Napi Gazdaság, 2009. június (19. évfolyam, 104-124. szám)

2009-06-02 / 104. szám

CO A NAP BELFÖLDÖN ÉS KÜLFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. JÚNIUS 2., KEDD Kétséges az Opel jövője A hét végén ugyan létrejött a megállapodás a General Motors eu­rópai leányvállalata, a GM Europe megmentéséről, egyes szakértők azonban ennek ellenére legfeljebb 30 százalék esélyt adnak, hogy élet­képes marad az Opel és a brit Va­uxhall márkákat egyesítő vállalat. Az egyezmény nem tartogatott meglepetéseket: a szakmai tulaj­donos a kanadai-osztrák Magna International autóalkatrész-gyártó lesz 20 százalékkal, 35 százalékot kap az orosz Szberbank, ugyanennyi marad a GM-nél, a maradék pedig a dolgozóké lesz. A német kormány megnyitja azt az 1,5 milliárd eurós hitelkeretet, amely áthidaló köl­csönként segíti a vállalat folyamatos működését. Szakértők eleve gyanúsnak tartják, hogy Karl-Theodor zu Guttenberg német gazdasági miniszter a múlt héten megpendítette a csőd lehe­tőségét, ugyanis ez arra utalhat, hogy olcsóbb lett volna a cég talpra állását rábízni a piaci viszonyokra, mint a túlélés biztosítása állami segítséggel. Kérdés az is, milyen hatással lesz a GM csődje európai leányára. Az amerikai cég élő kapcsolatot akar az Opel­ Vauxhall-lal, csakhogy hosszú időkre alámerül a fizetéskép­telenségi eljárásba. Nyitott probléma a vevők reagálása az új helyzetre. Az Opel és a Vauxhall ugyan nem a Ro­ver, amelytől egyszerűen elfordul­tak a fogyasztók, ám hiába­ voltak eddig népszerűek ezek az autók, ha a jótállásokkal és a pótalkatrész­ellátással kapcsolatos aggodalmak megingatják az autósok bizalmát. Végül is számtalan tuti ajánlatot kínáló versenytárs típusai közül vá­laszthatnak. Hosszabb távon gondot jelenthet az is, hogy a Magna alkat­részgyártó vállalat és nem autógyár­tó, így az autóipar más aspektusát ismeri. Kérdés, hogy képes lesz-e levezényelni egy olyan autógyártó vállalat átszervezését, amelyik az elmúlt 10 évből 9-ben veszteséges volt. Végül, de nem utolsósorban feszültségek forrása lehet, hogy az új tulajdonos az Opel/Vauxhall mely gyáraiban fogja megvágni a költsé­geket. A németországi munkahelyek vannak a legnagyobb biztonságban, mert a német kormány vállalta a ki­vásárláshoz kapcsolódó legnagyobb terheket. Kérdés azonban, hogy mi lesz a spanyol, lengyel, belga, ma­gyar munkahelyekkel. (A GM csőd­jéről szóló cikkünk az 5. oldalon.) NAPI CSŐDÖN KÍVÜL A CHRYSLER ► A csődbíróság feloldotta a Chrysler vagyonelemeinek zárolá­sát. A hitelezők 2 milliárd dollárt kapnak, azaz követelésük min­den egy dollárjáért 29 centet, a FIAT első lépésben 20 százalékos tulajdont, a szakszervezetek összesen 68 százalékot, az amerikai és a kanadai kormány 12 százalékot kap a FIAT-osított Chrysler­ben. A döntést ellenző hitelezők szerint az eljárásban figyelmen kívül hagyták a hitelezők és a bezárt 789 viszonteladó érdekeit. A cég ügyvédei szerint viszont a gyors intézkedéssel 100 ezer mun­kahelyet mentett meg a bíróság. Enged a nívóból a P&G A Procter & Gamble Co., a világ egyik legnagyobb ház­tartási cikkeket gyártó vállalata nyitott az olcsóbb termékek piaca felé, feladva korábbi alapelvét, amely szerint a prémi­um kategóriás árucikkek eladására koncentrál, azaz egyre jobb minőségű, ám egyre drágább árucikkekkel akarja megfogni a vevőket. A társaság minden divíziója olyan újí­tásokon dolgozik, amelyek mintegy lefelé bővítik kínálati palettáját. Vannak olyan termékcsoportok, például a Bounty papír kéztörlők vagy a Charmin WC-papírok, amelyekben azonos márkanév alatt kínálnak olcsóbb változatokat, és vannak olyanok, amelyekben új márkákkal jelentek meg. Utóbbira példa a Gain mosópor, illetve a Luvs pelenka. Ezek kiegészítik a hagyományos Tide-ot és a Pamperst - jellemző, hogy az előbbi két márkához tartozó termékekből az elmúlt időszakban több kelt el, mint az utóbbiakból. A P&G nem tesz mást, mint alkalmazkodik a válság kö­rülményeihez, amelyek arra szorítják a fogyasztókat, hogy a háztartási cikkek vásárlásán is spóroljanak. A vállalat a feltörekvő piacokon már szerzett tapasztalatokat arról, ho­gyan kell kiszolgálni a kispénzű, árérzékeny vevőket, ezek­nek most jó hasznát veszi. A Bounty és a Charmin említett alacsonyabb árú termékeit például már a válság előtt kifej­lesztették, ezért csak ki kellett terjeszteni forgalmazásukat a fejlett országok piacára. Szakértők szerint jó úton jár a P&G a nyitással, így ugyanis a válság idején is meg tudja őrizni ügyfeleit, akiket később rávehet a drágább árucikkek vásárlására. A vállalat a cégvezetés szerint az olcsóbb termékeken is elér némi profitot, amivel csökkenti a stratégiaváltás kockázatát. A rizikó abban van, hogy sok vevő rájöhet: jó neki az olcsóbb papírzsepi vagy WC-papír is, és a válság lecsengése után sem vásárol prémium termékeket. napi A feltörekvő piacokra kifejlesztett olcsó termékek megjelennek a fejlett országok boltjaiban is. AZ ELADÁSI ÁR DUPLÁJÁÉRT TERMELIK AZ ÁRAMOT Bezárás fenyegeti a Vértesi Erőművet Nem hozott végleges döntést a Magyar Villamos Művek (MVM) múlt heti közgyűlése a 2100 dolgozót foglalkoztató Vértesi Erőmű (Vért) jö­vőjével kapcsolatosan. Bár felvetődött a megszüntetés lehetősége is, a köz­gyűlésen a bezárást egyelőre levették a napirendről. Keleti György, az MSZP oroszlányi országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta, hogy a dön­tés értelmében az MVM tulajdonában lévő erőműre kidolgozzák, milyen feltételekkel működtethető az ere­detileg tervezett 2014-es határidőig. Ezt erősíti meg az MVM tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közlése is, amely szerint a lehetséges megoldások össze­tett gazdaság- és társadalompolitikai hatásait még vizsgálják, az átmeneti időszakban az MVM a csoporton be­lüli vagyonátcsoportosítással biztosítja az erőmű finanszírozását. Az erőmű idei üzleti tervében 720 ember elbocsátása és hatmilliárd fo­rintos tőkeemelés szerepelt, azonban ehhez a tulajdonos MVM hozzájárulá­sa kellett. Az erőmű nehéz helyzetének oka, hogy az áramot kétszer annyiért tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forintra van szükség. Igaz, ebben az összegben nincs benne az a közel tízmilliárdos kártérítési igény, amit a Vért a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződések miatt támaszt. Az erőmű működtetése nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, mert a 2100 munkavállaló mellett további 1500 külső embert foglalkoztatnak, valamint adók, já­rulékok és közterhek­ címén évente nyolcmilliárd forintot fizetnek be az állami költségvetésbe. Keleti György elmondta: lehetőséget kapott a minisz­terelnöktől, hogy szakértőkkel együtt tegyen javaslatot az erőmű további működtetésére. Ezek között szerepel a privatizációs tárgyalások felújítása, az áramtermelésben a biomasszából előállított zöldáram arányának nö­velése és a szénfillér - amit minden fogyasztó kilowattóránként 23 fillérrel fizet meg - megtartása. A szénfillért - ami éves szinten 7 milliárd forint - 2011-ig kapja a Vért az erőműhöz tartozó márkushegyi szénbánya tá­mogatására. MAYER GYÖRGY nem látja a gödör alját a dell Kíméletlenül bánnak a vásárlók, különösen a számí­tástechnikai beruházásaikat is visszafogó vállalatok a Dell Incorporateddel, a világ második legnagyobb pc­­gyártójával: a társaság üzleti évének május 1-jén végző­dött első negyedében nettó nyeresége a 2008. február­áprilisi egyharmadára, az árbevétele háromnegyedére zsugorodott. A személyi számítógépek iránti kereslet zuhant az elmúlt hónapokban - ráadásul a Dell úgy látja, hogy a visszaesés még nem érte el mélypontját -, ezért az elmúlt három hónapos periódus volt a harmadik profit- és forgalomcsökkenést hozó negyedév. Még az új termékek sem voltak képesek megfékezni a lecsúszást. A laptopok értékesí­téséből származó árbevétel 20 százalékkal esett, míg az asztali gépek forgalma 34 százalékkal zuhant. A nagy­­vállalatok megrendeléseit teljesítő divízió árbevétele 31 százalékkal esett, ami különösen kellemetlen, mert ezek a cégek a Dell legfontosabb üzleti ügyfelei. A magán­­felhasználók vásárlásaiból származó árbevétel annak ellenére csökkent 16 százalékkal, hogy darabszámban 12 százalékkal bővültek az eladások. A szolgáltatások ágazat forgalma 8 százalékkal zsugorodott, pedig a cég felvásárlásokkal és létszámbővítéssel igyekezett erősíteni ezt az üzletágát. A társaság további akvizíciókat tervez és igyekszik megszerezni a legjobb szakembereket. Ez ügy­ben összeakasztották a bajszukat az IBM-mel, mivel egy olyan specialistát is fel akartak venni, aki 27 évet húzott le az utóbbi cégnél, és újabb munkát csak az IBM elhagyása után egy évvel vállalhat, ami még nem telt le. Forrás: New York Times CELLADATOK (millió dollár) 2008. 2009. febr.-ápr.febr.-ápr. Árbevétel 16 080 12 340 Adózott eredmény 780 290 MÉG EGY ELNAPOLT MALÉV KÖZGYŰLÉS Pénteken tartotta éves közgyűlését a Malév Zrt., ám a tulaj­donosi összejövetelt az érdemi döntések előtt június 29- ére halasztották. A légitársaság részvényesei ugyanis nem kaptak elég időt arra, hogy megismerhessék az igazgató­ság és felügyelőbizottság jelentéseit, mivel az igazgatóság csak a múlt héten kedden tárgyalta a cég konszolidált beszámolóját. E szerint a Malév üzemi vesztesége tavaly a 2007-es 14,7 milliárd forintról 10,7 milliárdra csökkent. A társaság az évet 14,5 milliárd forintos veszteséggel zárta, amelynek legnagyobb tételét - 8,7 milliárd forintot - a tavaly rekord magasságokba szökő üzemanyagárak okozták. Az új közgyűlés időpontjára vélhető­en elkészül a Malév hároméves üzleti terve is és addigra döntés születhet a magyar kormány által lehívni kívánt garancia teljesítéséről is. A mostani közgyűlés nyomán kiadott kommüniké nem szól arról, hogy az orosz Vnyesekonombank által még májusra ígért 10 millió eurós tőkeemelés megtörtént-e. Pénteken személyi kérdésekben dűlőre jutott a közgyűlés, a lemon­dások után az Airbridge Zrt. javaslatára Leonov Pétert, a Malév korábbi vezérigazgatóját igazgatósági taggá, Osztrovszky Krisztinát, az MNV Zrt. vezető menedzserét pedig felügyelőbizottsági taggá választotta. LEONOV PÉTER HM HONVÉD KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG MoD. Military Cultural Services Non-profit Company A társaság székhelye: 1143 Budapest, Stefánia út 34-36. Cégjegyzékszám: 01-14-000282 Adószám: 20758437-2-51 2008. évi egyszerűsített éves beszámoló „A” eredménykimutatása összköltségeljárással Tétel­szám Tétel megnevezése adatok eFt-ban tárgy év I. Értékesítés nettó árbevétele (01 .+02.) 977 906 II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+­03+04) -4 313 III. Egyéb bevételek 6 204963 ebből: visszaírt értékvesztés 307 IV. Anyag jellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.) 4 722 808 V. Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.) 1 442 585 VI. Értékcsökkenési leírás 84437 VII. Egyéb ráfordítások 995 260 ebből: értékvesztés0 A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.+­II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)­­66 534 Vill. Pénzügyi műveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.) 10 690 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18.+19.+­20.+21.)4 B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) 10 686 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+-A.+-B.)­­55 848 X. Rendkívüli bevételek9 XI. Rendkívüli ráfordítások0 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.)9 E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+-C.+-D.) -55 839 XII. Adófizetési kötelezettség0 F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+-E-XII.) -55 839 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+-F.+22.-23.) -55 839

Next