Napi Gazdaság, 2009. január (19. évfolyam, 1-20. szám)
2009-01-05 / 1. szám
A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ O LEMARADTUNK A REÁLKONVERGENCIÁBAN Ma csak korlátozottan láthatóak előre a jövő évi gazdasági és költségvetési folyamatok-jelentette ki az MTI-nek Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki szerint a költségvetés finanszírozhatósága a jelenlegi szerkezetben akkor tartható 2009 egészében, ha a gazdasági teljesítmény az év első hónapjaiban s vele a bevételek nem lesznek lényegesen rosszabbak a tervezéskor figyelembe vett keretszámoknál. Úgy látja, a magyar gazdaság szerkezete, meghatározó külföldi kitettsége miatt a világgazdasági krízis alakulásától függ, hogyan alakul majd a 2009-re elfogadott büdzsé további megvalósíthatósága. Kovács Árpád szerint ha csupán a nominális konvergenciát vesszük alapul, akkor Magyarország közeledett az Európai Unió átlagához, ha viszont a reálgazdaság felzárkózását, azaz a reálkonvergenciát nézzük, az elmúlt években messzebb került az ország az uniós átlagtól. MÁR MA CSÖKKENHET AZ ALAPKAMAT? A JP Morgan elemzői „jó esélyt" látnak arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank hétfőn végrehajt egy 50 bázispontos kamatcsökkentést. Ha ez elmaradna, akkor a rendes januári kamatdöntő ülésen egy menetben 1,00 százalékponttal vághatják meg az alapkamatot - idézi az MTI-Eco a bank összeállítását. A bank szakértői azzal érvelnek feltételezésük mellett, hogy az MNB decemberben - szakítva addigi gyakorlatával - két részletben csökkentette alapkamatát. Az 1,00 százalékpontos mérséklés megfelelt a várakozásoknak, de az enyhítés kettébontása meglepetés volt - áll az elemzésben. A bank szerint a monetáris tanács legutóbbi megnyilatkozásai arra vallanak, hogy a testület a lehető leggyorsabban le akarja építeni az októberben végrehajtott három százalékpontos kamatemelést, ám inkább gyakoribb és kisebb lépésekkel, mint egyszeri nagyobb csökkentésekkel. Jóllehet a túl gyakori kamatmozgatás hosszú távon árthat a jegybank hitelességének, a JP Morgan elemzői szerint a legutóbbi csökkentések kedvező devizapiaci fogadtatása arra bátoríthatja a tanácsot, hogy - legalábbis időlegesen folytassa a havi két kamatdöntés gyakorlatát. REKORDOT DÖNTÖTT A FELSZÁMOLÁSOK SZÁMA Több mint 3400 cég ellen indult felszámolási eljárás 2008 utolsó negyedévében. Magyarországon még soha nem számoltak fel ennyi céget - összesen 11 504-et - egy évben, mint 2008-ban és soha nem volt még olyan rossz negyedév, mint a tavalyi utolsó - adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató cég. Ugyanakkor 2009-ben még sötétebbé válhat a kép, miután az adatok közzététele jellemzően hathetes csúszásban van az eljárások tényleges megindításához képest, így az utolsó negyedév első fele még kevésbé rossz időszaknak számíthat. Az Opten szakértői szerint ugyan még nem indult be dominóeffektus, de a magyar vállalkozások alacsony jövedelmezősége miatt ez elkerülhetetlen. A kis- és közepes vállalkozások állandó likviditási problémákkal küszködnek, így egy partner bedőlése súlyos problémákat okozhat. Az utolsó negyedév a végelszámolások számában is negatív rekordot hozott, de a gyorsulás nem olyan számottevő, mint a felszámolások esetében. Feltehetően nem jó jel, hogy 2008-ban több cég alakult Magyarországon, mint bármikor máskor, ugyanis ez sokszor csalásra utal. Az építőiparban például jellemző, hogy kifizetetlen számlákat maguk után hagyó cégek mentik át eszközeiket és munkáikat új cégekbe. A NYUGDÍJASOK TIZEDE CSÚSZIK BELE A DEGRESSZIÓBA Még egy sávval kevesebb Az év végén megjelent kormányrendelet értelmében 2008. december 31-ét követően a saját jogú nyugellátások megállapítása során már csak három sáv vehető figyelembe a havi átlagkereseteknél. További változás, hogy a sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió. Az ezt megelőző korrekció során 12,25 százalékkal növelték a sávhatárokat (ekkor a 2006. II., valamint a 2007.I. félévi nettó átlagkereseteket vették figyelembe egyebek között). A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A tavaly év végéig hatályos jogszabályok a jogosultak nagyjából tíz százalékát érintették. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a feldolgozott béradatlapok 10,2 százalékánál kellett figyelembe venni a degressziós szabályokat. A csökkentés mértéke országos átlagban 12 933 forint volt esetenként. Az országban tapasztalható fizetési különbségek alapján meglepőnek tűnik, hogy míg a középmagyarországi régióban az egy esetre jutó csökkentés átlagos mértéke 12 350 forint volt, addig a többi régió átlagában 13 229. A folyósító szervek szerinti felbontás azt mutatja, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezelésébe tartozó ügyeknél a csökkentés átlagos összege 13 025 forint volt, míg a MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóságán 3753 forintot mutattak ki abban az évben. A részletes adatokból az derül még ki, hogy nem lineárisan csökkent az egyes esetek száma az akkor még bővebb degressziós skála alja felé haladva: a legnagyobb jövedelmeknél több vagy nagyjából annyi ellátást érintett a degresszió, mint a skála közepén. Kaka Zoltán DEGRESSZIÓS TÁBLA Havi átlagkereset Degressziós kulcs (forint) (százalék) 2007. december 31. utáni megállapítások 227000-258000 90 258001-291 000 80 291 001-324 000 70 324 000 felett 60 2008. december 31. utáni megállapítások 258 000-293 000 90 293 001-331 000 80 331 000 felett 70 Forrás: ONYF Növekedett a hazai finanszírozási igény Magyarország külfölddel szemben fennálló nettó finanszírozási igénye a vártnál is jobban növekedett a harmadik negyedévben - derült ki a múlt szerdai MNB-adatokból. A csaknem 2400 millió eurós deficit a szezonális hatások kiszűrése után is 2182 millióra rúgott, holott már régóta nem járt 2000 millió fölött a mutató. A hiány a GDP 7,8 százalékának felel meg, összetevői közül az áruk egyenlegének negatívuma igen lelombozó, azonban egy cseppet sem meglepő. A válság újabb hulláma szeptember második felében (tehát a vizsgált negyedév végén) indult csak be, így ebben az időszakban még nem gyengült a hazai valuta: ekkor még 235 forintos euróárfolyam mellett hozták meg döntéseiket a külkereskedelmi vállalatok. A KSH külkeradatai régóta nem látott mínuszokról számoltak be júliusban és augusztusban, s ezt már a szeptemberi enyhe javulás (vagyis az árfolyam gyengülése) nem tudta helyrebillenteni. Meglepő azonban, hogy ehhez képest a szolgáltatásoknál jól alakultak a folyamatok. Nemcsak a többlet jelentős részét adó idegenforgalom haladta meg szezonálisan az előző negyedév és év teljesítményét, hanem a többi részcsoport összege is. Ebben igen nagy szerepe van a szállítási tevékenységnek, amely soha nem látott többletet ért el. A negyedévente 100 millió euró alatt maradó ágazat ugyanis több mint 200 millióval segítette az egyenleget, így a reálgazdasági tranzakciók az áruforgalom 206 millió eurós hiányával és a szolgáltatások 582 milliós szufficitjével 376 milliós többletet eredményeztek. Ehhez azonban még hozzá kell adni a jövedelmek hatalmas deficitjét, mínusz 2510 millió eurót. Ennek a háromnegyede a közvetlen tőkebefektetésekhez kötődik. Az osztalékok kifizetése többnyire az első félévben történik, így elég kirívó adat a harmadik negyedévi, amikor az általában 10 millió eurós deficit helyén több mint 800 millió eurós hiány szerepel, azonban ez csak a múlt év szokásostól eltérő menetrendben történő kifizetéseinek a következménye. Az első három negyedév összege ugyanis folyó áron számolva 2006 és 2007 azonos időszakának a 80 százalékát éri csak el. A transzferek közül a folyó átutalások egyenlege 357 millió eurós kiáramlást mutatott a negyedévben, a tőkemérleget pedig még mindig nem hajtják az uniós pénzek, holott ez a tétel sokat segíthetne a finanszírozási igény csökkentésében. Ráadásul a működőtőke nettó kiáramlása volt megfigyelhető, így a pénzügyi mérleg többi sorának ezt is fedeznie kellett. Jelentősen csökkenhet azonban 2009-ben Magyarország finanszírozási igénye. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ugyanis a hazai kereslet csökkenésén túl a magas importhányadot tartalmazó export visszaesése is sokat javíthat a nettó kivitelen, valamint recessziós időszakban a vállalatok profittermelő képessége is csökken, azaz a jövedelmek egyenlegénél megtörhet a romló tendencia. PINTÉR ANDRÁS apinter@napi.hu A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. I Takarékosságra tanítják a lakosságot A pénzintézeti szektort novemberre már erőteljesen elérte a válság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank jelentése szerint a szezonálisan igazított tranzakciós adatok azt mutatják, hogy ebben a hónapban a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások összesített nettó hitelfelvétele csökkent. A vállalkozások forintban denominált tranzakcióinál nettó hiteltörlesztést tapasztaltak. A devizában végrehajtott tranzakcióknál ugyan az egyenleg hitelfelvételt jelez, ennek összege azonban az előző havi, szintén nem éppen kiugró értékhez képest is 96 százalékkal csökkent. A háztartások nettó forinttranzakcióinál a hitelfelvétel, illetve a törlesztés lényegében kiegyenlítette egymást. A ► A hitelintézetek külföldi kötelezettségei novemberben tovább emelkedtek, az októberi 32,77 százalék után már a mérlegfőösszeg 33,13 százalékát tették ki, nettó devizahitel-felvétel erősen mérséklődött, kevesebb mint az októberi tizedére esett vissza. Nem meglepő módon így - mintegy öt éve először - a háztartások hitelállományán belül némiképp csökkent a devizahitelek aránya. A devizahitel súlya novemberben 65,1 százalékra apadt. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy a forint az előző havinál jobban tartotta magát. A nemzeti deviza erősödése a magán-devizahitelek állományát 291 milliárd forinttal apasztotta. A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szezonálisan igazított NOVEMBERI ADATOK (MILLIÁRD FORINT) összesített tranzakciói nettó betételhelyezést mutattak. A cégek forinttranzakcióinál a megtakarítás az előző havinál kisebb összegre rúgott, a devizánál viszont erős, a májusi szintet is meghaladó lett a nettó betételhelyezés. A magánszemélyek az előző hónappal összevetve kissé másként viselkedtek. A háztartási forinttranzakcióknál nettó betételhelyezés, a devizatranzakcióknál azonban az előző havi, igen jelentős (közel 150 milliárd forintnyi) összeghez képest csekély mértékű nettó betétkivonás volt tapasztalható. Úgy tűnik, hogy a válság - persze a bankok megváltozott magatartásától nem függetlenül - elérte, hogy a háztartások a fogyasztás helyett ismét inkább spóroljanak. A lakosság pozíciója (a betétek és hitelek különbözete) novemberben összességében 423,7 milliárd forinttal javult. Októberben még 672 milliárd forintos romlást (vagyis az eladósodottság ilyen mértékű növekedését) tapasztalhattuk. A különbség még az árfolyamváltozások hatását kiszűrve is igen jelentős, b. Varga Judit Állomány Tranzakció Összes havi vált. HÁZTARTÁSOK Forinthitel 2591,4 -0,1 -2,3 Devizahitel 4840,9 62,7 -228,3 Forintbetét 5785,2 215,7 215,7 Devizabetét CÉGEK 1060,5 -10,8 -22,7 Forinthitel 3567,7 -1,9 -11,9 Devizahitel 4545,4 14,0 1 OO ,1 Forintbetét 2799 45,1 43,2 Devizabetét 1190,8 -54,4 -63,4 Forrás: MNB Meglódultak a kamatok • A forintalapú autóhitelek 8 Az átlagos kamatlábak novemberben az MNB adatai szerint összességében emelkedtek. A legerőteljesebben a forintalapú fogyasztási hitelek drágultak. A változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálású személyi hitel 5,45 százalékponttal, míg a gépjármű-vásárlási hitel 8,57 százalékponttal drágult (nem is vette fel szinte senki). A hitelköltségek ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. Pedig az MNB októberi, drasztikusnak számító kamatemelése is „csak” 3 százalékpontot tett ki. A svájcifrank-alapú kölcsönöknél ugyanekkora kamat a személyi hiteleknél 1,52 százalékpont-------------- tal, míg az autóhiteleknél 36 bázispontra Euróalapon pedig a személyi hitel 13 bázisponttal olcsóbb lett. Persze nemcsak az ár számít, az sem mellékes, hogy az egyes hitelekhez mennyire férhettek hozzá a magánszemélyek. A háztartásoknak nyújtott svájcifrank-hitelek szezonálisan igazított új szerződéses összege - nyilván annak is betudhatóan, hogy több bank kivonult erről a területről - az összes hiteltípus esetében csökkent. A háztartási euróhitelek szezonálisan nem igazított új szerződéses összege viszont a többszörösére növekedett. A lekötött forintbetétekre a bankok 2,6 százalékponttal többet fizettek az októberinél, így az átlagos kamatszint elképesztő magasságba, 11,14 százalékra emelkedett. Nem csoda, hogy a háztartások lekötött forintbetétei esetében az új szerződések szezonálisan igazi ,57 százalékponttal drágultak novemberben tott értéke jelentősen nőtt az előző hónaphoz képest. napi