Napi Magyarország, 1998. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24 / 301. szám
01 GdU-IkadLie-Kíjkól a ÜEäJUSJbOuL f ittiUr^ J^acke^ ftdo-iiucxcc^ otgwüj kuzcu w<ia 2 0 * w/fjjk' MAGYARORSZÁG ^ £c ', Ó 1 * 1998. december 24., csütörtök W//KKKfHKKHKKKKKKKKMBHKKKKKKK/KKK^ Moszkva tér. Megannyi ember siet, kezében szatyrot szorongatva, vállán táskát cipelve. Többen gyermeküket kézen ragadva vetődnek az indulni készülő villamos, autóbusz után. Vége a munkaidőnek, ki-ki hazafelé tart a kora esti, barátságtalan szürkületben. A buliba indulás előtt a téren egymásnak randevút adó fiatalok tarka sokadalmától nem messze lepusztult alakok álldogálnak. Soruk tökéletesen céltalannak tűnik, ugyanis csak vége van, az első helyen állók orra előtt semmi sincs, ami megmagyarázná, mire várakoznak a hidegtől s alkoholtól kipirult arcú emberek. Kézről kézre jár a koszlott nejlonszatyorba csavart műanyagkannás kür delmet a bűnnel szemben. A szervezet önkéntes hadseregnek nevezte magát, azonban Booth nem értett egyet az önkéntesség fogalmával, hiszen hitte, elkötelezettségből végzik missziós tevékenységüket, ezért 1878-ban egyházának az Üdvhadsereg nevet adta. A hadsereg alapját hadosztályok képzik, amelyek egyúttal gyülekezetek is. Élükön a tisztek állnak, akik elvégezték az Üdvhadsereg teológiáját, a tiszti iskolát, s ezáltal lelkészekké váltak. E szervezet bejegyzett protestáns egyház, s ennek megfelelően alakulnak hitelveik, amelyeket úgynevezett hadi szabályzatba foglaltak. Itt találhatók meg azok a szempontok, amelyek szerint az üdvkatonáknak élniük kell. A fogadalmat aláírók nem fogyaszthatnak alkoholt, nem dohányozhatnak, nem élhetnek drogokkal, távol kell tartaniuk magukat a szerencsejátékoktól, a pornográfiától és az okkultizmustól. (Ezeket az előírásokat olyan komolyan veszik, hogy még a horoszkóp olvasásától is tartózkodnak.) Fontos szabály, hogy a hadsereg tisztjeinek fizetése a mindenkori átlagjövedelem alatt kell maradjon, annak érdekében, hogy ezt a hivatást senki sem anyagi megfontolástól vezérelve válassza. Emellett, a Bibliát követve — az Úrnak adandó tizedként, jövedelmük tíz százalékát az Üdvhadseregnek adományozzák. Ha valaki az Üdvhadsereg tagjává kíván válni, mindenekelőtt keresztény módon köteles élni, amiről bizonyságot kell tennie a gyülekezet előtt. Ezt követően - mint újonc - jogosulttá válik egy jelvény, illetve szalag viselésére. Következhet a tíz leckéből álló katonaoktatáson való részvétel. Ennek végeztével, istentisztelet keretében üdvkatonává - nemzetközileg használt elnevezéssel szalufistává - avatják az újoncot. Amennyiben valaki legalább egy évet szolgált már katonaként, s tiszt, azaz lelkész szeretne lenni, szembe kell néznie azzal, hogy szolgálata alatt az országon belül oda vezénylik, ahol éppen szükség van rá. Ezért a házaspárokat kizárólag együtt léptetik elő. A tiszti iskola elvégzése után hadnagyi rangot kapnak a kadétok. Öt év elteltével léphetnek elő kapitánnyá, amely rendfokozatban már tizenöt évig kell szolgálatot teljesíteniük, hogy őrnagyi rangba juthassanak. A tisztek zöme ezzel a rendfokozattal vonul nyugdíjba. A magasabb szintű vezetők már beosztásuk szerinti rangot viselnek. Egy földrajzi terület - mint például esetünkben Svájc, Ausztria és Magyarország együttesen élén a parancsnok áll, aki elsősorban lelki vezetői feladatokat lát el. Helyettesei gondoskodnak az Üdvhadsereg egyéb működési területeinek irányításáról. A parancsnok közvetlen helyettese ezredesi, a törzskar tagjai — a pénzügyi, lelki, ifjúsági és szociális munkavezetők - alezredesi rendfokozatot viselnek. A hadsereg élén a tábornok áll. Ez az egyetlen poszt, amelyet választás útján töltenek be. Ötévente öszszeül a parancsnoki tanács, s eldönti, hogy a jelentkezők közül ki a legalkalmasabb az elkövetkező ciklus megújuló irányelveinek megvalósítására. A Magyar Üdvhadsereg alakulásának története 1922-re nyúlik, attól kezdve 1949-ig működött, majd - negyvenegy évnyi kényszerű szünet után - 1990-től folytathatta áldásos tevékenységét. Hazánkban három hadosztály tevékenykedik, s közülük csak az egyik élén áll magyar vezető: Macher Ádám címzetes kapitány. - Magyarországon még nem működik tiszti iskola, jelöltjeink Svájcban, illetve Kanadában szerzik meg hadnagyi rendfokozatukat. Tizennyolc és harmincöt éves kor között lehet tiszti képzésben részt venni. Amikor 1990-ben hivatalosan is megkezdte működését az Üdvhadsereg, én már a negyvennegyedik életévemet tapostam, tehát jócskán kinőttem az iskolapadból. Mivel azonban korábban hajléktalanotthont vezettem, illetve lelki vezetői munkám alapján területi parancsnokom érdemesnek talált arra, hogy címzetes kapitányi rangot kapjak, az iskola elvégzése nélkül. - Milyen indíttatásból lett üdvkatona? - Édesapám tizennyolc éves sem volt, amikor 1929-ben már az Üdvhadsereg hadnagyaként szolgált. Ennek ellenére én nem éltem keresztényi életet. Kereskedelmi végzettséget szereztem, majd tizenhét éven keresztül dolgoztam az Ikaruszban, a raktárgazdálkodási részlegen. A nyolcvanas években az alkohol miatt munkahelyet kellett változtatnom. Egy gmk-ba kerültem mint földmunkás. Csatornát ástunk, és az állandó sietség miatt nem volt ritka, hogy ránk szakadt a föld, s úgy kapartuk ki egymást alóla. „Védőital” nélkül nem is mert volna leszállni senki a gödörbe. Magáncég lévén azonban, egy főmérnök fizetésével megegyező pénzt kerestünk. Édesapám hívott, csalogatott az Üdvhadseregbe, legalább nézzem meg, hol szolgáltak annak idején édesanyámmal. Biztos vagyok benne, hogy már nem élnék, ha akkor nem térek meg. A vérnyomásommal sajnos azóta is bajlódom. - Családtagjai hogyan élték meg életmódváltását? - Nagyon megszenvedték a kicsapongásaimat, de az én megtérésemet követően ők is keresztényi módon kezdtek élni. Feleségemmel együtt az Üdvhadsereg tisztjei vagyunk, lányaim a Hit Gyülekezetében végeztek teológiai tanulmányokat, s ott szolgálják Istent. A Macher Ádám és felesége által vezetett második hadosztály tevékenységi köre igen szerteágazó. Ételt osztanak hajléktalanoknak, a tizenhetedik kerületi Idősek Klubja tagjainak tartanak lelki gyakorlatot, Svájcból érkezett ruhaszállítmányokból juttatnak a rászorulóknak. Két éve kezdték a környékbeli iskolások ingyenes, kéthavi nyári táboroztatását. Húsz gyermek étkeztetéséről is ők gondoskodnak, akiknek szülei nem tudják befizetni a menza díját, illetve száz adag ételre vendégül látják a környéken élő szegény családokat. A legifjabbaknak zeneórákat tartanak, sőt az itt tanulókból már egy kis fúvószenekart is létrehoztak. - A muzsika különösen fontos szerepet játszik az Üdvhadsereg életében. A Szentírásban is szerepel, hogy kürttel, dobbal, citerával, tízhúrú lanttal dicsőítsétek az Urat. Öt évvel ezelőtt nyomtak a kezembe egy hangszert, mondván, a katonának illik tudnia zenélni. Sohasem tanultam muzsikálni, tehetségem sincs igazán hozzá, ezért sokat kellett imádkoznom, amíg egyáltalán meg tudtam szólaltatni a kürtöt. Péntekenként gyermekmegőrzési napot terveznek, hogy az egyedülálló édesanyák elintézhessék hivatalos ügyeiket. A frissen felújított épületben a legnagyobb helyet a puritán egyszerűséggel berendezett imaterem kapta. A helyiség egyik végében elhelyezkedő emelvény olyan széles, hogy a lelkész mellett megfér rajta a fúvószenekar is. Elülső oldalán a bűnbánati pad fut. Ide térdelhetnek mindazok, akik az ima hatására megtérnek. Az épületben találunk még ifjúsági szobát, amelyben a vasárnapi iskola foglalkozásait tartják, zenekari próbatermet, ahol az újoncképzés is zajlik, valamint jól ellátott hangszerraktárat. Macher úr az egyik polcról leemel egy kornettet, majd egy harsonát, s bemutatja tudását. - Benkó azért nem venne be a zenekarába - minősíti próbálkozása eredményét. - A mi tudásunkban sokszor több a hit. A főépület mögött található a Válaszút Háza női otthon. Négy-hat ágyas szobában húzódhatnak meg a magányos, otthontalan asszonyok. Nyers színű skandináv bútorral berendezett háló, saját fürdőszoba és konyha alkotja az apartmanokat. A közös mosodában két Zanussi mosógép zümmög, a folyosón mikrohullámú sütő. A társalgó kényelmes bútorai közt tévé, video és magnetofon is megfér. - Azért viseli ezt a nevet szállónk, mert az ide kerülőknek egy hónap elteltével dönteniük kell, hogy az eddigi módon kívánják-e folytatni életüket, vagy változtatni szeretnének rajta, az általunk felkínált elvek szerint. - Miből tudják finanszírozni mindezt? -A már említett tized mellett a nemzetközi szervezet világméretű gyűjtést szervez kampány jelleggel egyes feladatok végrehajtására. Ilyen akció eredményeként éledhetett fel az Üdvhadsereg a volt kommunista országok területén. Fontos még pártoló tagjaink adománya, valamint az állami támogatás, amelyet mint egyház kapunk. Ezek mellett hajléktalanokat gondozó tevékenységünkért normatív bevételhez jutunk. Természetesen a jól bevált pályázati módszert is igénybe vesszük. Ez utóbbi, a női otthon esetében, azonban mindössze négymillió forintot tett ki, míg az építkezés összköltsége hetvenmillió volt. A különbözetet a nemzetközi Üdvhadsereg finanszírozta. Működési költségeinket a svájci szervezet állja. - Mit jelentenek a címerükben olvasható vér és tűz szavak? - A vér a Megváltó keresztfán kiontott vérét. A tűz a szentlélek tüzét, amelyre igen nagy szükségünk van, hogy mindennap újabb és újabb erőt meríthessünk belőle, hiszen olyan hivatás a miénk, amelyben az ember mind fizikailag, mind szellemileg sokat ad át magából másoknak / /Ditzendy Attila IX Jézus katonái Kálmán Kata: Varga Laci, négyéves, 1931 Ki tudja, mióta állnak már a kellemetlen novemberi ködben a néma alakok, amikor mikrobusz hajt be a kivilágított térre. Egyenruhás férfi száll ki a vezető mellőli helyről és odalép a sorban állókhoz. Társa kinyitja a kocsi hátsó ajtaját Gőz csap ki a rakodótérből. Az egyenruhás férfi keresztet vet a várakozók felé, s prédikációba kezd. Van, aki türelmetlenül morgolódik, van, aki alázatosan figyel, de akad, aki átszellemülten hallgatja az Igét. „Ámen.” Mindenki a mikrobusz hátuljához furakszik.A kocsi oldalán piros címerben fehér felirat hirdeti: Üdvhadsereg. Nyitott ajtajában gőzölgő levest oszt a két üdvkatona. London, az 1800-as évek közepén. Az ipari forradalomnak köszönhetően a város lakossága egy nemzedék alatt a tízszeresére duzzadt. A munkások - köztük rengeteg gyermek - napi 12-14 órában robotoltak a gépek mellett. Akiknek nem jutott munka, a külvárosok nyomornegyedeibe kényszerültek, s zömükben alkoholistává, hajléktalanná váltak. E társadalomból kitaszított emberek közt hirdette az Igét William Booth metodista prédikátor. Olyan emberek számára kívánt egyházat alapítani, akiket már pusztán külső megjelenésük miatt sem engedtek be egyetlen templomba sem. Hamarosan rájött, hogyha valaki elemi küzdelmet folytat az életben maradásért, nehezebben fogadja be prédikációját. Ennek a felismerésnek köszönhetően nyitotta meg éjszakai melegedőjét, ahol szálláson kívül ételt és meleg ruhát biztosított a rászorulóknak. Boothnak hamarosan számtalan segítője akadt a nyomornegyedek volt lakói közül, akik vezetőjüket generálisnak szólították. A prédikátor munkatársait a kapitány jelzővel illette, s hangsúlyozta, hogy nekik az Úr harcos katonáinak kell lenniük, akik felveszik a küz Apám sokszor megfordult Fesztyné Jókai Róza társaságában, akinek lányával, Feszty Masával fél évszázadon át életre szóló jó barátságban volt. Róza asszony csodálatosan kezelte az ecsetet, apám szobájában függő pasztelljéről egy kedves arcú nénike nézett rám, és mint kisgyerek, sokszor megszólítottam, de ő csak némán mosolygott. Számomra ő volt akkor a mesebeli jóságos anyóka. Feszty Árpád fiúportréját egy festékektől tarka, agyonhasznált paletta őrizte. A portrét hátoldalára festette. Apám vastag, sötét tónusú keretbe foglaltatta. A kisfiú arca a fénytől függően állandóan változott. Volt, amikor mosolygott, sírt, vagy csak szomorúan maga elé nézett. Nap mint nap gyönyörködtem a fények és a színek csodálatos játékában. Ma is őrzök egy Fesztyvázlatot. Néhány ceruzavonással megörökítette az angyalok látogatását az újszülött Kisjézusnál, akik előre hajolva figyelik a kisdedet. Alakjukból menynyei erő, biztonság sugárzik. Mária szerényen oldalt ül, testtartása mégis királynői. A jószág meg sem riad, nyugodtan áll a jászol előtt. Az egyszerű vázlat ünnepi csendet sugároz. Könnyen meglehet, hogy a mester megfestette a felvázolt képet, vagy csak egyszerű rajzocskaként bekerült mappájába a többi félálom közé. A kis vázlat alatt nincs aláírás, jobb alsó sarkában egy festékes ujjlenyomat látható. Talán a mesteré, Feszty Árpád 1856 karácsonyán látta meg a napvilágot a felvidéki Ógyallán, a még ma is álló kúriában, ahol a művészetek is otthonra találtak. Édesapja a nagy mesterek alkotásait gyűjtötte, édesanyja zongorázott, festegetett. Testvérei európai hírű építészek voltak. Árpádnak maradt a festőállvány. Budapesten és Münchenben tanult. Később kiváló portréfestőként tűnt fel, de évek múltával egyre nagyobb figyelmet szentelt az emberi mozgás ábrázolásának, és vonzották a monumentális kifejezési formák. Nagyméretű képein a megfestett alakok teátrális hatást keltenek. Ünnepélyesség, nyugalom sugárzik képeiről, annak ellenére, hogy lobbanékonyság, lendület, lelkesedés, nyugtalanság volt rá a jellemző. Nem a festészet nyugalma irányította. Műtermének gyakran hátat fordított, hosszabb ideig nem lépte át küszöbét. Naponta látogatta a kávéházakat, kedvelte a társaságot. Jó fellépésével, férfiasságával, műveltségével, sziporkázó humorával minden társaság kedvence volt. Szerette a színházat, jól érezte magát a színészek között. Jászai Mari szerelmével reménytelenül üldözte. A bohém Feszty nejében, Jókai Rózában partnerre talált, aki imádta a körülötte nyüzsgő világot. Feszty törzshelye a Spolarits kávéház volt, ahol a Kisfaludy Társaság, valamint a Pósa-asztal is otthonra talált. Mindkét kompániának tagja volt. Esténként írók, költők, művészek beszélgettek, vitatkoztak a fojtogató szivarfüstben. A Kisfaludy Társaság, ha valakit befogadott körébe, az kapott egy vastag falú, hosszú nyakú söröspoharat, az újdonsült tag monogramjával. Évtizedek múlva Feszty Masa műtermében a poharat én is megemelhettem, sőt ihattam is belőle. A kényelmes Fesztyt gyakran anyagi gondok serkentették munkára, és olyankor végre eleget tett elodázott megrendeléseinek. Amikor kedve támadt festeni, maradandót alkotott. Golgota és Bányaszerencsétlenség című festményeivel megalapozta hírnevét. 1899-1902 között Firenzében élt, ahol nagy feltűnést keltett Krisztus temetése című nagy triptichonjával. Legismertebb falfestménye az Operaház előcsarnokában látható. Kilenc képe a hangok eredetét ábrázolja. Művészetével az akademizáló naturalista ábrázolást követte. A közeledő millenniumra megfestette a körképet. Óriási lelkesedéssel fogott hozzá, számtalan vázlatot, tanulmányt készített. Amikor meglátta alkotásának leendő színhelyét, az állványerdővel körülvett pavilont, megijedt a várható hatalmas munkától. Végül tanítványainak, de elsősorban feleségének, Jókai Rózának közreműködésével, irányításával, megszületett a nagy alkotás. Feszty figyelemmel kísérte az emberfeletti munkát, és alkalmanként csatlakozott a fiatal alkotókhoz. A körkép sikerén felbuzdulva újabb terveket szőtt. Élete során állandóan nagy al- Feszty Árpádról keveset tudunk. Egy nagy korszak nagy festője volt, Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Lotz Károly méltó kortársa, követője. A magyarok bejövetele, a legendás „Feszty-körkép” megalkotása, sikere beragyogta nevét. Ki volt valójában Feszty Árpád? kotásokról ábrándozott, lelkesedése olyankor magasra hágott, csakhogy hiányzott belőle a kitartás, és visszariasztották a nagy feladatok. Gárdonyi Géza is hozzá akart járulni az ezredéves ünnep fényéhez. Erről az Ezredév című (Magvető, 1979) kötetben olvashatunk. „Gárdonyi elképzelése: fehérló-áldozat a Vérmezőn. Eleinte körkép témának szánta. Feszty Árpád palettájáról várta hozzá azokat a színeket, amelyeket Gárdonyi csak elképzelésben látott. Feszty Árpád lelkesedett is az ötletért. Pogány áldozat a Hadúrnak az ezer év megérketéséért. Hálából. Ez a körkép valami olyan folytatása lett volna a Magyarok bejövetelének. Feszty Árpád buzgalmát lehűtötte a család. Pénzt nyel el, pénzt! A körkép sincs még teljesen talpon, bár előre látható a busás eredmény, ami ugyan kétfelé szeletelődött a famíliában... Fesztyné ellegyintette az újabb vállalkozást...” Képeit apósának, Jókai Mórnak rendszeresen bemutatta, és szívesen meghallgatta véleményét. A körkép megalkotása után műterme újra csendes lett, de idők múltán kisebb képeket, vázlatokat festett, akkor is az egyre gyakoribb anyagi gondok ösztönözték. Kalandozásai, éjszakai kiruccanásai alábbhagytak. Masa születése egy időre nyugalmat teremtett nyugtalan lelkében. Elégedetten, boldogan figyelte felcseperedő lányának festészet iránti vonzalmát, tehetségét, 1914-ben hunyt el. A Nemzeti Galériában néhány képe, egy kis utca a Déli pályaudvar árnyékában, és az újjá varázsolt, régi fényében tündöklő körkép őrzi emlékét. Feszty Árpád a müncheni festőakadémián ismerkedett meg a nagyon tehetséges, kedves, törékeny festőnövendék kisasszonnyal, Laborfalvi Róza lányával - akit Jókai házasságuk idején örökbe fogadott -, Jókai Rózával. 1888-ban keltek egybe. Idehaza Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa volt. Főleg arcképeket és alakos interiőröket festett. Alkotásait itthon és külföldön több alkalommal kiállították. Mesterei nagyon tehetségesnek tartották. Feszty árnyékában nem tudott igazán kibontakozni, talán nem is akart, ellenben férjének szigorú kritikusa volt. Fesztyéknél nagy társasági élet folyt. A ház asszonya tüneményesen bánt vendégeivel. A betérők éjjel-nappal adták egymásnak a kilincset. Művészbarátok hangjától zsongott a Bajza utcai műterem. Ha üres volt az éléskamra, ami gyakorta előfordult, Róza asszony sült krumplit tálalt fel szilvalekvárral, vagy amit a kifosztott kamra kínált. A kabátok, köpenyek zsebéből előkerültek az olcsóbb itókák. Amikor beköszöntött a jó idő, kivonultak a természetbe. Krúdy is írt kirándulásaikról: „Szüret idején Jókai svábhegyi szőlejébe eljöttek Feszty Árpád barátai, akik tréfáikkal gyakran felverték a házat... A 88-as esztendőben nagyon vidám volt a szüret a Jókai-kertben, mert már ki volt tűzve Jókai Róza esküvőjének napja. Utoljára szüretelt leányfővel, mához egy évre már asszonyosan be lesz kötve a feje.” Szerette az állatokat, a svábhegyi madarak, sündisznók kedves percekkel örvendeztették meg, úgy, mint asszony korában a társaság kedvence, Topi macska. Egyik karácsony este a szikrázó csillagszórók meggyújtották a kis állatka farkát, és a szegény pára keservesen nyávogva rohangált a lakásban, lángra lobbantva a függönyöket, térítőket; szerencsére nagyobb baj nem történt, de a tűz hosszú évek múltán már végzetes volt. A hajsütővas melegítője, a petróleumos hevítő felborult, és a fellobbanó tűz a szörnyű halál lángja volt. Jókai Róza 1936-ban hunyt el, írásait, emlékezéseit érdemes volna újra kiadni. Két memoár jellegű könyvében kedves bájjal, humorral, némi romantikával megírta élményeit, találkozásait a századelő nagy alkotóival. A Tegnap és az Akik elmentek című kötetei kortörténeti kincsek. Fesztyék kislányát, Masát Jókai „papi” nagyon szerette, az okos aprósággal órák hosszat el tudott csevegni. A már felnőtt akadémista kislány festészet iránti rajongása nem ismert határt. Gyönyörű melegbarna szemeiben érzelem, lelkesedés, vidámság vagy szomorúság fénylett. Öröme, csodálata fellobbant egy szép táj, egy zenemű vagy egy számára csodálatos ember hatására. Az akadémia elvégzése után festményeit nagy elismeréssel fogadták. Már fiatalon kiállított. Portréi, tájképei sugározták a lélek, a természet minden finom rezdülését, de a szomorúság, a melankólia leheletfinoman ott lappangott témáiban. Számos kiállításon nyert díjat. A legnagyobb elismerést az 1927-ben festett önarcképe kapta. Édesanyja halála törést okozott lelkében. Magányba menekült, Istenhez fordult. Festészete inkább bibliai képekből, látomásokból fakadt. Bezártságából olykor kiruccant szűk baráti körébe. A háború után a Várban, a Dísz tér sarkán álló régi, boltíves, egykori polgárházban élt, melynek ablakai egy macskaköves, árnyékos utcácskára nyíltak, a nap sugarai nem találtak utat műtermébe. Derék házvezetőnője évtizedekig mellette volt, gondozta, segítette, együtt viselték a sors szomorú terheit. Az ötvenes években kirekesztették a művészeti életből. Templomi festmények restaurálásából élt. Idősebb korában oltárképeket is festett, járta az ország templomait, főleg kis falvakban időzött, hogy újjávarázsolja a málladozó falképeket. Édesapám gyakran meglátogatta a Várban, amikor nagyobbacska lettem, magával vitt. Vonzott a festészet. Tanítgatott, apró kis feladatokat adott, majd beajánlott Basilides Sándornak, hogy tanítványaként végezzem el az iskolát. Sokat mesélt édesapjáról, aki esténként magára kanyarította hatalmas köpenyét, fejébe nyomta széles karimájú kalapját, és nekiindult a pesti éjszakának. Feszty Masa élete alkonyán egy kis borsodi faluban, Domaházán élt, ott hullott ki az ecset kezéből, onnan tért meg abba a mennyei világba, amelyet élete során vászonra álmodott. Angyal János: Körkép a Feszty családról