Napi Gazdaság, 2013. december (23. évfolyam, 231-248. szám)
2013-12-09 / 236. szám
EGÉSZSÉGÜNK NAPI GAZDASÁG 2013. DECEMBER 9., HÉTFŐ FINANSZÍROZÁS! VÁLTOZÁSOKAT SZERETNE A SZAKMA A kórházak adóssága 70 milliárd forintra csökkent A novemberi 33,1 milliárd forintos konszolidáció után 70 milliárdra csökkent a kórházak adósságállománya. Bár az elmúlt időszakban számos, a kórházak szempontjából pozitív változás történt, a szektorban szükség lenne egy teljes finanszírozási reformra és a teljesítményvolumen-korlát újragondolására, hogy a hiány megszűnjön. Novemberben összesen 33,1 milliárd forintot osztottak szét kilencvenhárom kórház között, az összeget az adósságállomány csökkentésére használhatták az intézmények. Egy szeptemberi végi felmérés szerint már a 100 milliárd forintot is megközelítette a kórházak kintlévősége. A fekvőbeteg-intézmények évek óta súlyos adósságokat görgetnek maguk előtt és rendszeresen kapnak hasonló sürgősségi "injekciókat." Ezek csökkentik az adósságot, de a hiányt nem szüntetik meg. Ráadásul a szakma rendszeresen hangoztatja, hogy a konszolidációban mindig a rosszul gazdálkodó kórházak járnak jól. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Nézőpont Intézet konferenciáján elmondta, hogy a kórházak lejárt adósságállománya továbbra is mintegy 70 milliárd forint, ami a költségvetésük 10 százaléka. Hozzátette, hogy számos pozitív intézkedés történt a szektorban - egyebek között nőtt a gyógyítómegelőző kiadásokra fordított összeg ennek jelentős része a bérköltségek növekedése volt. Fontosnak nevezte az egészségügyi térségek kialakításával a kapacitásrendezést, amely immár figyelembe vette a betegek valós mozgását. Szintén pozitívumként említette a központi intézményfenntartást, a működési források bővítését és a béremelések folytatását. Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője elmondta, hogy a konszolidáció ellenére folyamatosan újratermelődik a kórházak adóssága. Alapvetően a helyzet évek óta nem változik. Tavaly az Állami Számvevőszék is elemezte az egészségügyi intézmények pénzügyi helyzetét. A kórházak adósságállománya 2012 közepén is megközelítette a 100 milliárd forintot a 2010-ben és 2011-ben kapott összesen 55 milliárd forintos pluszforrás ellenére. A kórházak kintlévősége ráadásul sok esetben a beszállítókat is csőddel fenyegeti, a cégek ugyanis gyakran nem számítanak fel késedelmi kamatot. A pénteki konferencián azonban elhangzott, hogy van olyan törvényjavaslat, amely szerint jövőre ezt már nem tehetnék meg a beszállítók, és nemcsak a késedelmi kamatot lesznek kötelesek behajtani, hanem minden egyes felszólítás külön díjköteles lenne. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy ez a javaslat eljut a parlamentig, a változás nyilván a beszállítóknak kedvezne és a kórházakaknak jelentene pluszkiadást. A felhalmozódott adósság jól mutatja, mennyire szükséges volt a szektor központosítása. Az állam tavaly az év első felében vette át a megyei, települési önkormányzatok, valamint a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő fekvőbeteg-intézményeket. Ezzel együtt megalakultak az egészségügyi térségek, amelyek kapcsán újrahangolták a kórházak által ellátandó körzeteket. Ez kapacitásátrendezést is jelentett, a pénteki konferencián ezzel kapcsolatban Imre László, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója elmondta, hogy azok a kórházak, amelyek feladata az átrendezés során megnőtt, már 2012 januárjában megkapták a várható többletforrásigény egy részét. napi gazdaság trmvl •• . ....... ff ..... Minin. Még érdemes oltatni November közepén nyíltak meg országszerte az influenza-oltópontok, ahol a betegség elleni védőoltás néhány perc alatt megkapható. Egyelőre még nincs influenzajárvány, éppen ezért érdemes minél hamarabb oltatni, ugyanis a védettség kialakulásához 2-3 hét szükséges. Itthon évente mintegy százan halnak meg a betegség szövődményei miatt. Az influenza a felső légutakat érintő, de súlyosabb formájában a tüdőre is átterjedő heveny vírusos megbetegedés, amely különösen könnyen terjed emberről emberre és évente visszatér a világ minden pontján. A tünetei között van láz, torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, hidegrázás, étvágytalanság, fáradékonyság és rossz közérzet. Általában 5-7 napig tartó láz, száraz köhögés és váladékozó orr jellemzi, éppen ezért az influenza tüneteit könnyű összekeverni a nátháéval, de a legfontosabb különbség az, hogy az influenzának súlyos szövődményei lehetnek. A betegség vírusos tüdőgyulladást okozhat és gyakori szövődmény a bakteriális ráfertőzés, amely különösen veszélyes a szívelégtelenségben és cukorbetegségben szenvedőkre nézve. Az influenza közvetlenül megtámadhatja a szívet, az agyat, az izmokat, így súlyosbítva a krónikus megbetegedéseket. Sajnos az emberek gyakran összetévesztik a tüneteit a jóval enyhébb lefolyású nátháéval, ezért nem is veszik őket komolyan, pedig az influenza több megbetegedést és halálesetet okoz néhány hét alatt, mint az összes többi fertőző betegség egész évben. Magyarországon évente körülbelül százan halnak meg az influenza miatt és ennél sokkal több beteg kerül kórházba. Különösen ragályos, testi érintkezéssel, köhögéssel, tüsszentéssel, de az egyszerű kilélegzéssel is terjed. Az influenzának általában két nap a lappangási ideje és a tünetek első megjelenése után még tíz napig fertőz. Egy "szokásos" influenzaszezonban a lakosság minimum 5-10 százaléka fertőződik meg az influenzavírussal. A kisgyermekeknek akár a 40 százaléka is megbetegedhet, hiszen ők életük első vírusával találkoznak. A megbetegedés minden korosztályt érint, de különösen veszélyeztetettek a két év alatti gyermekek, a 65 év fölötti idősek, de már 50 év fölött is jelentősen megnő a halálos szövődmény kialakulásának a kockázata. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a népesség 5-15 százaléka veszélyeztetett. A betegség védőoltással megelőzhető ráadásul, akik megszerzik a védettséget, nemcsak magukat, hanem közvetlen környezetüket is óvják. Sajnos a lakosság átoltottsága még mindig alacsonyabb a szükségesnél. Az influenza elleni védőoltás elmaradásának az időhiány az egyik leggyakoribb oka. Kevesen tudják megoldani a védőoltás felíratásával, kiváltásával és beadatásával járó időt. Erre a problémára jelent megoldást a 2011- ben indított influenzaoltópont-hálózat, ahol azonnal, utánjárás nélkül megszerezhető az influenza elleni védőoltás. Idén is november közepén nyíltak meg az oltópontok, amelyek országszerte több orvosi rendelőben működnek, amelyek mind rendelkeznek olyan, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által jóváhagyott működési engedéllyel. Az oltópontokon az influenza elleni védőoltás azonnal, időpont-egyeztetés nélküli beadható. Az oltópontokon a védőoltások beadása a szokásos járóbeteg-ellátástól elkülönítve történik. A vakcinákat a Sanofi Pasteur szolgáltatja. Az influenza-oltópont azoknak nyújt megoldást, akik nem jogosultak az állami térítésmentes oltásra és csak akkor keresik fel a háziorvosukat, amikor már megbetegedtek, egyébként pedig nem jut idejük a védőoltás beadatására. A védőoltást a járvány kitörése előtt érdemes beadatni, hiszen a védettség kialakulásához az oltás beadásától számítva 2-3 hétnek is el kell telnie. Az oltás különösen ajánlott azoknak, akik krónikus megbetegedésben szenvednek, akik másoknál hajlamosabbak a megfázásra és gyakrabban szenvednek légúti fertőzésektől, a cukorbetegeknek vagy bármilyen krónikus betegnek, azoknak, akik gyakran tartózkodnak emberektől zsúfolt helyen, illetve a kisgyermekek szüleinek és nagyobb testvéreinek is. NAPI GAZDASÁG Egészségügyi válság Európában? A gazdasági válság ma már sokkal több, mint pénzügyi válság - demográfiai, társadalmi, egészségügyi válság is és főként Európa válsága - mondta pénteken a Nézőpont Intézet konferenciáján Mikola István, az OECD nagykövete. A válságnak népegészségügyi hatásai is voltak: miközben emelkedett az öngyilkosságok vagy a mentális betegségek száma, addig csökkent egyebek között a közúti baleseteké. Az év elején Oslóban tartott konferenciát a WHO európai régiója, amelynek fő témája volt a gazdasági válság hatása az egészségre és az egészségügyi rendszerekre. Az ESKI öszszefoglalója szerint a válság ugyanis nagyban érintette az egészségügyi rendszereket, hiszen jelentős forráselvonásokat szenvedtek el, szintén hasonlóan jártak a jóléti és szociális rendszerek, így sokszor azok kerültek rosszabb helyzetbe, akik társadalmi helyzetük miatt amúgy is az egészségileg veszélyeztetettebb kategóriába tartoznak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem megfelelő megszorítások az egészségügyi szektorban a helyzetet súlyosbítják. Gazdasági válság idején a mentális egészség a legtörékenyebb. Az Európai Unióban - főleg a 2004 után csatlakozott tagállamokban - megnövekedett az öngyilkosságok száma a 65 év alattiak körében, ugyanakkor egyes országokban emelkedett a szívinfarktusos eseteké. A növekvő munkanélküliség miatti jövedelemcsökkenés fokozta a dohányzás és alkoholfogyasztás szintjét. Görögországban a HIV- fertőzések jelentős emelkedése volt tapasztalható az intravénás kábítószer-használók körében, ami egybeesik a tűcsereprogram finanszírozásának jelentős viszszaesésével. Görögországban 2008-2010 között a csecsemőhalandóság hosszú távú csökkenése szintén megfordult és azonos időszakban 32 százalékkal nőtt a halva születettek száma. A recesszió hatással volt a közúti közlekedési balesetek miatti halálesetekre is, amelyek számában a zsugorodó autóhasználat következtében általában csökkenés mutatkozott. Számos ország tett erőfeszítéseket azért, hogy a közfinanszírozott szolgáltatások árainak csökkentésével - például a gyógyszerek árának mérséklésével - tompítsák a kedvezőtlen hatásokat, illetve ezzel is segítsék a szükséges szolgáltatások elérését. Az intézménybezárások, a személyzet és a nyitvatartási idő csökkentése vagy a magasabb co-payment díjak negatívan hatottak. Az ellátásokhoz való hozzáférés csökkenése csak rövid távú költségcsökkentést jelent, hiszen mind az akut, mind a krónikus betegségeknél emelkedik a szövődmények kockázata, nőhet például az amputációk, vakság, veseelégtelenség kockázata, illetve a cukorbetegek vagy az öngyilkosságok száma a mentális betegek körében. NAPI GAZDASÁG 32 Novemberi pluszforrások A kórház-konszolidációra szánt 33,1 milliárd forintos pluszforrás elosztásánál figyelembe vették az üzemgazdasági eredményeket és költségelemzést végeztek. Megvizsgálták a szolgáltatókat érintő fejlesztési programokat, ugyanis volt olyan kórház, amelyik az integráció miatt halmozott fel jelentős tartozást. A húsz legeladósodottabb kórház 12 milliárd forintos takarékossági vállalást tett, amelyből 6,5 milliárdot már teljesítettek. Segítséget kaptak a betegszállítók is, az erre a szolgáltatásra fordítható keretet 250 millió forinttal bővítették az üzemanyag-változások kompenzálására. Szintén pluszforráshoz, összesen 6,4 milliárd forinthoz jutott az alapellátás novemberi bevezetéssel. Ebből háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátásra 4,1 milliárd, fogászati ellátásra 1,1 milliárd, míg védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre 930 millió forint jutott. Így a háziorvosi praxisok havi finanszírozási összege, az úgynevezett kártyapénz 45-46 ezer forinttal nőtt, míg a háziorvosi ügyeleti szolgálatok átlag 106 ezer forinttal kapnak többet havonta. Jelenleg egy átlagos háziorvospraxis - ez 2000 felnőtt vagy 100-1500 gyermek ellátottat jelent - havi bevétele egymillió forint körül van. A védőnői szolgálatok finanszírozása átlagosan 5 százalékkal emelkedik, itt az eddigi havi bevétel 80 és 110 ezer forint között volt. A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező fogászati praxisok átlagosan 27 ezer forinttal kapnak többet havonta. Utoljára tavaly novemberben kapott pluszforrást az alapellátás, akkor a háziorvosok kártyapénze átlagosan 70-80 ezer forinttal, a védőnői ellátás díjazása 25 ezer, míg a fogászati alap- és szakellátás fix díja 30 ezer forinttal emelkedett. napi gazdaság