Napi Gazdaság, 2008. május (18. évfolyam, 86-104. szám)
2008-05-05 / 86. szám
PANNON: TÖBB ELŐFIZETŐ, KEVESEBB BEVÉTEL A Pannon előfizetőinek száma 23 ezerrel nőtt az idei első negyedévben, így március végére elérte a 3,4 milliót. A Pannon aktív sim-kártyákra vetített piaci részesedése 33,5 százalék volt, ez 0,2 százalékpontos emelkedés az előző negyedévihez képest. Az előfizetői bázison belül a számlás ügyfelek aránya tovább emelkedett és elérte a 40,5 százalékot, míg 2007 végén 39,7 százalék volt az arány. Eközben a beruházásokra fordított összeg 1,7 milliárd forinttal emelkedett, elsősorban a folytatódó PANNON-ADATOK 3G-fejlesztéseknek köszönheti. NEGYEDÉV)tdén. A pannon ugyanakkor 2007 2008 csökkenteni tudta működési Árbevétel (milliárd forint) 46,543 44,957 költségeit és több területen EBITDA (milliárd forint) 18,989 18,924 javította hatékonyságát; a EBIT 13'518 13'621 működési kiadások az éves inflá-Előfizetők száma dónál kisebb mértékben nőttek az időszak végén (millió)* 3,150 4,401 A negyedév teljes működési ARPU*(forint)....................4573....4157 nyeresége 13,6 milliárd forint volt, * az elmúlt 3 hónap aktív kártyás előfizetői **egy főre eső havi bevétel............................. ez 103 millió forinttal több, mint vonás, cégközlés 2007 hasonló időszakában. Letiltják az egyesületeket a kgfb-ről? A Napi kérdésére a Pénzügyminisztériumban megerősítették: megkapták a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) levelét, amelyben Trunkó Barnabás főtitkár arra hívja fel Keller László államtitkár figyelmét, hogy a MÁV Általános Biztosító Egyesület körül történtek utólag igazolják a szövetség tagjai többségének azon korábbi álláspontját, miszerint az egyesületi formában működő biztosítótársaságok számára nem kellene megengedni a felelősségbiztosítások kötését. A főtitkár szerint a biztosítási törvény (Bit) 1992-1995 közötti megalkotásánál mind a 17 előzetes tervezetben ott szerepelt ez a tilalom, ám a végleges szövegből mégis kimaradt; a törvény végül „megelégedett” az EU általános tilalmával, így a magyar biztosítóegyesületek csak viszontbiztosítást, valamint hitel- és kezességi biztosítást nem köthetnek. Az időről időre felülvizsgált Bit soron következő módosításakor vélhetően újra napirendre kerül a kérdés, amit az is indokol, hogy a biztosítóegyesületek magyarországi szabályozása eltér a Nyugat-Európában évtizedek alatt kialakult gyakorlattól - mondta Trunkó a Napinak. A MÁV esetében például a 190 ezres tagságnak kellene szavaznia a közgyűlésen, míg a megismételt plénum már a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A MÁV-nál a függő kártartalékban feltárt hiányt a szakma ma már minimum 3-4 milliárd forintra teszi; a Mabisz szerint aggályos, hogy ilyen hiányt bárki át akarna-e venni az állományátruházás során. A többi biztosítóegyesülethez hasonlóan a MÁV-nál is úgy módosították az elmúlt időszakban az alapszabályt, hogy a tagok rendkívüli tagdíjbefizetésre nem kötelezhetőek - mondta Trunkó. Az évi 1200 forintos díj újbóli beszedése nem jelenthetne megoldást, de így több mint 200 millió forinttal segítené a rendezést. A PSZÁF-től kapott tájékoztatás szerint a napi likviditással nincs baj a MÁV-nál. A szövetség április végi elnökségi ülésén olyan vélemény fogalmazódott meg, hogy az állományátruházást segíthetné, ha az átvevő biztosító a tartalékhiányt - évekre elhúzva -a felügyeleti díj csökkentésével tölthetné fel; ám általános vélemény szerint ez a megoldás aligha kivitelezhető, hiszen így lényegében költségvetési pénz (onnan kiesett bevétel) fedezné a MÁV kárát. Trunkó nem tartja megvalósíthatónak, hogy az állományátruházás sikertelensége esetén a Mabisz-kárszámla terhére legyenek elszámolhatóak a MÁV kárai, mivel ag S az biztosítási tevékenység végzésére nem jogosult, a kárszámla pedig arra szolgál, hogy a biztosítatlanok által okozott károkra fizessen. A MÁV ügyfelei viszont nem biztosítatlanok. A főtitkár nem tartja kizártnak, hogy a MÁV biztosító fizetésképtelensége vagy megszüntetése esetén a biztosítóegyesület helyett az okozott károkért maguknak a károkozóknak kell helytállniuk. A törvény szerint a károsult ma is követelheti magától a károkozótól a kár megtérítését - más kérdés, hogy az általános gyakorlat szerint a károkozó biztosítójától kérik a károsultak a kártérítést. (A biztosítói kárrendezés ugyanis sokkal gyorsabb, mint a polgári peres eljárás keretében történő.) NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR : A CSAOSZ ÉSSZERŰTLENNEK TARTJA AZ ÖTLETET A zöld műanyag zacskó nem megoldás? A lebomló műanyag zacskó csak akkor lehet előnyös, ha az ilyen típusú táskák, zacskók szétdobálva kerülnek a környezetbe, ahol néhány hónap alatt szétmállanak. Ez azonban nem lehet követendő magatartásminta és a környezeti állapot javítását szolgáló törvényjavaslat alapja - véli a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (Csaosz) szakmai állásfoglalása. Oláh Lajos, szocialista képviselő, a zöldtárca leendő államtitkára még április elején beadott egy törvényjavaslatot, ami gyakorlatilag teljesen megszüntetné a nem környezetbarát reklámtáskák és műanyag zacskók forgalomba kerülését (Napi, 2008. április 10.). Az indoklás szerint a cél az, hogy teljes egészében lebomló szatyrokat alkalmazzanak a kereskedők; ha ezt nem teszik meg, akkor bírságra számíthatnak, amelyet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szabhat ki ellenőrzése során. A Csaosz szerint függetlenül attól, hogy ez a javaslat - diszkriminatív jellege miatt - ellentétes az érvényben lévő uniós szabályozással, szakmailag is megalapozatlan és hátrányos környezeti következményekkel járna. Amennyiben ugyanis a lebomló reklámtáskát lerakják vagy energetikai céllal hasznosítják, környezeti hatása semmiben sem tér el a nem lebomló műanyagétól - közli a szervezet. Emellett problémásnak tartják a lebomló műanyagok és a szelektív gyűjtés viszonyát is. A törvényjavaslat alapján ráadásul az az ésszerűtlen és diszkriminatív helyzet állna elő, hogy amennyiben például a péksüteményeket, zöldség-, gyümölcsféléket az előállító csomagolja műanyag zacskóba, az nem jár hátrányos következményekkel, ugyanakkor a kiskereskedelemben ugyanezen termékek ugyanilyen csomagolása jelentős bírsággal járna anélkül, hogy érzékelhető környezeti előny jelentkezne. NAPI GYORSAN EMELKEDTEK AZ IPARI ÁRAK BELFÖLDÖN Az ipari árak idén márciusban a februári 0,2 százalékkal, az egy évvel korábbit pedig 5,7 százalékkal múlták felül - adta hírül a KSH. Ezen belül a belföldi értékesítési árak 0,8, illetve 10,8 százalékkal emelkedtek, míg az export termelői árszintje havi alapon 0,3 százalékkal csökkent, éves alapon pedig 2,0 százalékkal emelkedett. Belföldön a feldolgozóipar ágazatok 1,0 százalékkal drágultak márciusban. A legnagyobb növekedés a kőolaj-feldolgozásban (+2,6 százalék), a fémfeldolgozásban, valamint a villamosgép- és műszergyártásban (+1,4 , . .0 százalék) volt, elsősorban az energia- és alapanyagárak emelkedése következtében. Az élelmiszer-ipari ágazatban az áremelkedés havi üteme 0,6 százalék volt. A hónapban árcsökkenés volt a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység ágazatokban (-0,5 százalék), valamint a textiliparban (-0,3 százalék). A NAP BELFÖLDÖN A NAPI GAZDASÁG 2008. MÁJUS 5., HÉTFŐ TOVÁBB DRÁGULT A FŐVÁROSI TÁVFŰTÉS Tovább emelkedett a távfűtés költsége, miután a lakossági hődíjak május 1-jétől 4,7-6,1 százalékkal, a nem lakossági hődíjak pedig 4,5-6,1 százalék között növekedtek, míg az alapdíjak egyik esetben sem változtak. A most véget ért téli szezon már 42 százalékkal többe került a távfűtéses lakásban élőknek, mint a 2006-2007-es idényben. A téli költségnövekedéshez a központi intézkedések, így a gázáremelés és a támogatási rendszer átalakítása mellett az is hozzájárult, hogy a 2006-2007-es télhez viszonyított hidegebb időjárás miatt 21 százalékkal több hőenergiát használt el a Főtáv - tudta meg a Napi Balog Róberttől, a Főtáv szóvivőjétől. A megemelt hődíj első alkalommal a június végén kibocsátott, május havi hőfogyasztást tartalmazó számlákban jelenik meg. A TÁVFŰTÉS ÁRA* (ÉVI, EZER FT) Áfa nélkül Áfával 2003 106,7 119,5 2004 115,7 133,1 2005 121,4 139,7 2006 123,9 144,9 2007** 189,9 227,9 2008*** 201,6 241,9 *52 négyzetméteres lakásnál ** január 1-jétőll szociális alapú lett az ártámogatás *** május 1 -jétől érvényes díjtételek alapján Forrás: Napi gyűjtés Hosszú távon megéri az olimpiarendezés Olimpiai törvényjavaslatot állított össze a BOM (Budapesti Olimpiai Mozgalom) a 2020-as budapesti olimpia megrendezhetősége érdekében. A fővárosi közgyűléshez benyújtott csomag véleményezése a követekben várható, aztrevételek, kiegészítése integrálása után aka még a nyári szünet előtt a parlament elé kerülhet a jogszabálytervezet - derült ki az olimpia megrendezéséért életre hívott civil szervezet előadásán a Budapesti Corvinus Egyetemen. A törvény elfogadása nem egyenlő a pályázat benyújtásával, hanem lehetőséget biztosít a felkészülésre, aminek alapján a 2011-ben regnáló kormány és a főváros vezetése eldöntheti: jelentkezik-e Budapest a 2020-as olimpiára - mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke. A PricewaterhouseCoopers (PwC) által készített megvalósíthatósági tanulmány alapján a rendezéshez közvetlenül kapcsolódó költség 518 milliárd forint, a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések összege 4646 milliárd forint lenne. Ennek legnagyobb részét az országos és a fővárosi közlekedési infrastruktúra fejlesztése teszi ki. A finanszírozás nagyrészt állami és EU-s forrásokból, valamint magántőke bevonásával törtnhet. A teljes felkészüli beruházás a GDP ategy 1,3 százaléka, nemzetgazdasági beházások 5 százalélenne. A tanulmány az állami teher arató költségvetési mások 2,4 százai. A többletberuházások ugyanakkor 2016-2020 között ideális esetben 1800 milliárdos többlet GDP-vel járhatnak, évente 35 milliárdos plusz keletkezhet az adóbevételből, és mintegy 43 ezer ember számára teremtenek munkahelyet. A számítások szerint a 2010-2024-es időszakban 15 millióval több látogató jöhet az országba, akiknek költése elérheti a 2000 milliárd forintot. A fejlesztések 45 százaléka Budapesten, 55 százaléka az ország más részein - többek közt Balatonfüreden, Székesfehérváron, Győrben - valósulnának meg. SZEPESI ANITA