Napi Gazdaság, 2015. augusztus (25. évfolyam, 156-180. szám)
2015-08-21 / 172. szám
16 TURIZMUS Fesztiválokból fejlődik Zamárdi Több mint ötvenmillió forintnyi idegenforgalmiadó-bevétel várható idén is a Balaton Sound fesztiválnak otthont adó Zamárdiban, amely esemény a nemzetközi turizmusban is vonzóvá tette a nyári szezonon kívül mindössze 2400 lelket számláló dél-balatoni üdülőhelyet. Gulyás J. Attila Nyolc év se kellett ahhoz, hogy felkerüljön a kontinens legnívósabb fesztiváljainak térképére a zamárdi Balaton Sound, amely júliusban a rendezvény történetében rekordmagasnak számító, 145 ezer fős látogatószámot és telt házas napokat produkált. Szerdán egyébként újra fesztiválvárossá változott Zamárdi, ahol a Mai Nagyon Balaton programsorozat részeként négy napon át egyszerre két rendezvény, a Strand fesztivál és a B.my.Lake várja a közönséget. Az első évben csak néhány millió forintos bevételt jelentett a városnak a Balaton Sound, tavaly viszont Zamárdiban már meghaladta az 50 millió forintot a vendégjárásból származó idegenforgalmi adóbevétel (ifa), amelyhez, mint ismert, forintonként másfél forintot ad hozzá az állam a település támogatására. Az idei rendezvény forgalma alapján és Zamárdi turisztikai látogatottsága miatt a 2015-ös évben is hasonló adóbevétel várható - mondta lapunknak a város polgármestere. Csákovics Gyula felidézte, az első Balaton Sound 2007-ben volt, azon a partszakaszon, amelyen egy évvel korábban az EFOTT fiataljai vigadtak. A beépítetlen partszakaszt hasznosítani kívánta az önkormányzat, miközben a Balaton Sound szervezői éppen keresték a megfelelő területet a rendezvényhez. Az elképzelések találkoztak, és bár a helyszínhez közel eső területen élők a mai napig nehezen viselik a fesztivállal járó kellemetlenségeket, a helyi vállalkozói kör, a szálláskiadók, a kereskedők, vagy a vendéglátósok hamar befogadták a fesztivált - jegyezte meg a polgármester. Mint mondta, Zamárdin jól látható nyomokat hagyott a fesztivál, jórészt ugyanis az esemény turisztikai vonzerejéből származó adóbevételnek köszönhető az üdülőhely arculatváltozása. - Jelentősen nőtt Zamárdi népszerűsége, egyre több olyan vendégünk van, aki el sem tudná képzelni másutt az üdülését, mint nálunk — jelezte. Az önkormányzat 2020-ig meghoszszabbította a szerződést a fesztivál szervezőivel, a megállapodás részét képezi a rendezvény idejére igénybe vett terület helyreállítására vállalt 65 millió forint is. A területbérletből és az idegenforgalmi adóból befolyó, fejlesztésekre fordított bevétel a város turisztikai vonzerejének növekedése miatt a helyi vállalkozóknál is élénkítette a FESZTIVÁLOKKAL BÚCSÚZIK A STRANDSZEZON Négynapos vigasságokkal búcsúzik a nyaralók nagy többségétől a Balaton ezen a hétvégén, a közelgő iskolakezdés augusztus 20-a után hagyományosan hazaszólítja a magyar családokat. Vasárnap véget ér a strandfőszezon, ám a fizetős fürdőhelyek az időjárástól függően szeptember végéig is nyitva tarthatnak. Szinte minden balatoni üdülőhely látványos fesztivállal búcsúztatja vendégeit a hosszú hétvégén. Érdemes az egyes települések internetes oldalán vagy a helyi Tourinform irodákban érdeklődni a látogatni kívánt település részletes programlehetőségeiről. Füreden például javában tart a környék borait népszerűsítő, rekordhosszúságú fesztivál, míg Alsóörs hatnapos nyárbúcsúztató és vendégmarasztaló fesztivállal csábítja maradásra a nyaralókat. Eközben a balatonbogláriak az augusztus 23-án záruló 39. Boglári Szüreti Fesztivállal ünnepelnek, és Csopakon, Gyenesdiáson, illetve Badacsonyban is szórakoztató programok várják az utazókat. Siófokon idén is megrendezték a Bor és Kenyér Ünnepe című, tíznapos fesztivált, amelynek részeként az előttünk álló hétvégén a helyi termelők, népművészek legkiválóbbjai is bemutatkoznak a forgalmat, így a fesztivál közvetve az iparűzési adóbevételeket is növelte. A Zamárdiban bejegyzett szobakiadásból élő magánszálláshely-szolgáltatóktól pedig az önkormányzat által beszedett áfa évenként tízmillió forintra rúg. Noha a helyiek közül sokan ellenzik, a városnak sok pénzt hoz a konyhára a nemzetközi hírű nyári rendezvény Fotó: MTI Többen szállnak meg nálunk, mint Bécsben Elégedetten távoznak tőlünk a külföldi turisták, a szállodások tapasztalatai szerint tízből kilenc vendég jobban érzi magát Magyarországon, mint amire előzetesen számított. Szurok Dávid köztudott, hogy a magyarországi szállodaárak nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabbak között vannak, különösen, ha az európai országokat nézzük - hívta fel a figyelmet a Napi Gazdaság megkeresésére a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. Kovács István kiemelte: Budapest még mindig Európa egyik legolcsóbb városának számít. Mint mondta, ez többnyire annak tudható be, hogy az ár-érték arány tekintetében a főváros nagyon kedvező. A népszerűséghez persze számos más tényező is hozzájárul, mint például az elhelyezkedés, a kulturális és építészeti értékek, melyek hagyományainknál fogva számos élményt kínálnak az ideérkező turistáknak. Mindezeken túl egyre jobban gazdagodik Budapest gasztronómiai kínálata és pezsgő éjszakai élete is. A legtöbb külföldinek, aki először jár Budapesten, az a véleménye, hogy többet, jobbat kapott nálunk, mint amit előzetesen várt - húzta alá a szakember. A budapesti szállodák teljesítményét jól szemlélteti az a felmérés, amit még júniusban készített a szállodaszövetség. Szobakihasználtság terén például az idei első félév teljesítménye alapján a budapesti hotelek a harmadik helyen vannak a közép-kelet-európai országok között a 66,8 százalékos kihasználtsággal és 67,4 euró nettó átlag szobaárral. Revpar mutatóban - ami az egy kiadható szobára jutó bevételt szemlélteti - a vizsgált 5 ország fővárosa között (Prága, Bécs, Varsó, Pozsony, Budapest) 2015 első félévében Budapest szállodái érték el a második legnagyobb növekedést idén. Ugyanakkor szobafoglaltság terén sincs oka a panaszra a fővárosi szállodáknak, mivel európai viszonylatban Budapest a 13. helyen áll, megelőzve olyan nagyvárosokat, mint például Madrid, Bécs vagy Milánó. Az első hat hónapban 10 új szálloda nyílt meg, 7 vidéken, 3 pedig Budapesten. Felszereltség tekintetében a szállodaszövetség szerint fontos hangsúlyozni, hogy európai összehasonlításban a hazai szállodaláncok elérik az uniós átlagot. Itt viszont nem árt hozzátenni, hogy más-más igényeknek kell megfelelniük a fővárosi hoteleknek - amelyeknél jelentős az üzleti, konferenciaturizmus -, és más elvárásoknak kell eleget tenniük azoknak a vidéki hoteleknek, amelyeket a vendégek főként pihenés, kikapcsolódás, üdülés, gyógykezelés miatt keresnek fel. Ugyan vannak olyan hotelek, melyek felújítására szorulnának, ám ezek modernizálása a 2008- 2010 közötti gazdasági-pénzügyi válság miatt nem valósult meg - emlékeztetett a főtitkár. Ez idő alatt ugyanis jelentős mértékben csökkent a hotelek jövedelmezősége. Bár 2011 óta évente nő a vendégszám, javul a szállodák foglaltsága, a bevétel több szállodánál még mindig nem elegendő arra, hogy a szükséges korszerűsítéseket elvégezzék. Tortacsodákat kínálnak az ízek utcájában Thurzó Az idei Magyarország tortája, a pannonhalmi sárgabarack-pálinkás karamelltorta, az ország cukormentes tortájának választott barackos buboréktorta és a Honvédség Tessedik mézes körtetortája felvágásával nyitották meg a budapesti Várkert Bazár előtt az ízek utcáját tegnap. A fővárosi Döbrentei tér és a Clark Ádám tér közötti útszakaszon megrendezésre kerülő kézműves és gasztronómiai vásár látogatói a hétvégén megkóstolhatják és meg is vásárolhatják a nyertes tortákat, amelyek hamarosan az ország cukrászdáiban is kaphatók lesznek. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete idén 8. alkalommal hirdette meg az ország tortája pályázatot. Ezúttal 39 alkotás érkezett, ezek közül három fordulóban választották ki a Szó Gellért salgótarjáni cukrász által készített tortát, amely magyar sárgabarack, csokoládé, mandula és karamell kombinációja, a pálinka aromájával megbolondítva. Készítője elmondta, hogy az édességet gyerekek is fogyaszthatják, a recept ugyanis csak kismértékben tartalmaz pálinkát. Az ország cukormentes tortáját idén Vaslóczki Orsolya készítette. A budapesti Horváth Cukrászda barackos buboréktortája nevét különleges díszítéséről kapta, tetejét ugyanis légpárnás fólia segítségével alakították ki. A Honvédség tortájának választott Tessedik mézes körtetorta Tessedik Sámuel emléke előtt tiszteleg, akinek nagy szerepe volt az akác magyarországi meghonosításában. A sütemény ízét a körte és az akácméz határozza meg, fellelhető benne a fahéjas csokoládé és a tejbegrízkrém egysége is. A hétvégén mutatkoznak be, de egész évben kaphatók a nyertes torták Fotó mti 2015. augusztus 21., péntek Megnyílik a pécsi „titkos alagút” Napi Gazdaság Megnyílik a nagyközönség előtt szombaton a Pécsi Egyházmegye megújult püspöki kertje, továbbá a kertet a püspöki pincével és a magtárral összekötő „titkos alagút”. Az érdeklődőket 19 és 23 óra között, ünnepi hangulatban, különleges meglepetéssel várják - írta az egyházmegye az MTI-hez is eljuttatott tájékoztató anyagában. Hozzátették: a belépés ezúttal ingyenes, a helyszín az északi, Aradi vértanúk útja felőli nagykapun át közelíthető meg. A „titkos alagút” története a középkorig nyúlik vissza, de kiemelt szerephez a XX. század második felében jutott, amikor a pártállami időkben a pinceszárny szolgált a püspök és papjai közötti titkos megbeszélések helyszínéül. Az államvédelmi és egyházügyi hatóságok folyamatosan megfigyelték a klerikusokat, a püspöki rezidenciába és kertjébe lehallgatókészülékeket telepítettek, így az alagút kivételes környezet a kommunista egyházüldözés vészterhes napjainak korhű bemutatásához, az üldözött papok emlékének ápolásához. A püspöki kert és az átjáró felújítása része annak a most záruló másfél milliárd forint európai uniós forrásból megvalósult projektnek, amely során az elmúlt években felújították a székesegyház délkeleti tornyát és déli tetőszerkezetét, a magtárat, a Széchenyi téri dzsámit, a püspöki palotát, a Csontváry Múzeum épületét, a Káptalan utcai kanonoki palotát és zarándokházat is.