Napi Gazdaság, 2005. szeptember (15. évfolyam, 170-191. szám)
2005-09-01 / 170. szám
A MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA• 2005. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK A KORMÁNY EGYELŐRE KIVÁR Jövőre négy százalék körüli reálbér-növekedés várható A munkavállalók 2006-ban 4 százalék körüli reálbér-növekedéssel kalkulálnak, a munkaadói oldal és a pénzügyi tárca egyelőre nem nyilatkozott ez irányú elképzeléseiről. STIfiPKFBF^FT *WGtcs "°EWI " ■ancncjcl Az ideihez hasonlóan a gazdasági növe•'1 f? ^ kedéssel megegyező, mintegy 4-4,1 száza- lL%3 lékos reálbér-növekedéssel számolnak jövőcsmn- re a munkavállalói *..... oldal képviselői. Érdemi javaslatról csak a kormány konkrét jövő évi inflációs, adó- és költségvetési terveinek ismeretében lehet szó - mondta lapunknak Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke. Dávid Ferenc, az OÉT munkaadói oldalának szóvivője elmondta, hogy ők is csak a kormány lépéseinek ismeretében, valamint a munkavállalói oldal javaslata után alakítják ki álláspontjukat. Lapunk megkeresésére a pénzügyi tárcánál annyit közöltek, hogy van számuk a reálbérek jövő évi növekedését illetően, ám egyelőre várnának a nyilvánosságra hozatallal. A jelenlegi prognózisok szerint az idei évre vonatkozó reálbér-növekedés meghaladhatja a 4 százalékot. A KSH adatai alapján a költségvetési szférában 6,7 százalékkal, a vállalkozói szférában pedig 7,1 százalékkal nőttek a reálbérek az előző évihez képest (NAPI Gazdaság, 2005. július 20., 3. oldal). A teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 157 ezer forint volt. Ezen belül a magánszférában dolgozók esetében 143 ezer forint, a költségvetési intézményeknél dolgozók esetében pedig 190 ezer forint volt az átlagos bruttó kereset. A reálbér-növekedés az év első 5 hónapjában a közigazgatásban és az oktatásban volt élenjáró 17,8 és 14,9 százalékkal. A legkisebb mértékű növekedést az élelmiszeripar realizálta 1,2 százalékkal, ezt követte az építőipar 2,7, a kereskedelem 4,2, illetve a gépipar 4,5 százalékkal. A REÁLBÉREK ALAKULÁSA _________ Orbán-kormány 1998-2001 Medgyessy-Gyurcsány-kormány 2002-2005 I 120 ------------------------------------------------------------------------------S 116---------------------------------------— ■ 112 -------------- -----f| 108 -----------------------------------------------------p 104 ,------------------------------------------------------------------------1 100 ---------- —*—- ---------------------------------^ A A A A A JS -a 5 Hu 2 3n —; esi co ;§ •IE Forrás: KSH AZ ÁFACSÖKKENTÉS NEM AD LÖKÉST Pesszimizmus az ingatlanpiacon • BAKONYI ATTILA Az év első negyedében mérttel csaknem megegyező képet mutat a GKI és az AL Holding által készített második negyedévi ingatlanindex is, azaz a A lakástörvény módosításával a lakásmaffia ellen kíván fellépni a kabinet. A változtatás nyomán a nem szociális célú bérlakások esetében a bérlőnek óvadékot kell letennie, ezzel (is) garantálva a bérleti díj fizetését - derült ki a kormány ülését követő tájékoztatón. Az óvadék összegét az illetékes önkormányzatok saját hatáskörben állapíthatják meg. Az önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakások bérbeadásakor feltétel lesz az életvitelszerű bentlakás, amit évente legalább egyszer ellenőriznie kell az illetékes hatóságnak. megkérdezettek továbbra is borúlátók az ország ingatlanpiacát illetően - hangzott el egy tegnapi sajtótájékoztatón. Az index értéke -24,3 (az első negyedévben -23,2 pont volt), amiért a szakértők szerint elsősorban a lakáspiac a felelős. Az itt tevékenykedő cégek látják ugyanis sötéten a jövőt, míg javulás érzékelhető az iroda- és az üzlethelyiségek piacán. Mindezzel együtt az ingatlanárak a következő 12 hónapban - a telkek kivételével - infláció alatti mértékben nőnek a várakozások szerint. Az idei év első hat hónapjában 11 százalékkal több lakást adtak át, mint a tavalyi év hasonló időszakában, a lakásépítési engedélyek száma viszont 10,5 százalékkal csökkent. A felmérés szerint a kormányzat által tervezett áfacsökkentés a megkérdezett cégek szerint nem ad majd túl nagy lökést a piacnak. A fővárosi irodapiacot a cégek szerint továbbra is a túlkínálat jellemzi, míg az ország más részein kiegyensúlyozottabb piacokról számoltak be a megkérdezettek. Ennek ellenére a következő egy évben az irodák iránti kereslet némi élénkülését prognosztizálják a gazdasági élet szereplői, különösen a saját építésű ingatlanok esetében. ÁRVÁLTOZÁSI PROGNÓZIS* __________________Budapest______Pest megye Egyéb területek Országos átlag Lakóingatlan__________L6__________L5__________L6_________L5 Iroda______________29__________25__________L6_________29 Üzlethelyiség_________22__________22__________L3_________22 Raktár_____________26__________46__________44_________26 Telek_____________42__________52__________21_________44 *3 következő 12 hónapra__________________________________________________Forrás: GKI A büdzséről is tárgyalt a kabinet • BAKA ZOLTÁN A mai kormányülésen döntés született a Büntető törvénykönyv (btk.), a számvitelről szóló törvény, illetve a könyvvizsgálati tevékenységekhez kapcsolódó jogszabályok módosításáról és a kabinet nem mellékesen tárgyalt a jövő évi költségvetésről is, ám az utóbbiról több információt nem közöltek. A 2006-os büdzséről ma délután 3 órakor tart tájékoztatót Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János miniszter. A Büntető törvénykönyv módosítása a jogorvoslati rendszer átalakítását célozza: a jelenlegi kétfokú rendszer kiegészül egy harmadik fokkal, amely szinten megalapozatlanság esetén új eljárást is előírhatnak az első két fokon már túljutott ügyekben. A számviteli törvény jövőre életbe lépő módosításának célja, hogy kevesebb adminisztrációt kelljen végezniük az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak. A változtatásnak köszönhetően a kiegészítő mellékletben kevesebb adatot kell feltüntetni: nem lesz kötelező például az amortizációhoz kapcsolódó felsorolás, továbbá a használatba vételkor az egy összegben elszámolható eszközök értékhatára 50 ezerről 100 ezer forintra emelkedik. Fontos módosítás továbbá, hogy az elsődlegesen devizában gazdálkodó társaságoknak lehetőségük lesz az adott devizában történő beszámolókészítésre, illetve könyvvezetésre. A módosítással lehetővé válik az is, hogy a cégek idegen nyelvű számlát állítsanak ki. A kormány egyúttal döntött arról, hogy 864,9 millió forintot szán az augusztus utolsó két hetében bekövetkezett esőkárok helyreállítására. A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott az is, hogy a btk. holnaptól érvénybe lépő változása - amely a feketefoglalkoztatást az adóvétség kategóriájába sorolja és ehhez pénzbírságtól szabadságvesztésig terjedő szankciókat is előír - a színlelt szerződéssel foglalkoztatókra nem vonatkozik a moratórium 2006. június végi lejártáig. Ez azt jelenti, hogy ha az adott cég, amelynél az illetékes hatóság színlelt szerződésekre bukkant, rendezi a helyzetet, akkor nem kell tartania a btk.-ban meghatározott szankcióktól. A moratórium lejárta után viszont már számolni kell a szóban forgó büntetésekkel. Kissé lassult az ipari árak növekedése • NAPI GAZDASÁG Az ipar belföldi értékesítési árai júliusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,1, a 2004. júliusival összehasonlítva 7,8 százalékkal emelkedtek. Az exportértékesítés havi termelői árai 0,7 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző havinál, 1,6 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbiaknál - tette közzé a KSH. A forint egy hónap alatt az euróhoz képest 1 százalékkal erősödött, a dollárhoz viszonyítva gyakorlatilag nem változott, 2004 júliusához hasonlítva az euróhoz 1,4 százalékkal erősödött, a dollárhoz képest 0,5 százalékkal gyengült. A belföldi és az exportárak változásának eredőjeként az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékkal csökkentek, éves szinten pedig 4,2 százalékkal emelkedtek - egy hónappal korábban 5 százalékkal nőttek az árak. Az első héthavi termelőiár-növekedés 4,5 százalék volt 2004 hasonló időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok belföldi árai az előző hónaphoz képest alig változtak (0,2 százalék). Egyéves összehasonlításban a vegyipari ágazatokban jelentősen nőttek az árak, a kőolaj-feldolgozásban bekövetkezett 27,5 százalékos, a vegyi anyagok, termékek gyártásában jelentkező 9,6 százalékos, valamint a gumi, műanyag termékek gyártásában mért 5,8 százalékos áremelkedésnek köszönhetően. RENDEZTE 1,6 MILLIÁRDOS KÖZTARTOZÁSÁT AZ APEH Többmilliárdos kifizetetlen számlák • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A PM és intézményei a 30 napon belül lejárt adósság tekintetében a teljes állomány 23,15 százalékát tudhatták magukénak, ennél nagyobb, 37 százalékos arányt csak az oktatási tárca és az általa felügyelt szervezetek mutattak fel. A PM-fejezet tartozásának legnagyobb tétele az APEH-hez fűződik: az adóhivatal az állammal és a tb-alapokkal szemben 1,6 milliárdos adósságot halmozott fel. A Pénzügyminisztérium lapunk megkeresésére közölte: az APEH valóban tartozott az államnak, de hátralékát június 29-én, illetve július elsején kiegyenlítette. Az adatok átvezetésére idáig azért nem került sor, mert az államháztartási rendszerben minden hónapban 25-i adatszolgáltatási fordulónappal számolnak, a július végén érvényes kimutatás publikálása pedig még a kincstári honlapbizottság döntésére vár. A PM költségvetési fejezetének a tartozás rendezésével lényegesen kisebb a hiánya, a tárca tájékoztatása szerint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveknek általában nem jelentős, 30 nap alatti, szállítókkal szemben fennálló, tehát nem köztartozása van. Más a helyzet az oktatási tárca fejezeténél, ott a csökkenés ellenére akut az adósságválság. Míg a minisztériumhoz tartozó intézmények - köztük elsősorban egyetemek - januárban még 5,510 milliárd forint adósságállománnyal küzdöttek, addig júniusra ez 4,645 milliárdra csökkent. Arányuk azonban a teljes állami állományon belül nőtt, mivel a többi tárca területén összesen 2,8 milliárd forint tartozáscsökkentést regisztráltak. Jellemzően a felsőoktatási intézmények vannak eladósodva (a júniusi szám itt 4,344, a júliusi pedig 3,855 milliárd forint, tehát itt is volt csökkenés). Ezen belül is a legjelentősebb a tartozás az orvostudományi centrummal rendelkező egyetemeken van (Debrecen kivételével), ezeknél az elmúlt két hónapban a tartozás rendre 2,919 milliárd, illetve 2,724 milliárd forint volt. Ugyanakkor kincstári biztos kirendelését szükségessé tevő úgynevezett minősített tartozás csak a Pécsi Tudományegyetemen van, ahová a csaknem kétmilliárd forint adósság csökkentése érdekében ki is rendeltek biztost. A pécsi esetben nem köztartozásról van szó, kizárólag szállítókkal, illetve szolgáltatókkal szemben maradtak kifizetetlen számlák. A PM értékelése szerint a jelentős adósságok hátterében elsősorban az áll, hogy a felsőoktatási intézmények vezetése sokszor nem tudott megfelelő választ adni az olyan új kihívásokra, mint az integráció, vagy a betegellátás területén a teljesítményfinanszírozás, illetve az utóbbi években a teljesítmény volumenkorlátja. Június óta újabb kincstári biztost nem rendeltek ki - értesült a NAPI Gazdaság. A már folyamatban lévő ügyek közül a Pécsi Tudományegyetemen jóváhagyták a kincstári biztosi intézkedési tervet, ennek értelmében a biztos kirendelésének meghosszabbításáról döntött az illetékes bizottság. A továbbiakban a tartozásállomány okainak feltárása után, a szükséges szervezeti átalakítás mellett az adósság operatív felszámolása kezdődik meg. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó intézményeknél (Nemzeti Lovarda, Somogy Megyei Földhivatal) a kincstári biztosok elkészítették záró intézkedési tervüket, amelyet előreláthatólag szeptember elején tárgyal a felügyelő testület. A Reménysugár Habilitációs Intézet 150 millió forintos lejárt tartozásállományát - amely egy beruházáshoz kapcsolódik - a felügyeleti szerv segítségével, a műszaki, szakmai kifogások elhárulása után egyenlíti ki. ffflflj A fagyi többsége nem fagyi ► NAPI GAZDALÁS A piacon lévő fagyik több mint fele „nem megfelelt" minősítést kapott a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől, amely több fagylaltvizsgálatot végzett júliusban a fővárosi cukrászdákban. Ezek eredménye: 60 termékből 6 kiváló, 7 jó, 14 közepes, 33 viszont nem megfelelt besorolást ért el - írja a hirado.hu. Megállapításuk szerint a fagylaltoknak ingadozó, nem kiszámítható a minőségük. Az eredmények alapján 60 mintából 3 termék egy-egy mikrobiológiai jellemzője nem felelt meg az előírásoknak. Hét fagylalt szárazanyag-tartalma és 13 termék zsírtartalma nem érte el a gyártmánylapban vállalt értéket. Volt egy minta, amelynek sem a szárazanyag-, sem a zsírtartalma nem volt megfelelő. A megfelelő tájékozódás hiányát mutatja, hogy a 60 mintából 13 esetben fedezték fel fagylaltok készítéséhez tiltott paszta alkalmazását a gyártmánylapon. A fagyik ára gombóconként többnyire 100 forint vagy e körüli, találtak azonban 330 forintos adagot is.