Napi Gazdaság, 2001. június (11. évfolyam, 125-149. szám)

2001-06-01 / 125. szám

2 I]gazdaság NEMZETKÖZI GAZDASÁG Köhler gyors kilábalásra számít Horst Köhler, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója sze­rint a világgazdaság lassulása vi­szonylag rövid ideig fog tarta­ni, a kilábalás még az idén el­kezdődik és jövőre lendületet vesz. Az IMF mindazonáltal munkája középpontjába azt kí­vánja állítani a következő hóna­pokban, hogy jobb rendszert dolgozzon ki a potenciális vál­ságok előrejelzésére. Köhler a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) hongkongi találkozóján annak a véleményének adott hangot, hogy a világgazdasági növekedés lassulása nyomán fo­kozódott a nyomás a sebezhető országokra, így Törökországra és Argentínára. Egy újabb ázsi­ai válság veszélyét véleménye szerint jelentősen csökkenti, hogy jobbak lettek a makrogaz­dasági alapok és rugalmasabbá vált az árfolyam-politika. Csökkent a lengyel folyó fizetési mérleg hiánya A folyó fizetési mérleg hiánya Lengyelországban áprilisban csak 614 millió dollár volt a márciusi módosított 749 millió és az egy évvel korábbi 851 millió dollár után - közölte internetes oldalán tegnap a var­sói jegybank. Az előzetes adat kedvezőbb az elemzők által vártnál, és beleillik a deficit fo­lyamatos csökkenésének trend­jébe. Az év első négy hónapjá­ban a hiány 36,3 százalékkal, 2,782 milliárd dollárra süllyedt. Az export áprilisban az előző hónaphoz képest 0,3 százalék­kal, 2,6 milliárd dollárra csök­kent, míg az import 4,6 száza­lékkal, 3,4 milliárdra mérséklő­dött. Éves összehasonlításban az export 28,3 százalékkal, az im­port 8,1 százalékkal nőtt. Ez arra utal, hogy az export meg­lepően immunis a zloty magas árfolyamára. A pénzügyminiszter továbbra is derűlátó Megállt a munkanélküliség csökkenése Franciaországban Közel négy évig tartó csökkenés után áprilisban meglepetésre nőtt a munkanélküliek száma Franciaországban. A trend meg­szakadását a munkaügyi tárca vezetője szerint a külgazdasági tényezőkön kívül az okozta, hogy idén nem érezteti hatását a 35 órás munkahétre való áttérés. Franciaországban a munka­ügyi minisztérium tegnap köz­zétett adatai szerint az álláske­resők száma áprilisban 5 ezer fővel, azaz 0,2 százalékkal nőtt, a 18 évi mélypontot tükröző 8,7 százalékos munkanélküli­ségi ráta azonban nem válto­zott. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) normái szerint 2,3 millió állástalant tartottak nyilván. A trend megfordulása meglepetést keltett az elemzők körében, többségük ugyanis a foglalkoztatás szerény mértékű javulására számított. Az elmúlt napokban több kedvezőtlen adat is napvilágot látott a fran­cia gazdaságról - egyebek kö­zött a vállalkozói bizalom gyen­gülése -, ami megerősíti a fé­lelmeket, hogy az amerikai gazdaság drasztikus lehűlése a francia üzleti klímát sem hagy­ja érintetlenül. A trend megfordulásában szakértők szerint nem játszot­tak szerepet a Danone SA és a Marks & Spencer által a közel­múltban bejelentett elbocsátá­sok. Elisabeth Gui­­gou munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt négy évben tapasztalt pozitív tendencia megtorpanása a külpiaci tényezők mellett arra vezet­hető vissza, hogy a 35 órás munka­hét bevezetésének kedvező hatása a nagyobb cégek esetén már le­csengett, míg a 20 főnél keve­sebbet alkalmazó cégek vonat­kozásában csak jövőre várható. A munkaidő csökkentése a tár­ca kimutatása szerint eddig összesen 347 ezer munkahely létrehozásához, illetve megtar­tásához járult hozzá. Laurent Fabius pénzügyminiszter teg­nap kijelentette, hogy Francia­­ország megfelelő költségveté­si politikával képes kivédeni a globális lefékeződés főbb nega­tív következményeit, ugyanak­kor beismerte, hogy a nemrég még 3 százalék fölé várt idei GDP-növekedés várhatóan alig lesz több, mint 2,5 százalék. A miniszter szerint egyelőre nincs ok pánikra, a foglalkoztatás ja­vulásának hosszú távú trendje változatlan marad, bár az utób­bi években megszokottnál las­sabb ütemre kell számítani. A kormány foglalkoztatási terve szerint ez év végéig 2 millió alá kell csökkennie az álláskeresők számának. G. s. (%) 13 12 11 10 9 8 A FRANCIA MUNKANÉLKÜLISÉG* 1998 1999 2000 2001.1. IV. *havi adatok éves összehasonlításban Forrás: Bloomberg Új UMTS-pályázatot hirdetnek A francia távközlési felügyelet (ART) tegna­pi döntése értelmében a France Télécom (FT) csoporthoz tartozó Orange és a Vivendi Universalhoz tartozó Cégétől egy-egy harma­dik generációs mobiltávközlési (UMTS) kon­cesszióhoz jut. A kormány tavaly négy kon­cesszió értékesítésére írt ki pályázatot, de a január 31-i határidő lejártáig csak a fenti két cég tett ajánlatot. Jean-Míchel Hubert, az ART elnöke tegnap bejelentette, hogy a megmaradt két koncesszióra legkésőbb jövő év első felé­ben újabb pályázatot írnak ki, amely a remé­nyei szerint a mostaninál nagyobb érdeklődést fog kiváltani. A szolgáltatók pénzügyi terhei­nek átmeneti csökkentése érdekében az ART a nyerteseknek hatéves haladékot ad a 4,95 milliárd eurós (4,21 milliárd dolláros) kon­cessziós díj döntő hányadának kifizetésére és a koncessziós időszakot tizenötről húsz évre tolja ki. A fizetési feltételek módosítása - a kormány jóváhagyása esetén - mind az első körben, mind a második körben nyertes pá­lyázókra kiterjed. Az ART véleménye szerint az első UMTS-szolgáltatás beindítására vár­hatóan csak kétéves késéssel, jövő év végén vagy 2003 elején kerülhet sor. Közös álláspontra jutottak az EU-tagországok Hétéves haladék a külföldiek termőföldvásárlására (Folytatás az 1. oldalból) Több jelölt ország már ko­rábban jelezte, hogy nagyobb átmeneti időszakot kér: Len­gyelország tizennyolc éves moratóriumot javasol, Ma­gyarország a termőföld eseté­ben tízéves, a második lakóin­gatlan esetében pedig ötéves korlátozást kért. A fejezetet már ideiglenesen lezárták Ciprus, Észtország, Litvánia, Szlovénia esetében, amelyek nem kértek derogációt. Az EU brüsszeli bizottsága javaslatá­nak értelmében a korlátozást három év után felülvizsgálnák, és esetleg lerövidítenék (NAPI Gazdaság, 2001. május 5., 1. oldal). Az Európai Parlament szerdán nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint 2004-ben 11,47 milliárd euró, 2013-ra pedig már 45,38 milliárd euró többletkiadást jelent az EU költ­ségvetésében a bővítés, feltéte­lezve, hogy 2004-ben tíz új tag­állam, 2008-ban pedig további kettő csatlakozik az unióhoz. Ez tíz év alatt összesen mintegy 300 milliárd euró többletki­adást jelent. A számítás során egyebek között feltételezték, hogy az új tagállamok mezőgaz­dasági támogatása is elkezdő­dik. Az EU berkein belül még mindig vita folyik arról, hogyan támogassák a jelölt országok mezőgazdaságát. A jelentés, amelyet az Európai Parlament illetékes bizottságai júniusban és júliusban megvitatnak, meg­jegyzi, hogy a bővítés pénzügyi hatásainak vizsgálatánál szá­mos még nem ismert tényezőt kell figyelembe venni, így pél­dául azt, hogy a jelöltek milyen sorrendben és mikor csatlakoz­nak. Az egyik forgatókönyv az­zal számol, írja a Reuters, hogy 2004-ben Csehország, Magyarország, Lengyelország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovákia és Málta csatlakozik, majd 2008-ban Bulgária és Románia. A jelentés szerint a bővítés pénzügyi hatásait illetően még számos kérdésre kell választ találni. Ezek közül a tanul­mány az egyik legfontosabb­nak tartja annak eldöntését, hogy az új tagállamok mező­­gazdasági termelői ugyanúgy közvetlen támogatásban ré­szesüljenek-e, mint a jelenle­gi tagországokban. Ha nem lesz közvetlen támogatás, az uniós agrárköltségvetésből 2013-ban 5,2 milliárd euró jut az újaknak, közvetlen támoga­tás esetén pedig számításai szerint 17,1 milliárd euró. B. p. A. Csökkent az ECB-intervenció esélye? Az euró tegnap új idei mélypontjára esett: körülbelül egy százalékot gyengült a dollárhoz és két százalékot a jenhez képest, miután az Európai Központi Bank (ECB) vezetői­nek nyilatkozatait a devizapiac úgy értelmezte, hogy nem várható intervenció a közös európai pénz megtámogatása érdekében. Wim Duisenberg, az ECB elnöke kijelentette, hogy az árfolyam alakulása nem veszélyezteti az árstabi­litást és egy árfolyamcél kitűzése problémát jelentene, ha nem lenne összhangban az inflációs célkitűzésekkel. Ezt követően az euró késő délutánig a hat hónapos mélypon­tot jelentő 0,8447 dollárig és 100,45 jenig esett vissza az előző napi New York-i 0,8566 dolláros, illetve 103,04 je­nes záró árfolyamokról. A Reuters által megkérdezett elem­zők úgy látják, hogy az ECB-intervenció esélye csökkent, de a tokiói pénzügyminisztériumi nyilatkozatok alapján nem kizárt a japán jegybank beavatkozása.______________ Új kabinet régi tagokból Az ukrán elnök leállította az energetikai privatizációt Leonyid Kucsma ukrán elnök tegnap utasította új kormá­nyát, hogy függesszék fel a villamosenergia-ipar privatizá­lásának folytatását. Az új ka­binetben csaknem minden posztot az előző kormány mi­niszterei kaptak meg. Az ukrán államfő tegnap uta­sította a kormányt és az állami vagyonalapot, hogy függesszék fel az áramfejlesztő és -szolgál­tató vállalatok privatizálását, noha ez a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) 2,6 milliárd dolláros - azóta befagyasztott - hitel­­programjának egyik kulcsele­me volt. Az elnök sajtóhivatala a Reuters jelentése szerint azzal indokolta a döntést, hogy az érintett terület rendkívül fontos az ország gazdasága és a nem­zetbiztonság szempontjából. Kucsma szerint szüneteltetni kell az energiaipar privatizálá­sát és elemezni kell a privatizá­ció eddigi tapasztalatait. Az egy hónappal ezelőtt megbuk­tatott Juscsenko-kormány ál­tal hosszú halogatás után meg­kezdett program keretében idén hat regionális áramszol­gáltató részvényeinek a többsé­gét adták el. Az amerikai AES Corp. egyik cége két, a szlovák Vychodoslovenske Energeticke négy cégben vett 75 százalékos részesedést. Az eladások 150 millió dolláros bevételhez jut­tatták a költségvetést, és az el­képzelések szerint csupán a kezdetét jelentették volna az összesen 27 áramszolgáltató, valamint az áramtermelő válla­latok értékesítésének. Az or­szág krónikus energiahiánytól szenved, az energiaipar igen rossz hatásfokkal és a hírek szerint korruptan működik. Ezen volt hivatott változtatni a most leállított privatizáció, amelyet az államfő már koráb­ban is többször bírált. Ezért némileg meglepő, hogy Kucsma az IMF-fel való kapcsolatokat burkoltan bírá­ló Anatolij Kinah miniszterel­nöki kinevezésének parlamen­ti jóváhagyása (NAPI Gazda­ság, 2001. május 30., 1. oldal) után sorra nevezi ki az új kor­mány tagjaivá az előző kabi­net minisztereit. A Dow Jones jelentése szerint a tegnap kine­vezett 13 kormánytag közül 10 ugyanazt a posztot töltötte be az előző kormányban, egy pedig magasabb rangra emel­kedett. A gazdasági miniszter ismét Vaszil Bohovij, a pénz­ügyminiszter pedig Ihor Mi­tyukov lett. B. T. J. 2001. JÚNIUS 1. Nézeteltérések a kormányon belül Újabb válság fenyeget Törökországban Újabb válság fenyeget Törökor­szágban, miután a privatizációs miniszter megkérdőjelezte a do­hánypiac megnyitását, kétséges­sé téve az IMF pénzügyi mentő­akcióját. A kijelentés nyomán zuhanni kezdett a részvények és a líra árfolyama. Az isztambuli tőzsdeindex tegnap 6 százalékot zuhant, a líra is gyengült, idén eddig 43 százalékot veszítve értékéből, miután Yuksel Yalova török pri­vatizációs miniszter kijelentet­te, hogy nem szabad elsietni a dohánypiac liberalizálását. A miniszter a Dow Jones jelenté­se szerint közölte: nem hajlan­dó aláírni az érintett törvényja­vaslatot, noha a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz inté­zett szándéklevelében májusra ígérte annak parlamenti elfo­gadását. A miniszter ezzel ve­szélybe sodorta az IMF-hitel következő, 1,5 milliárd dollá­ros részletének júniusban ese­dékes átutalását, de lehet, hogy a 15,7 milliárd dolláros egész nemzetközi hitelprogramot is. A kormány tagjai igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket: Bülent Ecevit miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy Yalova véleménye nem a kor­mány álláspontját tükrözi, s még saját pártjának vezetője, Mesut Yilmaz miniszterelnök­helyettes is megrótta miniszte­rét, mondván, hogy nem ért egyet vele, s Yalova túl messzi­re ment. Az incidensre ráadásul néhány órával az IMF delegáci­ójának érkezése előtt került sor - a Valutaalap szakértői azért utaztak Ankarába, hogy ellen­őrizzék, tartja-e magát Török­ország a szándéklevelébe fog­lalt programhoz. Ajay Chibber, a Világbank helyi képviselője figyelmeztette a török kor­mányt, hogy igen sokba kerül­het, ha a parlament nem fogad­ja el időben a dohánytörvényt, mert ez szükségszerűen a világ­banki átutalásokat is késleltetni fogja - írta a Reuters. Úgy tűnik, a miniszter végül meghátrált: a CNBC televízió­nak adott interjújában úgy nyi­latkozott, hogy kompromisszu­mos megoldást kell találni a né­zeteltérésekre, de a módosított törvényjavaslat már a jövő héten a kormány elé kerülhet, s a kis csúszás nem veszélyezteti az IMF-fel kötött megállapodást. Ugyanakkor már kopogtat a kö­vetkező botrány, hiszen a tervek szerint a Világbank és a török kormány a napokban fejezi be a tárgyalásokat a 600 millió dol­láros mezőgazdasági reform­tervről. (NAPI) ___________A NAPI Gazdaság vírusvédelmét a VirusBuster Kft. megoldásai biztosítják________ m­ai gazdaság Megjelenik hatszor egy héten Felelős szerkesztő: Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Lapszerkesztő: Szabó Márta Kiadó: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető: Süle László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András ♦ ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Veres Sarolta + HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Ránki Judit + MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Molnár Csaba (rovatszerkesztő), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Barabás T. János (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Homiák Balázs, Regős Zsuzsa (rovatszerkesztők), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Lovas András, Molnár Gergely, Tallósy István (rovatszerkesztők), ÁRUPIAC: Potori Károly (rovatvezető), BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Homniák Balázs, Szegő Iván Miklós (szerkesztők), NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) ♦ SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter ♦ VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit + SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata uta 32. ♦ Postadm: 1555 Budapest, Pf. 8 ♦ ISSN 1217-5501. ♦ A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. ♦ A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. ELŐFIZETHETŐ a kiadónál: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Posta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII., Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban terjeszti a HÍRKER Rt., a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. ELŐFIZETÉSI DV: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed évre 11 100 Ft. Központi telefonszám: 350-4349 Fax: 350-1117 E-mail-cím: napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-6128, 350-3784, 350-4349 Számítástechnika: ORG­I Rt. Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt. Internet: www.szikralapnyomda.hu E-mail: szikra.kervigh@szikralapnyomda.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató www.napi.hu Kiadó:______________________www.Napi.hu Online Kft Ügyvezető igazgató:_____________________Rónai Balázs Hírigazgató:____________________________Máté Dániel Szerkesztők: Ádám Viktor, Madarász János, Molnár Gergely, Szabó Márta Munkatársak: Pölöskei Gábor (értékesítési manager), Csernai Katalin, (web manager), Rajczy Gábor (content manager), Göcsei Gábor (webmaster), Besenyei Éva, Brett András Om: 1135 Budapest, Csata u. 32., telefon: 350-4349

Next