városszerte, állami és fővárosi hivatalos rendezvények - két tűzijátékkal - szórakoztatták az év(ezred) utolsó napját ünneplő tömegeket. A Miniszterelnöki Hivatal Országimázsi Központja az államalapítás tiszteletére Álomalapítás címmel szervezett ünnepségeket a fővárosban - a Rákóczi úton és a Vigadó téren -, valamint a vidéki városokban, többek közt Szegeden, Kaposváron és Esztergomban. A budapesti Főpolgármesteri Hivatal a Nyugatinál, a Vörösmarty téren és az Oktogonon rendezett zenés-táncos szilvesztert. A legtöbb embert vonzó budapesti rendezvény nem e két ingyenes fesztivál, hanem az elővételben 4900, a helyszínen 5400 forintos belépővel látogatható, magánvállalkozásban szervezett Hysteria 2001 búcsúparti volt. A Felvonulási téren felállított öt sátorban, összesen tízezer négyzetméteren több mint 17 ezren szórakozhattak a maratoni koncertrendezvényen, amelynek utóízét, mint ismeretes, a sajnálatos ruhatári malőr keserítette meg. A tömegiszonyban szenvedők - ha az otthon maradóktól eltekintünk - kisvendéglőkben, kocsmákban, a tehetősebbek hotelekben és szállodákban búcsúztatták az óévet. A nagyobb szállodákban 30 ezer forint körüli áron lehetett belépőjegyhez jutni, amiért legalább ötfogásos vacsora járt. A legszínvonalasabb vendéglőkben feleakkora összegért lehetett mulatni, élvezni a vacsorát és a műsort, a fiatalok egyetemi klubok, pubok, diszkók és blues-kocsmák közül választhattak. Az Erkel Színházban értelmiséginek szánt évezred-köszöntő bulit tartottak kétezer fiatal részvételével. A többi pesti színház szintén megteltek szilveszterkor, a belépőket már jó egy héttel előtte elkapkodták, sőt az operaházi bálra, valamint Hofi Géza estjére már egy hónappal korábban elkeltek az évezred utolsó estéjére szóló jegyek. A magyarországi szállodák számára is kétszer ért véget az évezred, mivel 2000 szilvesztere legalább akkora forgalmat hozott, mint 1999 év búcsúztatója. A Magyar Szállodaszövetség adatai szerint a Hotel Corvinus Kempinskiben most szilveszterkor 61 százalékos volt a szobafoglaltság, míg egy évvel korábban csupán 43 százalékos. A bevételek még meredekebben emelkedtek: a szobák nettó átlagára 39 ezer forint volt, míg egy évvel korábban csupán 19 ezer forint. A Hunguest Hotels szállodái szintén nem panaszkodhattak: 1999 szilveszterén 89 százalékos foglaltságnak örvendhettek, 2000-ben 83 százalékosnak. A kis csökkenést bőségesen ellensúlyozta az árak emelkedése: az 1999. december 31- i 81,6 millió forint után 2000 szilveszterén 101,3 millió forint volt a szállodalánc nettó árbevétele. A Danubius Group átlagosan 88,4 százalékos kihasználtsággal ünnepelte a szilvesztert 2000-ben, ez mintegy 4 százalékponttal jobb az előző évinél. A szállodák egyébiránt vegyesen szerepeltek, néhány helyen kevesebb volt a vendég, mint egy esztendővel korábban. A Budapest Hotel például az 1999-es csaknem telt ház után csupán kétharmados foglaltságot könyvelhetett el. Hasonlóan gyengélkedett a Palatínus és a Pátria Hotel is. A Danubius szállodáinak döntő többsége viszont dugig volt. A gyakorlatban egy-egy hotel még csúcsszezonban sincs 100 százalékban kihasználva, váratlan lemondás vagy más külső ok miatt egy-két százalékponttal elmarad attól. Most szilveszterkor viszont több szálloda is tele volt, így a Bük Thermal Hotel, a Danubius Grand Hotel Margitsziget, valamint a Sárvár Thermal Hotel. A szilveszteri csúcsforgalom nem korlátozódott a legdrágább szállodákra. A keleti régióban például a hajdúszoboszlói Barátság Hotel vagy a hortobágyi Epona Hotel szintén 100 százalékos kihasználtsággal működött, míg a hajdúszoboszlói Mátyás Király Hotelnek be kellett érnie 99,4 százalékkal. D. E. L.-D. L. (siíídjkK) 1999. 2000.11.30. XII. 31. 1.1. Ml. 30. «1.31. 1.1. Astoria Hotel «6,8 86,1 93,1 96,9 96,2 92,4 Béke Radissop «77 90,3 89,9 997 9811 ÍJ Budapest Hotel 91,0 95,2 93,4 59,5 64,0 49,5 Gellit Hotel ÜÖ 961 067 BÜ 013 ÖT HévízTermálhotel 56,1 H8 GM 99Ö 996 ÖÖJ Hilten Hotel 46,4 48,4 47,5 62,1 70,8 51,2 I8»if Hotel 80,0 87,6 81,1 95,7 94,6 55,1 Forrás: Magyar Szállodaszövetség__________________________ IDEGENFORGALOM I A Tárki a magyar utazási szokásokról § ^ ^■'f ^ . A fiatalok az olcsóbb nyaralási lehetőségeket választjákA A Tárki felmérése szerint az utóbbi 4-5 évben a csupán háztartások 18 százalékának költségvetésében szerepelt valamilyen hosszabb-rövidebb utazás. A fiatalok közül többen utaznak, mint az idősebbek közül, ám nem feltétlenül gyakrabban, ráadásul jóval ritkábban nyaralnak luxuskörülmények között. A magyar utazó külföldön a kevésbé drága szálláshelyeket keresi fel és jellemzően nem étteremben ebédel. A rendszeres üdülés és nyaralás még mindig csupán a lakosság egy szűk csoportjának szokása - derül ki a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) felméréséből. Az utóbbi 4-5 évben a háztartások 18 százalékának költségvetésében szerepelt valamilyen hosszabb-rövidebb utazás. Az egyes társadalmi csoportokba tartozók nagyon különböző arányban költenek utazásra. Elsősorban a felső rétegekhez tartozók gazdagíthatták valamilyen utazással életmódjukat. Azok közül a családok közül, amelyekben legalább az egyik családtag valamilyen magas presztízsű munkát végez, illetve a család Budapesten vagy valamelyik nagyvárosban él, átlagosan minden harmadik utazott. Az utazásra költött összegek családonként igen eltérőek, évi 3 ezer és 800 ezer forint között mozognak, az átlag háztartásonként 91 ezer forint. Az utazások számát és más jellemzőit - úti cél távolsága, szálláshely jellege éttermi étkezések gyakorisága - is a pénzügyi lehetőségek határozzák meg - vélik a kutatók. Ennek megfelelően az üdülési szokásokra csupán másodlagos hatással vannak a preferenciák és értékek. Az utóbbi öt évben a lakosság 21 százaléka csak belföldön üdült, viszont e réteg minden második évben kimozdult otthonról. A leggazdagabb 5 százalék számolt be arról, hogy évről évre külföldre utazik pihenési céllal. A fiatalok közül többen utaznak, mint az idősebbek közül, ám nem feltétlenül gyakrabban. Ráadásul a fiatalok jóval ritkábban nyaralnak „luxuskörülmények” között, ritkábban jutnak el külföldi tengerpartokra. Emellett az idősek gyakran utaznak távoli célpontokhoz: minden negyedik 50 év feletti utazó kedvű állampolgár tengerentúli helyszínt választott. Az életkoron kívül a lakóhelynek is érdemi hatása van az üdülési szokásokra, így az északkeleti megyékben élők választják a legolcsóbb utazásokat és a nagyvárosiak töltik a legtöbb időt üdüléssel. A jövedelmi korlátoktól legkevésbé az utazás hossza függ, ezt inkább a rendelkezésre álló szabadidő és az utazási turnusok „szokásos” hossza - 7, 10, illetve 14 nap - határozza meg. A legalább egyhetes utazások hossza átlagosan 12 nap. Külföldön csupán a magyar turisták 25 százaléka éjszakázik - saját minősítése szerint - jó szállodában. További 42 százalékuk választ magának olcsó szállodát, míg 11 százalékuk kempingben vagy más olcsó szálláson alszik. Az étkezésen is spórolnak a magyar kiutazók: csupán harmaduk eszik legalább naponta egyszer étteremben. A takarékosság tapasztalható a belföldi utazásoknál is: csak minden nyolcadik utazó lakik szállodában. (NAPI) I ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK Egy főre eső havi nettó jövedelem (ezer forint) Üdülések száma az utóbbi öt évben Egyszer sem üdült 28,70 Csak belföldön üdült 35,2 2,7 Csak külföldön üdült 44,3 2,1 Külföldön és belföldön is üdült 52,1 4,8 Átlagosan 33,9 1,3 Forrás:Tárki A Magyar Turizmus Rt. elkészítette középtávú marketingtervét A konferenciaturizmus éve lesz a 2003-as esztendő . A hatékonyabb tervezhetőség érdekében a Magyar Turizmus Rt. az idei után kidolgozta középtávú marketingtervét is. Ennek értelmében a magyarországi idegenforgalmi marketing kampányterméke 2001-ben az aktív turizmus, 2002-ben az üdülések, 2003-ban a konferencia-, 2004-ben pedig az egészségturzmus lesz. A külföldi hirdetések és kampányok nemcsak a hagyományos küldő országokban biztosítanak folyamatos jelenlétet, hanem új területeket is elérnek - így a Benelux államokat, Kínát és Latin-Amerikát. A Magyar Turizmus Rt. (MT) nemcsak 2001-re szóló marketingtervet (NAPI Gazdaság, 2000. január 10., 7. oldal) készített, hanem a hatékonyabb tervezhetőség jegyében - működése során először - középtávú, stratégiai elképzeléseit is körvonalazta. A terv alapjai a kormány által elfogadott, a Széchenyi terv turizmusfejlesztési részében kijelölt elképzelések voltak. A most kidolgozott középtávú marketingstratégia 2004-ig szól. A négyéves időtávot a magyar uniós csatlakozás reálisan várható időpontja indokolja. Hosszabb időszakra pedig azért nehéz tervezni, mert a nemzetközi turisztikai piac, valamint a külső környezet más elemei is erőteljesen változhatnak ezen időszak alatt, ráadásul az uniós tagság a maihoz képest teljesen más helyzetet teremt az idegenforgalom területén is. A stratégiai marketingterv az irányokat jelöli ki, amelyekhez évről évre igazítják majd az éves, operatív marketingelképzeléseket. Például a 2001-es operatív terv szerint az MT Rt. tevékenységének fókuszában 2001-ben az aktív turizmus termékei állnak. A turisztikai marketing kiemelt célterülete Franciaország, a belföldi idegenforgalmi kampány pedig az általános turisztikai értékek bemutatására koncentrál, kiemelve a Tisza-tó kínálatát. Az MT Rt. számára a legfontosabb feladat a fenntartható, az európai piacon is versenyképes turizmus megteremtése , komplex turisztikai termékek, valamint a Széchenyi tervben meghatározott területek fejlesztése révén. Ehhez olyan turisztikai információs rendszert kell kiépíteni, amely Magyarország ismertségét bel- és külföldön egyaránt növeli, az országképet pedig javítja. Erre annál inkább is komoly lehetőségei vannak, mert a Magyarországra érkező vendégek 70 százalékát csupán személyes információk motiválták az utazásra. Az MT Rt. marketingtevékenységének másik fő célja, hogy mind nagyobb költésre vegye rá a Magyarországra érkező külföldi vendégeket, a beutazók számának alakulását pedig időben a jelenleginél kiegyensúlyozottabbá tegye. Mindehhez az szükséges, hogy a marketing képes legyen megváltoztatni Magyarország turisztikai arculatát - a korábbi értékek megtartása mellett. Azt az üzenetet szeretné minél erősebben tudatosítani, hogy Magyarország a kiemelkedő turisztikai értékek kategóriájába tartozik. A most megfogalmazott értékrendszer központi eleme az, hogy az ország egyesíti Európa történelmi, kulturális és természeti értékeit. Az elképzelések szerint ez a korábbinál nem több vendéget vonz az országba, hanem jóval nagyobb költésre ösztönzi őket. A paprika, puszta, csikós háromságon túlmutató újfajta üzenet „terítésének” első eszköze egy hamarosan kidolgozandó szlogen lesz. A marketing elemi igazsága, hogy értékesíteni csak konkrét terméket lehet konkrét vásárlónak. Például a golf és a természetjárás egyaránt az aktív turizmus célja lehet, mégis meglehetősen eltérő a két tevékenység árszintje, elosztási csatornája. A hatékonyabb működés érdekében az eddigi termékcsoportok helyett az MT Rt. marketingjét egyre inkább konkrét termékekre alapozzák, majd a termékek alapját képező vonzerő révén szegmentálják a piacot, választják ki a megfelelő elosztási csatornákat és a kommunikációs eszközöket. A kampánytermék a kiemelt termékek közt is lesz egy „húzónév”, amelyre az adott év promóciós tevékenysége során a legnagyobb hangsúlyt fektetik. Az elképzelések szerint így 2001-ben az aktív turizmus, 2002-ben az üdülések, 2003- ban a konferencia-, 2004- ben pedig az egészségturizmus lesz az adott év kampányterméke. A marketingterv részletesen elemzi a turizmus nemzetközi és belföldi piacának várható változásait. A keresleti oldalról megállapítja, hogy a piacon a motivációk mind szélesebb köre jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a turisztikában nő az innovatív termékek jelentősége. A marketingterv jelentős súlyt helyez a külföldi hirdetésekre és kampányokra. Folytatódnak a hagyományos küldő országokban (német nyelvterület, Észak-Európa, Nagy- Britannia) megkezdett kampányok. A kampányszerű megjelenést a következő években kiterjesztik a Benelux államokra is, főleg Belgiumra. A lehetséges új piacok közül kiemelt szerepet kap a kínaiak elérése. Ezenkívül a kelet-ázsiaiak növekvő üzleti és magánutazási hajlandósága jelentős potenciált jelent, de érezhetően nő a latin-amerikaiak érdeklődése is az európai utazások iránt. Domokos László A napi működést biztosító szervezetek (Tourinform rendszer, külképviseletek, regionális marketingigazgatóságok) minél hatékonyabb működtetésén túl kiemelt fontosságú az MT Rt. kutatási tevékenysége. A céltalan reklám- és marketingköltésnek csak olyan háttér képes elejét venni, amely a termékközpontú tevékenység számára folyamatosan képes megfelelő adatokat szolgáltatni, háttéranyagokat biztosít, valamint segíti a monitoringot. Küldópkk Aktív turizmus Üdülés Konferenciaturizmus Egészségturizmus Belföld ♦ ♦ ♦ ♦ Ausztria » * ♦ * ♦ Belgium ♦ * * ♦ Csehország ♦ ♦ Franciaország ♦ ♦ Hollandia ♦ ♦ ♦ ♦ Horvátország ♦ * Izrael ♦ ♦ Japán ♦ Lengyelország ♦ * * ♦ Nagy-Britannia ♦ ♦ Németország ♦ ♦ ♦ ♦ Olaszország ♦ ♦ Románia ♦ Skandinávia ♦ ♦ ♦ ♦ Spanyolország ♦ Svájc ♦ ♦ ♦ ♦ Szlovákia * USA Forrás: Magyar Turizmus Rt.______________________________ Három hónapot kapnak az átállásra Az új számviteli törvény befolyásolja a hotelek működését is A számviteli törvény január elsejei módosítása nem hagyja érintetlenül a szállodák számviteli munkáját sem, a hotelek 90 napot kapnak arra, hogy az új szabályoknak megfelelően elkészítsék saját végleges szabályozásukat. Az év eleje óta több olyan formai és tartalmi módosítás lépett életbe a számvitel területén, amely érinti a szállodákat is - derül ki a számviteli törvényt a szállodai vezetők számára elemző összeállításból. Az új jogszabály 90 napot ad a szállodáknak arra, hogy elkészítsék a végleges szabályozást, és azt jóvá is hagyják. Természetesen magát a könyvelést már január elsejétől az új szabályok szerint kell végezni. Az új törvény többek között megváltoztatta az eddigi költségnemeket, így megszüntette az egyéb költség fogalmát. A szállodák szempontjából pozitív változás, hogy a szabályozás ezentúl a bérjárulékok közé sorolja az élőmunkához kapcsolódó összes adót, illetve elvonást, így az élőmunkát terhelő személyi költségek teljeskörűek lesznek. Kedvezőtlen, hogy a vendéglátásban a termeléshez - a konyhában és a cukrászatban - felhasznált nyersanyagokat anyagköltségnek minősíti, az italok beszerzési értékét viszont nem, így az árrés megállapításához a nyersanyagértéket és a beszerzési értéket több költségnemből kell összegyűjteni. Az a módosítás, hogy az alvállalkozói teljesítmény helyett az eladott szolgáltatás fogalmát vezetik be, a szállodákban például a vendégtelefontevékenységet érinti. Az értékcsökkenésnél új fogalom a hasznos élettartam és a maradványérték bevezetése. A kis értékű eszközök értékhatára január elsejétől 50 ezer forintra emelkedett. Megváltozott a külföldi pénzértékre szóló követelések és elkötelezettségek értékelése. A szállodai gazdálkodó választhat, hogyan értékeli ezeket: az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, a választott pénzintézet által meghirdetett devizavételi és -eladási árfolyam átlagán, vagy - indokolt esetben - a deviza vételi vagy eladási árfolyamán. (NAPI) ysh My |9 azdasa9 15 Az oldalt szerkesztette: Molnár Csaba