Napi Gazdaság, 2011. június (21. évfolyam, 105-125. szám)
2011-06-01 / 105. szám
o A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZOASÄG 2011. JUNIUS 1., SZERDA Újraindul a vállalati hitelezés? Egyelőre nem egyértelmű, hogy trendfordulót jelez vagy csak egy hirtelen növekedés, de a jegybank adatai szerint emelkedett a vállalati hitelállomány. Ez azért jó hír, mert ha a cégek inkább megtakarítanak, az törékennyé teszi a növekedési kilátásokat. Az idén május elsejéig közel 75 milliárd forinttal csökkent a céges hitelállomány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adataiból. A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya a tranzakciókból eredően áprilisban 42,3 milliárd forinttal nőtt, míg a fonás, MNB ........................... devizahiteleinek állománya 14,9 milliárd forinttal mérséklődött. Összességében a céges hitelállomány - az átértékelődésektől és az egyéb volumenváltozásoktól megtisztítva - tehát végre emelkedett. A növekmény 37,1 milliárd forintot tett ki. Az első negyedévben a vállalatok még több mint 110 milliárd forint értékben nettó törlesztők voltak. Kérdés, hogy a mostani áprilisi adatok trendfordulóra utalhatnak-e, vagy inkább csak egy átmeneti javulásnak lehetünk tanúi. Jelet mindkét kimenetelre találhatunk az új szerződések értékeinél. A nem pénzügyi vállalati egymillió euró érték alatti forint- és euróhiteleknél ugyanis kisebb mértékű csökkenés látható, míg az egymillió euró érték feletti forint- és euróhitelek új szerződéses értékei az előző havi érdemi növekedést követően kisebb mértékben ugyan, de tovább emelkedtek. A devizahitelesek megmentését célzó megállapodás néhány eleme a jegybank szerint pénzügyi stabilitási kockázatot jelent, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét. Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. Az MNB kifogásolja azt is, hogy az árverezési kvótát túl alacsonyan szabták meg: ez a szint nem teszi lehetővé, hogy a portfóliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szabaduljon fel új hitelek nyújtásához. Tavaly a vállalatok hitelállománya összesen 194 milliárd forinttal csökkent (ennyivel többet törlesztettek a cégek, mint amennyi hitelt újonnan felvettek). A jegybank stabilitási jelentésében aggodalmának is adott hangot emiatt, hiszen a növekedési kilátásokat legalábbis törékennyé teszi, ha a vállalatok inkább megtakarítanak, mint például beruháznak. A nem pénzügyi vállalatok betétállománya egyébként tranzakcióból eredően áprilisban összességében 35,1 milliárd forinttal emelkedett, ami 14,9 milliárd forint nettó forintbetét-kivonás és 50 milliárd forint nettó devizabetét-elhelyezést takar. Az új szerződések értéke a forintbetétek esetén jelentősebben csökkent, az euróbetéteknél azonban kisebb emelkedés érzékelhető. K. varga Judit CÉGES HITELTRANZAKCIÓK 2011 (MILLIÁRD FORINT) Január Február Március Április Forint 60,1 9,1 33,9 42,3 Deviza -90,8 -50 -73,8 -14,9 Magyar sajátosság az eladósodás A 2116 8-as."Pénzügyi válság az utolsó likést adta meg Magyarországnak, amit megelőztek a 2000-2008 közötti egymást követő kormányok sorozatos hibái, a 2008-as válság a szakadék szélén találta Magyarországot - mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök az államadósság növekedését vizsgáló parlamenti albizottság ülésén. A politikai bátorság hiányzott. Bajnai szerint az államadósság növekedésének legnagyobb tétele a közszféra béremelései és a szociális transzferek voltak, ezt követték az autópálya-beruházások. Ez utóbbiak később finanszírozhatóak lettek volna uniós forrásokból, így az nem növelte volna az adósságállományt - ugyanakkor ennek köszönhetően európai színvonalú infrastruktúra épült ki Magyarországon, ami segítette olyan nagy cégek, beruházások letelepítését, mint a Mercedes Kecskeméten. Utólag nézve, ennek ellenére, lehet, hogy nem kellett volna bevállalni az erőltettet autópályaépítési programot - tette hozzá Bajnai. Magyarország újbóli és újbóli eladósodása rendszereken átívelő probléma, hisz az 1981-es magyar adósságválságra adott válasz volt az akkori IMF-csatlakozás. A magyar politikai elit újra és újra elköveti azt a hibát, hogy elbízza magát, aminek következtében fizetésképtelenség közelébe kerül a magyar állam. Ezt történt 1994-1995-ben, amire válasz volt a Bokros-csomag, illetve ez történt 2008-ban is - mondta Bajnai, aki elhárította a maga felelősségét, mondván, 2009-re tetőzött az adósság. PAPP ZSOLT Pozitív lett a beruházási volumen A Napi-konszenzus által várt hózipar helyzete ugyanakkor nem okozott romszázalékos csökkenéssel szemben meglepetést: a lakáspiac továbbra is csak 1,1 százalékkal esett a beruházás katasztrofális képet mutat, a gödör alja aok volun^Éöeaz első negyedévbez vant -itt még nem jött el, sőt a fordulat kortavalyi év azonos időszakához képest, vonalai sem látszódnak - véli Suppan negyedéves alapon pedig 1,7 százalék- Gergely, a Takarékbank szakértője ákal emelkedett - közölte tegnap a KSH. Ekkora mértékű negyedéves bővülésre utoljára 2007 utolsó három hónapjában volt példa, ami a gazdasági fordulatot jelzi - véli a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az építési beruházások nyolc százalékkal csökkentek, ugyanakkor a gép- és berendezésberuházások - főként a feldolgozóiparnak köszönhetően - 4,2 százalékkal bővültek az első három hónapban - utóbbi tényleg fordulatnak nevezhető, utoljára 2008 harmadik negyedévében nőttek a gépi beruházások. Ágazati bontásban nézve a feldolgozóipari beruházások közel 40 százalékkal bővültek, ráadásul itt még nagyobb növekedési ütemek jöhetnek a következő negyedévekben. Az építő-A következő negyedévben már közel nulla, míg a második félévben már néhány százalékos lehet a beruházások növekedési üteme - vélik elemzők. A mobilszolgáltatók hálózatfejlesztéseinek, a folytatódó autóipari beruházásoknak mind komoly nemzetgazdasági súlya van, később pedig a belengetett vasúti pályafelújítások segíthetnek. Nagy fordulatra ugyanakkor nem érdemes számítani - hűtötte le a kedélyeket Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. A hazai piacokra termelő kkv-k továbbra is sanyarú helyzetben vannak, az idei év még vélhetően arról fog szólni, mennyire sikerül stabilizálni pénzügyi helyzetüket és elkerülni a további csődöket - tette hozzá a szakértő. Mezőgazdaság Feldolgozóipar Energiaipar Építőipar Szállítás, raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Forrás: KSH NÉHÁNY ÁGAZAT BERUHÁZÁSAI (SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁS, ÉVES INDEX) -0,6 38,4 39,9 -7,1 -32,3 6 -20,1 A MÁV adóssága 673 milliárd forint volt tavaly A korábbit kismértékben alulmúlva, 35,8 milliárd forint mérleg szerinti veszteséggel zárta a MÁV a tavalyi évet - derül ki a társaság frissen publikált beszámolójából. A társaság bevételei kismértékben csökkentek, a korrigált 2009-es 174 milliárd forint után 170 milliárd forintot tett ki. Üzemi eredménye 26,7 milliárd forint mínuszt mutatott. A kötelezettségek csak hajszálnyival csökkentek, még mindig több mint 670 milliárd forintra rúgnak. Ebből majd 600 milliárdot tesznek ki a hosszú távú kötelezettségek - beruházási hitelek, kötvény- és egyéb hitelek - s több mint 80 milliárdot a rövid távúak. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a kiegészítő melléklet szerint a társaForrás: beszámolóság az idén 40 milliárd forint beruházási és 45 milliárd forint működési hitel felvételét tervezi, a tavalyi adatból semmiféle kedvező következtetést nem lehet levonni. Az óriási kötelezettség visszafizetése kemény feladatot jelent a MÁV-nak: az idén 44,9 milliárd forintot kell erre szánni, jövőre 42,7, majd 33,5, ezt követően 22,6 és 33,3 milliárdot, így 2016-ra és az azt követő időszakra 54,7 milliárd forint kötelezettség marad. Persze ebben a számításban még nincs benne az ez évre tervezett hitel - s az sem, amit majd az elkövetkező években kell felvennie a társaságnak. A mutatók alapján erre jó esély is van, sajnos. A vállalat súlyos eladósodottságát mutatja, hogy az összes adósság majd 13-szorosát teszi ki a saját tőkének - ez 2009-ben még "csak" nyolcszoros volt. Aggodalomra ad okot, hogy tovább nőtt a kötelezettség aránya az eszközökhöz képest: az eszközállomány 84,3 százalékát terheli valamilyen adósság - ez tavalyelőtt is kritikusan magas, 81,4 százalék volt. Romlott a hosszú lejáratú kötelezettség aránya is: a korábbi 87,4 százalékról 91,9 százalékra. S még ennél is vannak rosszabb számok: a társaság rövid távú fizetési pozíciói tovább gyengültek. A likviditási ráta és a likviditási gyorsráta is jóval rosszabb képet mutat, mint egy évvel korábban. Előbbi 51,8 százalék a korábbi 87,4 után, miközben a biztonságos forgóeszköz-rövid lejáratú kötelezettség arány 150 százalék felett van. A gyorsráta az ideális száz százalékhoz képest 81,5 százalékról 45,7 százalékra esett. F. SZABÓ EMESE A MÁV FŐBB MUTATÓI (MILLIÁRD FORINT) 2009 2010 Értékesítés árbevétele 180,6 176,4 Üzemi eredmény -21,8 -26,7 Mérleg szerinti eredmény -33,9 -35,8 Saját tőke 88,9 52,3 Hosszú lejáratú kötelezettség 615,8 591,9 Rövid lejáratú kötelezettség 69,2 80,9 Kötelezettségek 684,9 672,8 Tisztelőnyhöz jutott az EMFESZ A Moszkvai Kereskedelmi Kamara Választott Bírósága magát jelölte meg illetékesnek az EMFESZ Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. új (RosGaz) és korábbi tulajdonosa, a Mabofi között zajló jogi vita rendezésére. Moszkvában a RosGaz adott be keresetet, amelynek tárgya az EMFESZ Kft. eladásának jogossága. Góczi István, az EMFESZ ügyvezető igazgatója, korábban a Mabofi teljhatalmú megbízottja, az orosz-ukrán gáz- válság idején egy dollárért eladta a magyar céget a RosGaznak, amivel magára haragította a Mabofit, és ugyanis az orosz politikai körök többször kinyilvánították, hogy a magyar állam tekintse orosz belügynek az orosz-ukrán-magyar perpatvart, ami egy jelentősebb tétel származási hely nélküli gáz rendszerbe táplálásáról és immár több mint százmilliárd forint nagyságrendű többszörös, odavissza igényelt kártérítésről szól.) Az orosz választott bíróság megjelenésével Góczi szerint a Fővárosi Bíróságnak nincs köze már az ügyhöz. Első fokon Budapesten megkérdőjelezték az ügyletet, ami az eredeti helyzet visszaállítását vonta volna maga után. Az ügy másodfokra került, ahol még nem született, s valószínűleg e témában már nem is születik döntés. Az EMFESZ jelenleg „kifuttatja” a szerződéseit, igyekszik behajtani a kint lévő milliárdjait, ám Góczi egyelőre nem lát lehetőséget arra - elsősorban a gázkereskedelem világpiaci átrendeződése miatt -, hogy a magyar szolgáltató tovább folytassa tevékenységét. Egy svéd választott bíróságon nemrég zárult egy per, amely kimondta, hogy az EMFESZ-nek vissza kell fizetnie a Mabofinak több mint 500 millió dollárt, amit Góczi szerint a korábbi tulajdonos már kivett a cégből. Mindennek alapjául egy 30 milliárd forint beszerzési értékű gázkontingens szolgál, amely származási bizonyítvány nélkül került az EMFESZ rendszerébe. Ezt a magyar cég nem fizette ki, hiszen ez esetben pénzmosásba keveredett volna. Góczi szerint ezért nem végrehajtható itthon a svéd ítélet, elkezdődött a magyar cég körül ma már számtalan szálon futó jogi sakkjátszma. Azzal, hogy az orosz választott bíróság befogadta a keresetet, sőt közbenső ítéletében magát jelölte kompetensnek, egyrészt elismerte, hogy volt valamilyen szerződés Góczi és a Mabofi között, ami jogalapul szolgált az eladásra, másrészt elismerte az EMFESZ eladási szerződésének tényét. (Mindez alapvetően nem volt meglepő, HŐNYI GYULA évé Forrás: Napi Gazdaság gyűjtés HM ZRÍNYI KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. 2010. évi mérleg és közhasznú beszámoló Statisztikai számjel: 20758444-5811-599-01 Cégjegyzék száma: 01-09-920090 „A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sorszám Tétel megnevezése Előző év Előző évek Tárgyév módosításai 1. Befektetett eszközök 158 254 153 233 2. Forgóeszközök 1 010 523 791 331 3. Aktív időbeli elhatárolások 19 328 76 849 4. Eszközök összesen 1 188 105 1 021 413 „A” MÉRLEG Források (passzívák) 1. Saját tőke 478 195 520 518 2. Céltartalék 3 488 3. Kötelezettségek 92 187 26319 4. Passzív időbeli elhatárolások 617 723 471 088 5. Források összesen 1 188 105 1 021 413 KÖZHASZNÚ ÉVES BESZÁMOLÓ Tétel megnevezése Előző év Előző évek Tárgyév módosításai A. összes közhasznú tevékenység 1 035 238 826 004 bevétele B. Vállalkozási tevékenység bevétele 23 926 20 904 C. Összes bevétel (A+B) 1 059 164 846 908 D. Közhasznú tevékenység ráfordításai 1 015 777 791 031 E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai 22 824 13 554 F. Összes ráfordítás ( C+E ) 1 038 601 804 585 G. Adózás előtti vállalkozási eredmény 1 102 7 350 (B-E) H. Adófizetési kötelezettség I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H) 1 102 7 350 J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D) 19 461 34 973 Adózott eredmény (I+J) 20 563 42 323 A beszámoló könyvvizsgálói audittal ellátott. Az egyszerűsített éves beszámoló a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. 2010. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A részletes beszámoló megtekinthető a Kft. székhelyén, naponta 9-14 óra között. Cím: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B. Budapest 2011. május 27. Dr. Gubcsi Lajos ügyvezető KONJUNKTÚRAINDEXEK Elnevezés Legutóbbi időszak Érték (százalék) Beszerzésimenedzser-index (BMI) 2011. április 56,90 GfK Hungária fogyasztói bizalmi indexe 2011.1. negyedév 140,50 GKI fogyasztói bizalmi index 2011. május38,50*** GKI üzleti bizalmi index 2011. május -4,30*** HVG—Kopint-Tárki gazdasági közérzet indexe* 2011.1. negyedév 40,80 K&Hkkv bizalmi index 2011.1. negyedév10,00* Kopint-Tárki konjunktúrabarométer 2011.1. negyedév 52,00* 'az érték 0 és 100 között mozoghat, *‘a 2004-es átlaghoz viszonyítva, **‘az érték -100 és +100 között mozoghat