Napi Gazdaság, 2007. június (17. évfolyam, 103-123. szám)
2007-06-21 / 117. szám
INDEXÁLNI KELL A VOLT DOLGOZÓK JÁRANDÓSÁGÁT Röghöz kötött marad a vállalati nyugdíj Továbbra sem lesznek hordozhatóak a vállalati nyugdíjak az Európai Unióban, miután az Európai Parlament jócskán felvizezte tegnap az erről is szóló törvényjavaslatot. A NAPI GAZDASÁG Kompromisszum született tegnap az Európai Parlamentben (EP) a nyugdíjreformot célzó új direktíva ügyében, amikor az EP első olvasatban megszavazta azt az új szabályozást, amely megkönnyíti a tagországok polgárainak nyugdíjjogosultságaik megőrzését. A még az uniós országok egyhangú jóváhagyását igénylő jogszabály azonban végül olyan módosításokkal született meg - értesült a Bloomberg -, amelyek nem teszik lehetővé a foglalkoztatói nyugdíjak hordozhatóságát. A munkavállalók tehát nem vihetik magukkal automatikusan a vállalati pénztáraknál megszerzett jogosultságaikat, hanem azokat külön-külön nyilván kell tartaniuk és össze kell szedegetniük, amikor majd visszavonulnak. Előzetesen ez volt az egyik leginkább vitatott pont, mert ma erre nincs egységes szabályozás az EU-ban. A foglalkoztatási ügyekért felelős biztos, Vladimír Spidla által 2005 októberében beterjesztett javaslat azt célozta, hogy a vállalati nyugdíjpénztárakhoz csatlakozó munkavállalók magukkal vihessék megszerzett nyugdíjjogosultságukat új munkahelyükre akkor is, ha más EU-országban találnak állást. (A készülő szabályozás eredetileg minden olyan nyugdíjat mobilizálhatóvá tett volna, amely az állami nyugdíj kiegészítéséül szolgál, mint például a csoportos biztosítási szerződések, a hagyományos ágazati rendszerek, a nyugdíjalapok.) A direktíva kidolgozói azokra is gondoltak, akik nem vinnék új munkahelyükre a régi jogosultságaikat, de azt se szeretnék, hogy azok elértéktelenedjenek, köteleznék a tagországokat, hogy garantálják az ilyen úgynevezett alvó nyugdíjak értékének megőrzését. Ez a javaslat végül is átment, mégpedig úgy, hogy az egyéni nyugdíjszámlákon maradó pénzeket a volt dolgozók számára ugyanúgy kell indexálni, mint a vállalat aktív dolgozói számára. (Ez az unión belül ma csak Írországban és az Egyesült Királyságban van így.) A direktívatervezet szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük azt is, hogy a kiegészítő nyugdíjrendszerekben levő munkavállalók jogosultságuk továbbvitele helyett egy összegben felvehessék járandóságukat (a tagállamok által meghúzandó határig); az európai képviselők végül tegnap azt hagyták jóvá, hogy öt évi jogosultságszerzés vagy a 25. életév betöltése után legyen erre mód. Az egész reform célja az - hangsúlyozta az előkészítés során az Európai Bizottság hogy a nyugdíjrendszerekben minél jobban növekedjék a kiegészítő, azon belül is a vállalati nyugdíjak súlya, még mielőtt az állami ellátások összeomlanának, hiszen a következő negyed században 40 millióan vonulnak vissza, miközben 21 millióval kevesebb aktív dolgozó fizeti majd be a járulékokat. NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁGA• 2007. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK• MÁR NEM TABU A KETTŐS TÖBBSÉG EU-csúcs a reformszerződésről • GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL Kedvező előjelekkel ülhet össze ma Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozója: mivel mindkét fél engedményeket tett, csökkent annak esélye, hogy fiaskóval végződik az EU-alkotmány helyébe lépő úgynevezett reformszerződésről folyó vita. Lengyelország eddig kategorikusan elutasította, hogy a tagállamok szavazati súlyában a lakosság száma meghatározó legyen, ehelyett egy olyan megoldást javasolt, amelyben elveszne a lengyellel szembeni német lakossági fölény. A legutóbbi varsói nyilatkozatok már nem fenyegetnek vétóval, és a soros német elnökség is hajlandó legalább vitára tűzni a problémát. Más kérdés, hogy a kisebb tagállamok érdekérvényesítését védő lengyel álláspontot csupán Prága támogatja, így aligha módosítanak a kettős többség eljárásán, legfeljebb más területen tesznek majd engedményt. Az elnökség egy 11 oldalas vitairatban foglalta össze elképzeléseit; a kedd esti első egyeztetés során öt-hat olyan témakört nevesítettek, amelyekről bizonyosan csak a csúcs lesz képes dönteni. Az már világos, hogy a tagországok igyekeznek még a látszatát is elkerülni annak, hogy a föderáció irányába tartó integrációs utat jelölnek ki, így nem említenek uniós jelképeket, például himnuszt vagy zászlót. A többi, kritikus téma: elsősorban Nagy-Britannia kifogásolja az alapvető jogok chartájának beemelését az uniós alapszerződésbe, mert nem akarja megkötni magát szociális, munkajogi ügyekben. Hollandia a nemzeti parlamentek szerepét akarná erősíteni, oly módon, hogy ha a tagállamok parlamentjeinek harmada egy bizottsági kezdeményezést elvet, akkor az kerüljön le a napirendről. Többen is megkérdőjeleznék. A tegnap nyilvánosságra hozott tavaszi Eurobarométer szerint a közvélemény a tavalyinál kedvezőbben vélekedik az Európai Unióról és intézményeiről. Az EU-tagság támogatottsága 57 százalékra, a tagságot országa számára előnyösnek tartók aránya 59 százalékra erősödött. Az európaiak 52 százaléka ítéli jónak nemzeti gazdasága helyzetét - de a magyaroknak csak 9 százaléka. A magyarok 37 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, viszont 79 százalékuk támogatja az alkotmányos szerződést és 64 százalék az EU további bővítését, hogy elsőbbséget élvezzen a közösségi jog a nemzeti joggal szemben. A hatalommegosztást érinti annak eldöntése, hogy jogi személyiséggel ruházzák-e fel az uniót - amit szintén London támad. A csúcs hivatalosan kétnapos, de az biztosra vehető, hogy a kormányfők előrelátóan nem terveztek más hétvégi programot... Fordot Szlovákiából? • Slot ZOLTÁN, POZSONY A Ford Motor Company amerikai autógyár azt tervezi, hogy térségünkben jelentős ráfordítással autógyárat épít. A szóba jöhető helyszín Csehország, Bulgária, Románia és Horvátország mellett a Kassa közeli Kenyhec ipari parkja, ahol a világcég német érdekeltségén, a sebességváltókat gyártó Ford Getragon keresztül már jelen van. Konkoly József, Kenyhec polgármestere megerősítette, hogy egy közelebbről meg nem nevezett autógyártóval folyhat tárgyalásokat. „Világcégről van szó, amelyik keleten magasabb árfekvésű gépkocsikat szeretne előállítani” - nyilatkozta Konkoly a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilapnak. Értesülések szerint Kenyheccel június végéig tartanak a tárgyalások, és a Ford szeptember végéig meghozza a döntését. Kenyhec mellett szól, hogy a közeli Kassán működik a US Steel amerikai acélmű, amely a cég fontos beszállítója lehetne, továbbá a rendelkezésre álló munkaerő és a 19 százalékos társasági adó, másrészt Szlovákiában már három autógyár van, ráadásul itt gyorsabban nőnek és magasabbak a bérek, mint Romániában vagy Bulgáriában. A Szlovákiában működő három autógyár sem tétlenkedik. A Zsolna melletti KIA Motor például a Cee’d modell mellett májustól már a Sportágé típust is gyártja. A dél-koreai társaság idei terve 110 ezer darab KIA Cee’d és 40 ezer darab Sportágé előállítása. A pozsonyi Volkswagen 2007-es terve 240 ezer gépkocsi (Touareg, Cayenne, Audi Q7, VW Polo), a nagyszombati PSA Peugeot-Citroënnél az idén 180 ezer Peugeot 207-es hagyja el a gyárkaput. Vagyis összességében Szlovákia idei autógyártása eléri az 570 ezer darabot, jövőre túllépi a 600 ezret, 2009-ben a 700 ezret, 2010- ben pedig a 800 ezret. IDÉN 570 EZER AUTÓ Hajszálon múlt a cseh kormány sorsa • NAPI GAZDASÁG A cseh jobbközép kormány túlélte a bizalmatlansági indítványt, amelyet azért nyújtott be ellene az ellenzék, mert Mirek Topolanek miniszterelnök megtagadta a korrupciós ügybe keveredett Jiri Cunek miniszterelnök-helyettes felmentését. A szocialista és a kommunista párt a voksoláson jelen lévő 198 képviselőből csak 97 támogatását tudta megszerezni, ezért a kormány helyett a bizalmatlansági indítvány bukott el. Szakértők szerint az ellenzék vezető erejét adó szociáldemokraták - akik a tavalyi választásokig kormányozták Csehországot - a szavazással tesztelték a kormánykoalíció támogatottságát. Helyi politológusok úgy vélik, a nyugati demokráciákban ilyen helyzetben már lemondott volna a gyanúba keveredett politikus - eunek állítólag öt évvel ezelőtt Vsetin város polgármestereként félmillió koronát fogadott el egy ingatlancégtől, ami kihúzta volna az ügy méregfogát. Topolanek ugyanakkor nem nyúlhat helyetteséhez - kijelentette, hogy csak akkor távolítja el a posztjáról, ha vádat emel ellene az ügyészség -, ugyanis Cunek a koalíció egyik pártja, a kereszténydemokraták vezetője, így távozása esetén vinné magával képviselőtársait is, s ezzel megbukna a kormány. Az ellenzék haragját az korbácsolta fel, hogy a cseh főügyész leváltotta a Cunek elleni vizsgálatot végző ügyészt, aki lecserélte a nyomozás rendőri vezetőjét. A szociáldemokraták és a kommunisták szerint ennek politikai okai voltak, ám a főügyész eltávolított kollégája melléfogásaira hivatkozik. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az új ügyésznek át kell olvasnia a február óta tartó vizsgálat során keletkezett 3500 oldalnyi dokumentumot, ami hónapokig tarthat, míg elődje döntés előtt állt a vádemeléssel kapcsolatban. A Topolanek-kormánynak időre van szüksége ahhoz, hogy elfogadtassa a szociális rendszert átformáló reformprogramját a cseh parlament két házával. HÍRHÁLÓ Tovább gyorsul a szlovák gazdaság növekedése A szlovák pénzügyminisztérium 8,8 százalékra emeli az ország 2007-es GDP- növekedésére adott előrejelzését a korábbi 8,1 százalékról, 2008-as várakozását pedig 6,8 százalékra viszi fel 5,6-ről. A változtatásról Frantisek Palka pénzügyminiszter-helyettes számolt be a Hospodárské Novinyban. Független elemzők szerint az elmúlt években az ország gazdaságát a korábbi szegényesebb időszak után magára találó lakossági fogyasztás, illetve a folyamatosan növekvő külföldi tőkebeáramlás hajtja. A kormány idei növekedési várakozása emellett immáron lényegében egybeesik a nemzeti bank 8,9 százalékos előrejelzésével. Palkó arról is ír, hogy a gazdasági folyamatok kedvező alakulása, illetve a megfelelő fiskális és monetáris politika megteremti a feltételeit annak, hogy Szlovákia - a terveknek megfelelően - 2009-ben belépjen az eurózónába. A jó gazdasági kilátások és a külföldi tőke további beáramlása nyomán hosszabb távon a szlovák valuta erősödésére kell számítani. Szlovén héja az ECB-ben Marko Kranjec, a szlovén központi bank tegnapelőtt megválasztott kormányzója, akinek ezzel a poszttal jár egy szék az Európai Központi Bank kormányzótanácsában is, a Reutersnak adott interjújában kijelentette: az infláció kemény ellensége és héjaként fog viselkedni az ECB kamatdöntései során. A szlovén központi bank határozott antiinflációs politikát fog folytatni a vezetése alatt - tette hozzá -, a kamatok feladata, hogy restriktív hatást gyakoroljanak a gazdaságban, ha úgy látszik, hogy túl nagy az inflációs nyomás. A bank emellett nagy figyelmet fordít majd a költségvetés esetleges egyensúlytalanságaira is - hangsúlyozta. A 67 éves szakember korábban a szlovén állami televízióban leszögezte, hogy a pénzügyi szektor privatizációjának híve Szlovéniában a kormány többségi tulajdonos, illetve az egyik fő tulajdonos az ország két vezető bankjában, amelyek együtt a piac 45 százalékát uralják. Kranjec 1990—1991-ben pénzügyminiszter volt, az ő irányításával készítették elő a jugoszláv dinárt felváltó tolár bevezetését, ami az idén januárban adta át a helyét az eurónak. Ezután hat évig a központi bank kormányzóhelyettese, majd az ország uniós nagykövete volt. Segített kidolgozni az idén bevezetett adóreformot, amelynek során ellenezte a radikális adócsökkentéseket. ► Törökországban terjeszkedik az ING A holland ING Groep NV 2,67 milliárd dollárért felvásárolta a török Oyak Bankot. A társaság bejelentése szerint a lépés nem befolyásolja az ING 5 milliárd eurós részvény-visszavásárlási programját, az új szerzemény beilleszkedése a bankcsoportba 2008- tól növelheti az egy részvényre eső eredményt. Az ügyletet teljes egészében saját forrásból finanszírozzák. Az ING vezérigazgatója, Michel Tilmant azzal indokolta a törökországi felvásárlást, hogy az részben illik a bank organikus növekedésébe, részben újabb lehetőséget jelent a feltörekvő országok gyorsan bővülő piacán való terjeszkedésre. Az Oyak közepes méretű pénzintézet, szakértők szerint megszerzése az elmúlt évek számos akvizíciója után az egyik utolsó lehetőség a török pénzpiacra való betörésre. Az elemzők számításai alapján az Oyak relatíve többe került az ING-nek, mint amennyit a francia-belga Dexia fizetett tavaly a DenizBankért vagy a görög Nemzeti Bank a maga törökországi beszerzéséért, ugyanakkor pozitívan értékelik a lépést, hiszen a török piac jelentős növekedés előtt áll, amelyből így az ING is kiveheti a részét. SZEMBEN AZ ÁLLAMOSÍTÁSI TRENDDEL Egy éven belül piacra viszik az orosz áramtermelőket • BARABÁS T. JÁNOS Miközben a Kreml keményen folytatja visszaállamosítási kampányát, az árral szembe megy Anatolij Csubajsz, Jelcin egykori gazdasági főtanácsadója, az orosz árammonopólium, az UES (egyesített energiarendszer) vezérigazgatója, aki úgy nyilatkozott, hogy a vállalatóriás privatizációját már nem lehet megállítani. Csubajsz szerint az UES húsz áramtermelő vállalatát jövő év közepéig a piacra viszik, és az IPO-ból (első nyilvános kibocsátás) mintegy 30 milliárd dolláros bevételre számítanak. A húszból eddig elindított négy IPO a várt 4 milliárd helyett 6,3 milliárd dollárt hozott. Az olasz Enel S.p.A. energiaszolgáltató társaság például 1,5 milliárd dollárért megvásárolta az orosz OGC-5 áramtermelő 25 százalékos tulajdonrészét, amivel az első külföldi cég lett, amely megvetette a lábát az orosz villamosenergia-termelő ágazatban. A privatizáció célja, hogy tőkét vonjanak be az energiaszektorba a technológia megújítása, illetve a kapacitások növelése érdekében, másrészt hogy a szétbontott monopólium helyén kialakuljon a szolgáltatók versenye. Ezek a cégek ugyanakkor az állami kontroll alatt lévő hálózatüzemeltetőnek adják majd el az elektromos energiát. A magánbefektetők pénzére igencsak szükség van, mert a tavalyi 6 milliárd után az idén már 20 milliárd dollárt akarnak beruházásokra fordítani. Hogy a magánbefektetők mennyire lesznek magánbefektetők, az már kérdéses. A Kommerszant ugyanis még márciusban beszámolt arról, hogy a többségi állami tulajdonban levő Gazprom 13,3 milliárd dollárért ellenőrző részvénycsomagot akar vásárolni két nagy és három kisebb áramtermelő, köztük a Moszkva áramellátását biztosító vállalatban. A két cég között egyébként is szoros a kapcsolat. Csubajsz és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója három hónapja megállapodott a gáz mennyiségében, amit a következő három évben szállít a Gazprom az UES-nek. PRIVATIZÁCIÓ 30 MILLIÁRD DOLLÁRÉRT