Napi Gazdaság, 2003. január (13. évfolyam, 1-22. szám)
2003-01-02 / 1. szám
4 NAPi gazdaság MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK Még egyetlen nagyfogyasztó sem élt a lehetőséggel Január elseje óta csak elvi szinten szabad a magyarországi árampiac Bár a magyar villamosenergia-szabadpiac elvileg szerdától megnyílt, eddig egyetlen nagyfogyasztó sem élt az általa kínált lehetőséggel. A Mavir reményei szerint január második felében lép ki valamelyik feljogosított nagy áramfogyasztó a közüzemi szférából. Az EU-ban a piacnyitás mértéke már meghaladja a 60 százalékot. Egyetlen nagyfogyasztó sem lépett ki január elsejével a magyarországi villamosenergia-szabadpiacra - jelentette be Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. elnökvezérigazgatója. Csupán január második felében várható, hogy a feljogosítottak közül valamelyik nagy áramfogyasztó kezdeményezi kilépését a közüzemi szférából. A magyar villamosenergiaszabadpiac elvileg 2003. január elsején nyílt meg a legalább 6,5 gigawattóra áramfogyasztású nagy cégek számára. Összesen 200-300 cég kap lehetőséget az első lépcsőben a szabadpiaci vásárlásra. Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik előfeltétele az árampiac megnyitása. Az EU-ban a piacnyitás mértéke ma már 60 százalék feletti. Ezen belül Németországban, Finnországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában 100 százalék, míg Görögországban és Franciaországban csupán 30 százalék. A parlament 2001 decemberében fogadta el az új villamosenergia-törvényt. A tervek szerint Magyarországon 30-35 százalékos mértékig nyílik meg a piac az első lépcsőben. A szabadpiaccal párhuzamosan megmarad a szabályozott közüzemi rendszer a kötelező hatósági árakkal. A nagyfogyasztók azonban a reguláit díjak ismeretében választhatnak, hogy melyik áramkereskedő cégtől vásárolják az áramot. A piacnyitásnak megfelelően felállt független szakmai szervezetként a Mavir, amely biztosítja, hogy a piac szereplői egyformán hozzáférjenek az átviteli hálózathoz és a hálózati szolgáltatásokhoz. (NAPI) A Mavir a december elején meghirdetett pályázaton végül 13 piaci szereplőnek osztott ki határkeresztező villamos hálózati kapacitást. Négy relációban (szlovák, horvát, osztrák és jugoszláv) adták ki ezeket. Az érkezési sorrendben kiosztott kapacitások tulajdonosai a hosszú távú szerződésekben lekötötteken felüli kapacitások kihasználására kaptak lehetőséget: a hálózatot áramexportra, -importra vagy -tranzitra használhatják. A legnagyobb igény a szlovák relációban volt, innen importálnának leginkább áramot a piaci szereplők. Importra szlovák relációban 150 megawatt, Horvátország irányából 450 megawatt, Ausztria felől 150 megawatt kapacitást osztottak ki hat igénylőnek áprilisig. Exportra az év első négy hónapjában hét igénylőnek Jugoszláviába 300 megawatt, Horvátországba 600 megawatt nagyságrendben lesz lehetősége. Az igénylőknek határkeresztezési díjat kell fizetniük a Mavirnak. A még szabad kapacitásokat májustól aukción értékesíti a Mavir. Mérsékelt fejlesztés a Balatontouristnál Visszaesett a Balaton-parti szállásadók forgalma (Folytatás az 1. oldalról) A 19 hektáros alsóörsi és paloznaki kemping területén - részben a tavalyi főszezonra - 150 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. Az ingatlanfejlesztés része volt egy a balatonfüredi kempinghez hasonló, 2,5 ezer férőhelyes, uszodával is rendelkező létesítménykomplexum létrehozása. Minderről továbbra sem mondtak le, ám a kivitelezés lassabb lesz a korábban tervezettnél. A forráshiányt valamelyest enyhíti, hogy a társaság közgyűlése a közelmúltban 19 millió forintos tőkeemelésről döntött. A részvénykibocsátással megvalósuló tranzakció bevételét kizárólag fejlesztésre kívánják fordítani (NAPI Gazdaság, 2002. augusztus 13., 5. oldal). A Balaton északi partján 14 kempinget működtető társaság erősíti belföldi marketingtevékenységét is. Részt vesznek az összes jelentős hazai utazási kiállításon, előtérbe helyezik az internetes reklámokat és a világhálón történő szálláshely-értékesítést. A külföldi piacok közül továbbra is főként Dániára, Hollandiára, Németorszára, Csehországra és Lengyelországra koncentrálnak. Körtési Zsolt OKTATÁS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Az ország egyik legnagyobb posztgraduális menedzsment képzési központja 2003 februárjában ismét indítja Menedzser államilag akkreditált, másoddiplomás, szakirányú képzését Gazdasági elemző, Humánmenedzser, Minőségmenedzsment és Logisztikai és termelés menedzsment specializációkkal. A képzés magyar nyelvű, három féléves és a magyar felsőoktatási rendszer szerinti legmagasabb jogi besorolású másoddiplomát adja. Minden előadáshoz írásos tananyagot biztosítunk. A jelentkezés feltétele egyetemi vagy főiskolai végzettség. Állami középfokú nyelvvizsgával rendelkező végzős hallgatóink tanulmányaik teljes beszámításával, további egy év alatt MBA diplomát is szerezhetnek. Jelentkezési határidő: 2003. január 31. Oktatási napként a csütörtök mellett, a szombat is választható! További információk: BME, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9. T. épület, III. emelet 39. Telefon: 463-20-20, (20) 463-20-20. Telefax: 463-17-40 www.mba.bme.hu A rovatban szereplő jelöletlen forrású adatok a KJK-KERSZÖV JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ KEI által kiadott CompLEX CD Céghírekből és a lemez szolgáltatásaként elérhető Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer (IM Online) adatbankjából származnak. PIACON JELENTŐS ÉKSZERÜZLET KERES: AGILIS, ✓ JÓ SZERVEZŐKÉSZSÉGŰ ✓ EGY IDEGEN NYELV ISMERETÉVEL (ANGOL VAGY OLASZ) ÜGYVEZETŐT. Telefon: 266-7907, 06-30/953-0000 Éves szinten 1,1 millió tonna volt a termelés A belföldi műanyag-felhasználást az építőipar növelte A magyar műanyagipar teljesítménye a várakozásoknál lényegesen jobban alakult 2002 első kilenc hónapjában. A termelés volumene a 2001-es igen magas bázist is meghaladta. A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) adataiból kitűnik, hogy az építőipari megrendelések élénkültek a leginkább - tájékoztatta lapunkat Wappel Kálmán, a MMSZ titkára. Belföldön a tavalyi év első kilenc hónapjában összesen 842 ezer tonna műanyagot gyártottak, 11,8 százalékkal többet, mint 2001 ugyanezen időszakában. Ez jelentősen meghaladja a várakozásokat is, hiszen például az első félévben még csak 7,6 százalékos növekedést regisztrált az MMSZ szakapparátusa. A tömegműanyagok közül a legnagyobb mértékben ismét a polipropilén (PP) gyártása élénkült, 193,5 ezerről 215,7 ezer tonnára. A PVC előállítása ismét emelkedett - azok után, hogy az első fél évben még esett a gyártás -, 196,7 ezer tonnáról 200,9 ezer tonnára araszolt fel a termelés. A polietilén (PE) gyártása ugyancsak nőtt, 7,4 százalékkal, 233,4 ezer tonnára. Kedvező tendencia, hogy az export volumene nagyobb mértékben bővült - 548 ezer tonnáról 589 ezer tonnára -, mint az importé, amely 323 ezer tonnáról 347 ezer tonnára kúszott fel. A termelés növekedésének egyik fő tényezője a BorsodChem (BC) TDI- üzemének felfutása. Mindezek alapján szakmai körökben szinte biztosra veszik, hogy az előállított műanyag alapanyagok mennyisége a tavaly meghaladta a 1,1 millió tonnát, aminek értéke 270 milliárd forintra tehető. Ugyancsak kedvező változás, hogy a tömegműanyagok esetében - PE, PVC, PP és polisztirol (PS) javult a kereskedelmi egyenleg. Az import ugyanis 363 millió dollárról 367 millióra, míg az export 387 millióról 428 millió dollárra emelkedett. A műanyag termékek tekintetében viszont ismét romlott a szaldó, ugyanis a 2001. évi 312 millió dolláros hiánnyal szemben 2002-ben 360 millió dollár jött össze kilenc hónap alatt. Az ágazat számára nem elhanyagolható előnyt jelent, hogy a belföldi műanyag-felhasználás ismét nőtt, így az egy főre eső összes felhasználás az év végén vélhetően megközelítette a 80 kilogrammot (tavaly 70 kilogramm körül alakult). Ezen belül a műanyag termékek gyártására felhasznált mennyiség bizonyára elérte a 60 kilogrammot. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy emelkedett a műszaki műanyagok iránti kereslet, különösen az építőipar részéről. Ez a PVC-termékek vásárlása esetében szembetűnő, hiszen itt a bázishoz képest 25 százalékos növekedést regisztrált a szövetség, így immár egyértelmű, hogy az építőipar is jelentősen hozzájárul a fejlődéshez. Ez már csak azért is örömteli fejlemény, mert eddig a statisztikai adatokban nem vagy csak alig tükröződött a különböző körökben oly sokszor hangoztatott építőipari boomerre utaló jelek egyébként eddig csak a 2002. első féléves statisztikákban jelentek meg. Á. A. HAZAI GYÁRTÁSÚ POLIMEREK ÁRAI A MŰANYAGIPAR ADATAI 2000. MII. n.-év 2001. MII. n.-év 2002. MII. n.-év Forrás: MMSz Rendszere alkalmas lehet az EU-pénzek befogadására A Kehi szerint a Széchenyi projekt közgazdaságilag nem volt terv A Kehi vizsgálata szerint a Széchenyi terv közgazdasági értelemben nem terv, hanem különböző programok halmaza volt. A végrehajtásra vonatkozó előterjesztést a kormány nem tárgyalta valamelyik ülésének hivatalos napirendi pontjaként. A pályázati rendszer nehezen átlátható volt. Jó pont viszont, hogy a kialakult szervezeti rendszer alkalmassá tehető az uniós támogatások fogadására. A Széchenyi terv közgazdasági értelemben nem terv, hanem eltérő eredményű és hatékonyságú programok halmaza - állapította meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrzése. Az összegzés szerint a pályázati rendszer forrásait a korábbi években is meglévő, többszörösére növelt összegű célelőirányzatok jelentették. A jelentés összegző megállapításai közé tartozik, hogy a gazdasági tárca pályázati rendszere nehezen átlátható, bírálati rendszerében nem egységes elvű volt, a kevés eddigi ellenőrzés a pályázati rendszer számottevő kockázati tényezője. Ezzel együtt a jelentős nagyságrendű támogatási igények kezelésének kialakult szervezeti rendszere és feltételei alkalmassá tehetők az EU-támogatások fogadására. A vizsgálat megállapította, hogy a Széchenyi terv végrehajtására vonatkozó előterjesztést a kormány nem tárgyalta valamelyik ülésének hivatalos napirendi pontjaként, megindításának, végrehajtásának feladatait sem törvény, sem kormányrendelet, sem kormányhatározat nem fogalmazta meg, így a projekt nem kormányzati programként valósult meg, hanem - a nyitott tervezés hangsúlyozásával - laza együttműködési keretek között. A pályázati rendszer keretében 2001. január és 2002. június között megjelent 190 pályázati felhívásra 2001-ben 13 697, 2002 első félévében 14 782 pályázat érkezett. Ezek közül a gazdasági tárca 13,7 ezer pályázatra 153,8 milliárd forint támogatást ítélt meg. A támogatási rendszer jellemző formája a vissza nem térítendő támogatás. Ez a megoldás a jelentés szerint lényegében közvetlen tőkejuttatással segítette a magánszemélyek és magánvállalkozások vagyongyarapodását, úgy, hogy az állam a befektetett költségvetési forrásokkal még csak üzletrészt sem szerzett. Az odaítélésnél előre meghatározott értékelési szempontok és felhasználható keretek hiányában óhatatlanul szubjektívvé váltak a döntések, a megítélt támogatások hatékonysága kétséges. A bizottsági döntéseknél a döntési javaslatok nem megfelelően részletezettek és a döntések személyes felelősége nem dokumentált - véli a jelentés. A hosszabb időszak (5-20 év) alatt teljesülő projektek esetében megoldatlan vagy nem kielégítő azok sorsának figyelemmel kísérése, a teljesítmény rendszeres értékelése. Jelentős kockázati tényezőt jelent, hogy az ellenőrzési rendszer és a működési feltételek nem voltak meg teljesen a pályázati rendszer megindításakor. Emellett az sem különösebben megnyugtató, hogy az ellenőrzések rendkívül ritkák - véli a Kehi. D. L. I A SZÉCHENYI TERV ÁLLAMI TÁRSFINANSZÍROZÁSA (2001-2002) Program Tárta 2001 (Mrd forint) 2002 (Mrd forint) Vállalkozáserősítő Gazdasági 31,4 37,3 K+F, innovációs Oktatási 17,5 ________37,0 Információstársadalom-fejlesztési Miniszterelnöki Hivatal 15,0 28,9 Turizmusfejlesztési Gazdasági 25,0 28,1 Regionális gazdaságépítési Gazdasági 5,0 6,0 Autópálya-fejlesztési Közlekedési 132,1 120,9 Lakásprogram Pénzügymin., Gazdasági 69,9 72,6 Összesen 295,9 330,8 Forrás: KEHI 2003. JANUÁR 2.