Napi Magyarország, 1998. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
2.^«.*« ma_______Ami A fővárosi Fidesz-MDFVKPSZ-frakció azt kéri a városvezetéstől, hogy a metróberuházás megelőlegezésére ígért 10, ,0 milliárd forntot a felszíni tömeg- közlekedés korszerűsítésére, és a csődközeli helyzetbe került BKV ananSztrrszágára fordítsák - közölte lapunkkal Tirts Tamás frak-cióvezetők Véleménye szerint a pénzből megoldható lenne, hogy jövőre a tervezett 20 százalék helyett csak 10 százalékkal emelkedjenek a BKV tarifadíjai. Ugyancsak kezdeményezik, hogy a 19-es villamos vonalát hosszabbítsák meg a lágymányosi egyetemi városrészig, valamint azt, hogy a 1-es villamos pályáját építsék ki a Kosztolányi térig. Elképzelésük szerint a metróra szánt összegből sűríteni lehetne a ritkított autóbusz- és villamosjáratokat. Tirts kifejtette: Demszky Gábor főpolgármester kormányellenes hecckampánya helyett inkább Budapest közlekedésének működtetése érdekében fejtsen ki energiát. A vitás kérdéseket nem tüntetésekkel, hanem tárgyalásos úton kellene rendeznie. A főváros vezetése érvényesnek tekinti a magyar állammal és az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötött szerződést, és ha a kormányzat nem vizsgálja felül a metróberuházás lemondásáról szóló döntését, akkor ennek bírósági úton is kész érvényt szerezni - nyilatkozta lapunknak Nyáry Krisztián, Demszky Gábor sajtófőnöke. A főváros, a kormány és a bank egyébként jövő év januárjában hivatalos tárgyalásokon vitatja meg a metróberuházás kérdését. Elmondása szerint a felszíni közlekedés fejlesztése nem alternatívája a metróépítésnek. A felszíni közlekedéssel nem váltható ki a metró. Ha a föld felett több járatot indítanának, átjárhatatlan akadály jönne létre. Természetesen fejleszteni kell a meglévő közlekedést, de az nem pótolhatja a Délbudát és Pestet összekötő metróvonalat - mondta végül. PÁL ■■■■■■■■■■■■■Belpolitika ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■^■■■i \ Fidesz: buszok, villamosok, trolik A A kórház tartozása Gógl Árpád támogatást ígért A ma életbe lépő lépő jogszabály szerint a települések által üzemeltetett egészségügyi intézmények, kórházak tartozását az önkormányzatoktól hajthatják be a szállítók és a szolgáltatók. Sokan attól tartanak, hogy ez az intézkedés csődbe sodorhatja a fenntartókat. Az országosan mintegy 18 millárd forintot kitevő adósság kezeléséhez, Gógl Árpád egészségügyi miniszter pénzügyi segítséget ígért az önkormányzati kórházaknak. Borbély István, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke, a Fejér megyei közgyűlés gazdasági és EU-integrációs bizottság elnöke elhamarkodottnak tartja azokat a megállapításokat, amelyek szerint a kórházak egyértelműen csődhelyzetbe sodornák az önkormányzatokat. Ahhoz, hogy ezt bárki kimondhassa, különböző számításokat kell végeznie a jövő évi normatív támogatások ismeretében. A kormánynak viszont különösen oda kell figyelnie azon kórházakra, amelyek kisvárosokban találhatók, de megyei szintű feladatokat is ellátnak. Ezek külön pénzügyi megoldást igényelnek. Borbély István meggyőződése, hogy a rendelet miatt egyetlen kórházat sem kell becsukni, illetve egyetlen önkormányzat sem kerülhet csődhelyzetbe. - Ez a jogszabály a magyar egészségügy rendbetétele érdekében született - hangsúlyozta a társelnök. A 23 millió forint adósságot felhalmozott keszthelyi kórház élére már önkormányzati biztost nevezett ki a város képviselőtestülete. Hegedűs László keszthelyi alpolgármester lapunknak úgy nyilatkozott: a jogszabály nem borítja fel az önkormányzat költségvetését, ugyanakkor elég riasztónak tűnik az a tendencia, amelyet elindít. Szükségesnek tartja a nagyobb állami támogatást, azonban a legnagyobb problémát abban látja, hogy a környező települések betegeire eső költséget szintén Keszthely fizeti meg. Véleménye szerint a szomszédos falvak önkormányzatainak is hozzá kellene járulniuk a kórházak támogatásához. a (pWpa-F Körözik-e Vajda Lászlót? V» Az ügyészség . mérlegel ett Elfogatóparancsot adott ki a " rendőrség"VasiT László és Vellai G^/^QSnSBSr vezetői elleni akikről köztudott ThtT^V a botrány kirobbanása előtt^n^rTcur foldre távoztak. Garamvolsyi László, az ORFK szóvivője a nemzetközi körözés tényéről elmondta: ebben a Fővárosi Főügyészség dönt. A főügyészségen viszont azt a választ kaptuk, hogy a nyomozás érdekében nem kívánják a hírt sem cáfolni, sem pedig megerősíteni. Pontosabban: rosszallásukat fejezték ki a sajtó örökös zaklatása miatt, mert a nyomozó hatóság illetékesei szerint lehet, hogy a média felhívására a Vajda-Vellai duónak sikerül kibújnia a felelősségre vonás alól. Hogy eddig kinek a hibájából és hogyan mehettek Münchenbe, erre nem kaptunk választ. R. M. Sándor marad az elnök? Tisztújító közgyűlés az MSZOSZ-nél Három hét múlva tartja IV. kongresszusát a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. December 18-19-én 540 tag szavaz az elnökségről, valamint meghallgatja az elmúlt három év munkájáról készült beszámolót. Az eddig egyetlen elnökjelölt Sándor László, az MSZOSZ jelenlegi vezetője. Bálint Attila, a szervezet szóvivője lapunk kérdésére elmondta: nem tartja összeegyeztethetetlennek azt, hogy Sándor szakszervezeti tisztviselő és parlamenti képviselő egy személyben, hiszen Nyugat- Európában erre számtalan példa akad. A tagokat nem befolyásolta a jelöléskor, hogy az elnökük korábban a Postabank felügyelőbizottságának volt a tagja. A két alelnöki posztra a mai alelnököket, Wittich Tamást és Rabi Ferencet, valamint a Szekszárdi Húsipari Rt. szakszervezeti bizottságának korábbi titkárát, Hajdúné Lovász Editet jelölték. A jelek szerint a gazdasági ellenőrző bizottság elnöke sem változik, továbbra is Sass Gyula a legesélyesebb. Két évforduló teszi emlékezetesebbé a kongresszust. Tizennyolcadikon köszöntik a 25 éves Európai Szakszervezetek Szövetségét, amelynek 28 országban 59 millió tagja van, valamint megemlékeznek a Magyarországon száz éve megalakult szakszervezeti szaktanács felállásáról is. B. P. Korrigálták a költségvetési hibát Több pénz a környezetre A Környezetvédelmi és a Pénzügyminisztérium egy közös korrekciós javaslattal kezdeményezte, hogy fömre ne jüljön el a Környezetvédelmi Céltámogatási Keretből az a nyolcmilliárd forint, amely jelenleg az üzemanyagok környezetvédelmi adójából folyik be. ( ''Mint emlékezetes, a Duna Kör a múlt héten nehezményezte, hogy a költségvetési tervezet szerint megszüntetnék az üzemanyag jövedéki adója 3 százalékának környezetvédelmi felhasználását biztosító törvényt, s ezt más jogszabállyal nem pótolnák, így gyakorlatilag megszűnt volna a törvényi biztosíték arra, hogy a környezetvédelmi jövedéki adó címen beszedett összeget valóban ökocélokra hasznosítsák. A korrekciós javaslat szerint a szóban forgó 97. évi CIII-as törvényt egy új törvénnyel pótolnánk, amely rendelkezne az összeg környezetvédelmi céltámogatási keretbe juttatásáról - mondta lapunknak Koleszár Miklós, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa, majd hozzátette: " Nem szándékosan került ki a költségvetési tervezetből az illető jogszabály, hiszen a kormánynak nem célja a környezetvédelmi kiadások csökkentése. Ellenkezőleg: jövőre 33 százalékkal - reálértéken 22 százalékkal - nagyobb összeggel támogatja a költségvetés a környezetvédelmet. . HGERJ MTV az adóhatóság szorításában • Hosszú egyeztetés a kormánnyal OV-j ? Az APEH sajtóosztályán adótitokra hivatkozva nem erősítették meg, de nem is cáfolták azon információnkat, amely szerint az adóhatóság azonnali inkasszót nyújtott be a Magyar Televízió Rt.-vel szemben. Úgy tudjuk, már a múlt héten „rengett a föld” az intézmény alatt, miközben az ORTT-től kapott félmilliárd forintból az utolsó pillanatban kezdődött meg a hónapok óta fennálló külsős bértartozások egy részének kiegyenlítése. Az eddigieknél még drámaibbnak tűnik a helyzet, ugyanis a számlás munkavállalók után a belsős dolgozók decemberi bére is veszélybe került. Az APEH határozott szándékát mutatja, hogy a végrehajtást állítólag kiterjesztették az MTV szegedi és pécsi telephelyére, megakadályozva ezzel a bevételek esetleges elszivárgását. A drasztikus lépés megtételére azt követően került sor, hogy a részvénytársaság jelentős tartozást halmozott fel az APEH felé, de nem kisebb a szorítás a társadalombiztosítás irányából sem. A televízió minden oldalazó lépése után újabb és újabb csapokat zárnak el a hivatalok, ahonnan még esetleg pérre számíthatna a vezetés. Ez történt most is, ugyanis az intézménynek a Postabanknál vezetett összes számlájára kiterjesztették az azonnali inkaszszót, bár a pénzintézet sajtóosztálya a banktitok kötelmei miatt nem adott tájékoztatást az MTV körüli fejleményekről. Röviddel lapzártánk előtt sikerült utolérnünk Horváth Lórántot, aki elmondta: igaz az inkasszó híre, de a történtek ellenére a belsős munkatársak megkapják decemberi bérüket. Közölte azt is, hogy a nehéz helyzet ellenére kihúzzák az intézményt a „kátyúból”, de ezzel kapcsolatban további részleteket nem árult el. Arról sem nyilatkozott, hol tart a kormánnyal megkezdett egyeztetés a közszolgálati tévé jövőjéről, csupán egyetlen jelzőt használt, amiből az derült ki: „lassú” folyamatról van szó. A Híradó élére történő új főszerkesztő kinevezésével kapcsolatban az ügyvezető alelnök úgy fogalmazott: továbbra is Bocskai Zsolt a legesélyesebb jelölt, ugyanakkor a leendő vezetőtől mélyreható koncepciót kér majd, amelyben a szakmai elvárások mellett kiemelt szerepet kell kapnia az anyagi megvalósításnak is. AsC ---------------------------------------------------------------------------T~i------------------. Az Ab csak a politikusok lelkiismeretére számíthat . Holló András az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértéséről Holló András úgy ítéli meg, hogy a politikai pártoknak minél előbb konszenzust kell kialakítaniu az új alkotmánybírák személyéről. Az Alkotmánybíróság helyettes elnöke közölte azt is, hogy a megválasztott tagok ebben a kérdésben csak a parlamenti képviselők szunnyadó, de remélhetőleg felébreszthető lelkiismeretére számíthatnak. Véleménye szerint hazánkban nincs alkotmányozási kényszer, ennek ellenére őszinte híve annak, hogy Magyarország a XXI. századba már egy új alaptörvénnyel lépjen. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke a közelmúltban egy napilapnak adott interjújában kijelentette: az első Alkotmánybíróságnak nem azért kell mennie, mert rossz, hanem mert túl jó volt. Ezek szerint a politikai erők úgy gondolják, hogy ma már nincs szükségük erős alkotmánybíráskodásra? - Kétségtelen, hogy ez az elmúlt kilenc év az alkotmánybíráskodás sikertörténete. Egy nagyon határozott, kemény kontrollt, és adott esetben konfliktusokat is felvállaló alkotmánybíráskodás honosodott meg. Minden ciklusban lehetett találni olyan kormányzati döntést, amelyre az Alkotmánybíróságnak határozott „álljt” kellett mondania. Ezt a mentalitást nem lehet elvitatni a következő évek alkotmánybíróitól sem. Véleményem szerint ez ugyanígy lesz a hat új bíró belépése után is. A magam részéről, aki 1990 óta hat éven keresztül mint főtitkár ültem az alkotmánybírák asztalánál, majd 1996-tól két éve alkotmánybíróként, ezt a folyamatosságot és mentalitást kívánom képviselni. Persze, mint tudjuk, nemcsak egy fecske, de egy holló sem csinál nyarat. Én mindenesetre bízom a leendő hat új kollégában. Hogyan vélekedik az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályozásról, és miként értékeli a meglehetősen heves politikai csatározásokat az új tagok személyéről? Az alkotmánybírák jelenlegi jelölési rendszeréből következik, hogy bizonyos politikai megfontolások a jelöltek kiválasztásánál óhatatlanul érvényesülnek, de ezek a megválasztásukkor elenyésznek. Az elmúlt évek erről szóltak. Sólyom László találó hasonlatával élve, amikor a szerzetesek belépnek a rendbe, csuhát öltenek magukra, és megváltoztatják nevüket. Mi ugyan megtartjuk nevünket, de talárt veszünk fel, és munkánk során csak az alkotmányt, az alkotmányosságot tartjuk szem előtt. Előlegezzük meg, hogy ez lesz a gyakorlat a következő bíráknál is. Az Alkotmánybíróságnak vitathatatlanul lezárult egy korszaka. Elképzelhető, hogy többen azt gondolják: cseréljük ki a bírákat, mert nem volt könynyű életünk mellettük! A jelölésnél azonban minden politikus gondolkodásában ott kell lennie: ma ugyan kormánypárti vagyok, de holnap akár ellenzéki is lehetek. Most a lojálisabb, rugalmasabb bíráskodás a szimpatikusabb, de később esetleg a keményebb fellépést várom el. Vita volt abban is, hogy az alkotmánybírák kilenc év elteltével újraválaszthatók legyenek-e. Szerintem ideális megoldás lett volna az újraválasztás eltörlése mellett a tizenkét évre történő mandátummeghosszabbítás. Ezt a törvénymódosítást, amely szerint három évvel meghosszabbítanák a bírák mandátumát - Vörös Imre kivételével - az egész testület támogatta, így a mostani „alkotmánybíró-vadászat” elkerülhető, a folyamatosság pedig biztosított lett volna. Kétségtelen, hogy a parlament mulasztásos alkotmánysértést követ el azáltal, hogy késlekedik az alkotmánybírák megválasztásával. Abszolút politikamentesen úgy vélem, hogy a politikusoknak nem kellene ragaszkodniuk az úgynevezett „csomagtervhez”, azaz „most három vagy egy se”. Állapodjanak meg annyi személyben, amennyiben csak tudnak, és az Alkotmánybíróságnak elsősorban ne csak funkcionális működőképességét, de minőségi értelemben vett működőképességét tartsák szem előtt. Egyes politikusok szerint - mivel néhány hónap múlva újabb három bíró mandátuma jár le - a pártok könynyebben meg tudnának állapodni hat bíró személyéről, így a jelölést későbbre kellene halasztani. Mi a véleménye ezekről a felvetésekről? - A legrosszabb megoldás az lenne, ha egyszerre hat új bíró kerülne a testületbe. A világon még nem volt olyan alkotmánybíróság, ahol az új bírák alkotják a többséget. A parlament nem helyezkedhet ilyen méltatlan álláspontra, amely ráadásul rossz ízű találgatásoknak is alapot adhat. A következő időszakban a kormányzati koncepciók törvénnyé érnek. Közülük az ellenzék feltehetően többet is az Alkotmánybírósághoz címzett indítvány formájában opponál majd. A hat új alkotmánybíróval felálló testületben a többség - mivel alkotmánybírói tapasztalatokkal még nem rendelkezik - nyilván rendkívül óvatos lesz, és nehezen hozza magát döntésió helyzetbe. Súlyos alkot- t mányjogi kérdések megiejtse válaszolásánál tehát a döntési folyamat időtar- 1 -tama vélhetően meghos- ■■E szabbodik. A sikeres je- jelölés érdekében mi, meg- p választott alkotmánybínLK rák csak a parlamenti I képviselők szunnyadó, ilfljf de remélhetőleg feléb- I veszthető lelkiismeretére számíthatunk. H||| - Az Országgyűlésnek fél éven belül n nem hat alkotmánybírót kell megválaszta- nia. Mit tart arról a véleményről, miszerint az „elférfiasodott” testületbe női ___13 bírákat is célszerű jelölni? Természetesen szívesen látnék hölgyet is a testületben, férfiként és alkotmánybíróként egyaránt. Utóbbi jogállásomban - és adott esetben úgy vélem, ez a fontosabb - egy hiányszakterületet képviselő kolléganő jelölése lenne a célszerű. Ön több éven keresztül főtitkárként kívülről, 1996 novembere óta pedig belülről is megismerhette az Alkotmánybíróság működését. Szükséges-e, hogy törvény rendelkezzék a testület ügyrendjéről? Már 1990 óta azon az állásponton vagyok, hogy változtatni kellene a mostani, háromszintű szabályozáson. Az Alkotmánybíróságot mint alkotmányos szervet az alkotmány tette az államszervezet részévé, az 1989. évi XXXII., úgynevezett szervezeti törvény tartalmazza a testület szervezeti és működési szabályait, s ez utal arra, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendjét is törvényben kelly meghatározni. Ez - az Alkotmánybíróság többéves erőfeszítései ellenére - a mai napig nem született meg. Főtitkárként még 1990-ben több politikussal - így Áder Jánossal, Kónya Imrével, Tölgyessy Péterrel és Gál Zoltánnal - tárgyaltam, kifejtve azt az álláspontot, hogy indokolt lenne az alkotmánybírósági törvényt úgy megváltoztatni, hogy a testület az ügyrendjét maga fogadja el, mintegy belső szabályzatként. A megoldás az Alkotmánybíróság szuverenitását is növelné. Ez 1991 óta a testület hivatalos álláspontja is. Úgy tűnik, ma már a politikai pártok között is konszenzus alakult ki ebben a kérdésben, elfogadva a fenti szakmai véleményt. -A Magyar Köztársaság alkotmányát az 1949. évi XX. törvény rögzíti. Bár az új alaptörvény előkészítésével az előző parlament is foglalkozott, sokak szerint nincs alkotmányozási kényszer. Önnek ezzel kapcsolatban mi az álláspontja? - Osztom azt a nézetet, hogy a jogi rendszerváltozás az 1989. évi XXXI. alkotmánymódosító törvénnyel bekövetkezett. Ez a törvény rendelkezik mindazzal a minőségi kívánalommal, amely egy jogállami alkotmánytól elvárható. Az alkotmánybíráskodás tükrében az elmúlt kilenc év bizonyítja, hogy a jelenlegi alaptörvény biztosítja a politikai rendszer alkotmányos működésének kereteit. A működő új alkotmányos szervekkel kiteljesedett az alkotmány, illetve az alkotmányosság érvényesülésének védelmi rendszere: a bíróságok és ügyészségek mellett működnek az oszággyűlési biztosok, illetve az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék az alaptörvényben rögzített feladatát ellátja. Véleményem szerint sincs alkotmányozási kényszer. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennék híve az alaptörvény reformja útján egy új, a XXI. századot bevezető alkotmány mielőbbi megalkotásának.A testület három tagjának távozását követően számos ügy folyamatban maradt. Ezek közül kiemelkedő fontossággal bír az úgynevezett eutanáziaindítvány, amely több éve a testület előtt van, és Sólyom László volt az előadója. Mikor lehet határozatra számítani ebben az ügyben? - A testületnek - a köztársasági elnök soronkívüliséget igénylő indítványán kívül - nincs törvényben meghatározott ügyintézési határideje. Az ügyek sorrendisége, vizsgálati ideje azon múlhat, hogy mekkora az adott ügy társadalmi súlya, alkotmányjogi jelentősége. A sorrendiségre javaslatot tehet az elnök, de a teljes ülés is hozhat rangsoroló határozatot. Olyan kérdéseket nyilván előre kell venni, amelyek a kormányzati stratégia alkotmányosságát érintik. Az eutanázia alkotmányjogi megítélését az új jogi szabályozás vélhetően befolyásolja. Az új előadó bíró feltehetően megkérdezi majd az indítványozókat, hogy a törvényi változás ellenére fenntartják-e beadványukat. Az eutanázia nagy jelentőségű alkotmányossági problémájában egyetértek Sólyom László azon véleményével, amit kérdésként fogalmazott meg egy interjúban: vajon érett-e Magyarországon a helyzet az eutanázia kérdésének elbírálására? Végül, ami a testület három tagjának távozását követő visszamaradt ügyeket illeti, ezek átvétele folyamatban van; az új elnök feladata az ügyek új előadó bíróra történő átszignálása. Villányi-Szabó Fotó: Kurucz Árpád